Lukács Zoltán elmondta, 2010 óta 1200-an, egy falunyi ember fagyott meg Magyarországon; több mint hatvan százalékuk nem az utcán, hanem saját fűtetlen lakásában halt meg. Az ellenzéki politikus közölte, a pénzügyi alap elsősorban azokon segítene, akiknek a rezsicsökkentés semmit nem jelent, vagyis szénnel, fával fűtenek, vagy akiknél kikapcsolták a vezetékes szolgáltatásokat. Hozzátette: az alap bevételi forrása az állami tulajdonban lévő energetikai cégek adózás utáni jövedelmének 50 százaléka lenne.
Kérdésre válaszolva közölte, ha jól vezetik ezeket a cégeket, akkor az alapba több tízmilliárd forint is befolyhat évente. Kifejtette: támogatásban részesülhetne mindenki, akinek bejelentett lakása van, és a kérelem benyújtását megelőző hónapban családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg a minimálbér nettó összegét. Jogosultak lennének a védett fogyasztók is.
Lukács Zoltán elmondta, a támogatások összege negyedévente 20-50 ezer forint lenne, de egyes különleges esetekben akár 100 ezer forintra is nőhet. A támogatásra való jogosultságot az önkormányzatok állapítanák meg - mondta, megjegyezve: támogatást lehetne kapni a szolgáltatásba való visszakapcsoláshoz, illetve az előre fizetős mérők felszereléséhez is. Véleménye szerint ha ismét leszavazzák a javaslatot, akkor minden olyan ember halála, akit az alappal megmenthettek volna, a kormánypárti politikusok lelkén fog száradni.
Hozzátette: bármit állít a kormány, öt év alatt duplájára nőtt a díjtartozást felhalmozott családok száma, és a tartozások összege is megduplázódott. Ismertetése szerint a 100 ezer lakosra vetített fagy miatti halálozás az Egyesült Államokhoz képest Magyarországon tízszeres. Lukács Zoltán egy felmérést ismertetve közölte, 2011-ben a magyar lakosság 11,7 százaléka nem engedhette meg magának, hogy megfelelően fűtse a lakását. A szocialista kormány utolsó évében ez 8 százalék volt - jegyezte meg.