Nemzeti parkokra fáj a foguk

A természeti értékek veszélyeztetését eredményezi, ha a nemzeti parkok földjeinek kezeléséről más intézmény hoz döntéseket - állítja Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a védett területek vagyonkezelésével foglalkozó törvénytervezet és kormánydöntés visszavonására kéri a kormányt.

Tavaly decemberben a Népszava is beszámolt a kormány azon törvényjavaslatáról, melynek értelmében a nemzeti parkok által haszonbérbe adott természeti területek egy része a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerül. A kormánydöntés lényege, hogy azzal a területek haszonbérbe adásáról és a gazdálkodás alapelveiről a törvény hatályba lépését követően az NFA hozná meg a döntéseket, amely a természetvédő szervezetek szerint híján van az ehhez szükséges szakmai kompetenciáknak, ráadásul az alapszabálya szerint sem ez a feladata.

A természetvédelmi célok érvényre juttatását az új bérlőkkel szemben már csak közvetve, a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő természetvédelmi őrszolgálat helyszíni ellenőrző tevékenységén keresztül lehetne biztosítani - írják közös közleményükben természetvédelmi szervezetek.

Felhívják a figyelmet: a magas természeti értékű, de nem a nemzeti park igazgatóságok által haszonbérbe adott területek kezelése eddig is számos rossz példával szolgált; a közelmúltban például a fokozottan védett túzok állomány veszélyeztetését jelentette, hogy az NFA haszonbérleti szerződést kötött intenzív szántóföldi használatra a ritka madárfaj élőhelyeként szolgáló Natura 2000 gyepterületen.

"A terület természeti állapotának és a természetvédelmi ágazat szakmai javaslatának figyelmen kívül hagyásával megkötött hibás szerződés mind a természeti értékek megőrzése, mind az utólagos korlátozást elszenvedő gazdálkodó szempontjából kedvezőtlen, és az ilyen esetek száma a jövőben várhatóan emelkedni fog" - írják.

A három civil szervezet vitatja a kormány azon álláspontját, mely szerint a védett területek vagyonkezelését végző intézmény megváltoztatásának ne lenne hatása a természeti értékekre. A helyzet komolyságát még inkább aláhúzza az az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet, amely valamennyi újonnan állami tulajdonba kerülő védett terület vagyonkezelését az NFA hatáskörébe utalná. Az ilyen módon összevont földterületnek utóbb csak azt a részét kapnák meg a nemzeti park igazgatóságok, amelyet meg nem határozott szakmai szempontok alapján a természetvédelem témakörében felkészületlen NFA indokoltnak tart.

"A napvilágot látott kormányzati elképzeléseket sem természetvédelmi, sem birtokpolitikai szempontból nem találjuk indokoltnak. Nem látunk semmiféle garanciát arra, hogy a lépés bármilyen módon szolgálná a nemzeti park igazgatóságok intézményi működésének fennmaradását, és ezen keresztül a természeti értékek megőrzését.

Tekintettel arra, hogy korábbi döntések során a nemzeti park igazgatóságok területalapú bevételeit lecsökkentette a kormány, kétséges hogy miként fog tovább működni a védett területek kezelése. A kieső bevételeket az EU pályázati források nem pótolják, hiszen ezeket nem szabadon, hanem előre meghatározott programokra kell felhasználni." - mondta Halmos Gergő a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke pedig az elmúlt évek elhibázott kormányzati lépéseire hívta fel a figyelmet, amelyek gyengítették a természetvédelem intézményrendszerét. "Ennek megálljt kell parancsolni!" - mondta Farkas, hozzátéve: "ha a trend folytatódik, a folyamat egyértelmű következménye lesz a természet állapotának romlása hazánkban, amelynek nem csak a jövő generációk, hanem a ma élő emberek is vesztesei lesznek. A védett területek vagyonkezelése a természeti értékek megőrzésének egyik legfontosabb eszköze, ezért az azokkal kapcsolatos döntéseket a nemzeti parki igazgatóságoknál kell hagyni."

A három szervezet felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja felül a döntést és vonja vissza a védett területek vagyonkezelésével foglalkozó törvénytervezetet valamint módosítsa a természeti állapot leromlását előrevetítő határozatát. A természeti erőforrások és értékek megőrzése közcél, és egyben mindannyiunk feladata.

Szerző
Frissítve: 2015.01.25. 21:22

Halálos csokoládé - A bocsok is az életükkel fizettek

Publikálás dátuma
2015.01.23. 13:53
Illusztráció/Thinkstock
Négy elpusztult medvét találtak New Hampshire államban a vadászok által csaliként kihelyezett nagy mennyiségű csokoládé közvetlen közelében. Egy szakértő szerint fel kell függeszteni a csokoládécsapdák használatát az erdőkben - írja a New York Daily News internetes portál.

A két felnőtt nőstény medve és a két medvebocs tetemére egy 40 kilogrammos csokoládé- és fánkcsomag 15 méteres körzetében találtak rá tavaly még szeptemberben. A New Hampshire-i Egyetemen végzett boncolás és a toxikológiai vizsgálat szerint az állatokkal a csokoládéban található teobromin nevű vegyület végzett, ami súlyosan mérgező a medvékre nézve.

Andrew Timmins, New Hampshire vadügyi minisztériumának szakértője egy ülésen csütörtökön elmondta, hogy a megoldás a csokoládénak az erdőktől való távoltartása lehetne. Annak az eshetősége, hogy a medvékre halálos lehet a csokoládé, még 2011-ben keltette fel a minisztérium figyelmét, amikor Michigan államban egy feketemedvebocs halálát kötötték teobromin mérgezéshez.

Timmins elmondása szerint minden csokoládéban más-más mennyiség található a vegyületből, de mind mérgező lehet, függően attól, hogy a medve mennyit eszik belőle. "A medvék csalihoz vonzását fontos vadgazdálkodási eszköznek tartjuk, ezért nem akarunk megszabadulni tőle, de talán változtatni lehetne a csalikihelyezési gyakorlatban ahhoz, hogy a csokoládé ne mérgezze tovább a vadakat" - mondta Timmins.

Akadtak azonban szkeptikusok is az ülés után, akik nem voltak meggyőződve arról, hogy a csokoládé okozta a halálos mérgezést. Dave Nickerson szerint érdemes lenne a tetemeket fagyállómérgezésre is vizsgálni.

Szerző
Témák
halál csoki medvék

Így etetik a félénk antilopborjút (Fotók)

Publikálás dátuma
2015.01.22. 20:23
MTI Fotó: Kovács Attila
Boldizsár, az indiai antilop (Antilope cervicapra) alig több mint két hete jött világra a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

A meglehetősen félénk állatot a nagyközönség most még nem láthatja; a gondozók naponta négyszer etetik cumisüvegből kínált kecsketejjel.

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

 

Szerző