Meghalt Szaúd-Arábia uralkodója, Abdullah ibn Abdul-Aziz – jelentette be pénteken hajnalban a sivatagi királyság állami televíziója. Abdullah 2005 óta állt az ország élén. Decemberben kórházba került tüdőgyulladás miatt, csütörtök éjszaka érte a halál. Temetése a muszlim hagyományoknak megfelelően, halála után 24 órán belül, tegnap megtörtént. Utóda 79 éves testvére, az előre kijelölt trónörökös, Szalman bin Abdel-Aziz herceg lesz.
Az új uralkodó máris bejelentette, hogy egyik fivérét, Mukram herceget nevezte ki trónörökösnek. Mukram is féltestvére Abdullahnak, 70 éves, ő a dinasztiaalapító Abdulaziz Ibn Szaúd utolsó, 35. fia.
A tegnap elhunyt uralkodó, Abdallah ugyan 2005-ben vette át a vahabita királyság vezetését, de már trónra lépése előtt mintegy évtizeden át régensként irányította az országot. Az ő uralkodása alatt sem lett demokrácia a vahabita diktatúrából, de Abdullah tett néhány lépést annak enyhítése irányába, amelyek szaúdi viszonylatban mérföldkőnek tekinthetők. 2011-ben, talán az arab tavasz hatására, amely a szaúdi diktatúrát nem rengette meg, Abdullah ígéretet tett arra is, hogy a nők szavazati jogot kapnak a helyhatósági választásokon, a királyságban, lévén abszolutista monarchia, csupán helyhatósági választásokat rendeznek, az állami vezetés a királyi család kezében összpontosul. Jelöltethetik magukat különféle posztokra és bekerülhetnek a parlamentet helyettesítő Tanácskozó Gyűlésbe is. Ez a lehetőség idéntől nyílik meg a szaúdi nők számára. De Abdullah uralkodása alatt nyíltak meg a koedukált évfolyamokat is indító egyetemek, amelyeken a nők is felvehették ugyanazokat a kurzusokat, mint a férfiak. Társadalmi modernizáció terén azzal is történelmet írt Abdullah, hogy engedélyezte, hogy a 2012-es londoni olimpián két szaúdi nő – egy atléta és egy női cselgáncsozó - is részt vehessen, igaz, csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kizárási fenyegetése után.
Az Abdullah vezette sivatagi olajkirályság az Egyesült Államok stratégiai szövetségese volt, támogatja az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szembeni harcot és az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciót is. Jelentős szerepet vállalt a közel-keleti konfliktus rendezése terén: 2003-ban előállt egy a palesztin-izraeli viszály megoldását célzó béketervvel, 2005-ben pedig nemzeti párbeszédet indított a szunniták és a síita kisebbség közötti konfliktusok csillapításáért.
A gazdag sivatagi országban azonban változatlanul a saría, az iszlám törvénykezés van hatályban.
Világszerte tisztelettel adóztak az elhunyt uralkodó emlékének, aki tízévi uralkodása alatt, az arab világon végigsöprő forradalmak és ellenforradalmak, törzsi és felekezeti vetélkedések közepette is fenntartotta az első számú olajhatalom stabilitását. "Mindig őszinte vezető volt, akiben megvolt a meggyőződések bátorsága"… "országaink együtt munkálkodtak számos kihívással szemben, mindig becsültem Abdalláh király álláspontját, s értékeltem igaz és meleg barátságunkat." - fogalmazott Barack Obama amerikai elnök közleménye.
Stephen Harper kanadai kormányfő tisztelgett "a közel-keleti béke elszánt védelmezője" előtt. Francois Hollande francia elnök is tisztelettel adózott "egy olyan államférfi emlékének, akinek tevékenysége mély nyomot hagyott országa történelmén, s akinek az igazságos és tartós közel-keleti békére vonatkozó víziója időszerűbb, mint valaha". David Cameron brit miniszterelnök azt emelte ki, hogy Abdalláh király emlékét "a királysága szolgálatában eltöltött hosszú évek, valamint a béke és a vallások közti nagyobb megértés iránti elkötelezettség" jellemzik.
A szélsőséges iszlamisták viszont ünneplik az uralkodó halálát. Az iszlamista közösségi oldalakon azt rótták fel Abdullahnak, hogy az amerikaiakat "szolgálva" összeesküvést szőtt a Nyugattal a muzulmánok ellen.
