Nem biztos a biztos húsipart érintő híre

Egy most véget ért vizsgálat szerint a magyar cégek minden orosz élelmiszer-biztonsági előírásnak megfeleltek – mondta Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó intézkedésekért felelős miniszteri biztos az M1 Híradó vasárnap esti műsorának. „Ezek a cégek eddig is ott voltak az orosz piacon és jelentős mennyiségű terméket vittek ki, itt feldolgozott termékekre, sertéshúsra gondolok, illetőleg baromfiból is jelentős mennyiséget adtak el, mi tehát a többi uniós országgal szemben most előnyben vagyunk" - fogalmazott a miniszteri biztos.

A Népszava kérdésére sem a Hússzövetségnél nem tudták megerősíteni a politikus állítását. A Földművelésügyi Minisztériumban (FM) lapunknak küldött válaszában sokatmondóan közölte: "Magyarország készen áll arra, hogy növelje piaci jelenlétét az Oroszországi Föderációban, amennyiben az feloldja az élelmiszerekre vonatkozó beviteli tilalmat és eltörölné az állat-egészségügyi alapú tiltásokat ­ ­- nyilatkozta a mai Napi Gazdaságban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A tárca ehhez kapcsolódóan újabb információkat nem tud közölni". Magyarán az FM sem erősítette meg Budai bejelentését.

Annyi valóság alapja volt a bejelentésnek, hogy Szergej Dankvert, az orosz állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat, a Rosszelhoznadzor vezetője azt nyilatkozta, hat uniós országnak, köztük Magyarországnak engedélyezné elsőként a sertéshús exportját. Az orosz illetékes azt is hozzátette, az érintett országok cégei ezen a héten kaphatnak értesítést az ellenőrzésről. Vagyis idén még biztosan nem volt ilyen vizsgálat, így magyar cégek sem felelhettek meg a szigorú orosz követelményeknek.

Hazánk mellett még Franciaország, Olaszország, Németország, Dánia és Hollandia került a hatosfogatba. Moszkva tavaly lengyelországi és litvániai sertéspestis járványra hivatkozva vezetett be embargót az uniós élő és feldolgozott sertésre, majd augusztusban a brüsszeli büntető lépések miatt ezt kiterjesztette további élelmiszerekre is, így a sertés ágazat kettős tilalommal szembesült.

A múlt évben valóban járt Magyarországon egy orosz állategészségügyi szakemberekből álló ellenőr-csoport, de akkor egyetlen magyar húsfeldolgozót sem találtak megfelelőnek. Lapunknak név nélkül nyilatkozó húsipari szakember nem tartotta kizártnak, hogy Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának "ágyazna" meg a kormány az ilyen meg nem erősített hírekkel.

Szerző

Orbán a nemzet tragédiájáról

Publikálás dátuma
2015.01.27. 06:11
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
A zsidóság első világháborúban hozott áldozatai nélkül aligha sikerült volna megvédeni a hazát - mondta Orbán Viktor a Kozma utcai zsidó temető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott megemlékezésen. A miniszterelnök szerint abban, hogy "nemzetünkből nem veszik ki az életerő" és, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni komoly szerepe van a magyar zsidó közösség 1914-15-ben tanúsított hősies magatartásának az ország területének védelméért. Erkölcsi kötelességnek nevezte az első világháborús katonasírok felkutatását és bejelentette egy olyan adattár létrehozását, amely "megőrzi az elesett katonáink nevét".

Az Uzsoki-szoros felszabadításának századik évfordulójára időzített ünnepségen a kormányfő arról is beszélt, "nem mehetünk el szó nélkül a második világháború koncentrációs táborainak magyar zsidó áldozatai emléke mellett sem". Jelezte, hogy az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett központi eseményen a magyar kormány képviselője is részt fog venni. "A magyar nemzet tragédiája és a magyar zsidó közösség jóvátehetetlen vesztesége ez" - fogalmazott. Majd kitért arra is, az első világháborúban a magyar hadsereg katonáinak előmenetelét még származástól függetlenül biztosította, míg 25 év múlva: "szeretet nélküliek és közömbösek voltunk, amikor segíteni kellett volna, és sokan, nagyon sokan voltak azok a magyarok, akik a rosszat választották a jó helyett, a szégyenteljest a becsületes helyett". Szerinte felfoghatatlan, hogy a második világháború után Magyarországon olyan politikai rendszer volt, amely "még az emlékét is el akarta törölni az itt eltemetett katonáknak". Beszédét úgy zárta: "Európa békéjét naponta újból meg kell védeni. Külső és belső konfliktusaiban sohasem dönthet újra a fegyverek szava".

Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint nemcsak a most a felújított parcella, hanem a miniszterelnök személyének jelenléte is megerősítette, hogy a magyar zsidóság évszázadok óta a magyar nemzet része. A temetőben több mint háromszáz sír felújítását a Honvédelmi Minisztérium végezte a Nemzeti Örökség Intézetével.

Néma csenddel emlékeznek ma
Arra kérte a magyar rádiók és televíziók szerkesztőit Áder János köztársasági elnök, hogy ma - ahogy tették egy évvel ezelőtt is - a holokauszt nemzetközi emléknapján - melyen számos megemlékezés is lesz - este hét órakor egy perces elnémulással tisztelegjenek az áldozatok előtt. "Legyen a közös csend, a közös emlékezés a közösen megadott tisztelet gesztusa, mely nemzetünk minden tagjának összetartozását erősíti" - írta az államfő.

Szerző

Mutatható is a rendőr arca, meg nem is

Publikálás dátuma
2015.01.27. 06:10
Korábbi felvétel - Rendőri intézkedés a Szabadság téren 2014. április 29-én. Fotó: Vajda József /Népszava
Dönthet amellett a szerkesztő, hogy nem takarja ki a fotón a szolgálatot teljesítő rendőr arcát, de ha az beperli a lapot ezért, azon sincs mit csodálkozni, majd a bíró dönt valahogy. Lényegében így foglalható össze a Kúria tegnapi jogegységi határozata, amellyel megsemmisítette ugyan azt a 2012-es döntést, mely szerint csak a belegyezésükkel lehetett felismerhető képeket közölni a rendőrökről, ám a legfelsőbb bírói fórum iránymutatása szerint mégis az ítélkezési gyakorlat tisztázza majd a helyzetet. Hack Péter alkotmányjogász rámutatott: sehol a világon nem a sajtó feladata a hatóság inkognitójának megőrzése, mert ha olyan feladatot végez a rendőr, akkor ezt megteszi maga.

A konkrét helyzettől függ, hogy a média felületein ki kell-e takarni a szolgálatot teljesítő rendőrök arcát - röviden így foglalta össze a Kúria friss jogegységi döntését Simonné Gombos Katalin. A Kúria polgári kollégiumának szóvivője a meghirdetetthez képest két órás csúszással ismertette a határozatot, amely ennél több támpontot nem adott a hatósági személyek sajtómegjelenéséről szóló rég-új jogvitához.

Azután, hogy tavaly szeptemberben az Alkotmánybíróság (Ab) - az Index hírportál kezdeményezésére indult ügyben - kimondta, ha nem öncélúan történik, akkor egy rendőri intézkedésről készült felvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, és nem kell kitakarni az munkájukat végzők arcát, a sajtómunkások reménykedni kezdtek, hiszen sok rendőr indított és nyert is pert amiatt, hogy a médiában közölt képeken felismerhetők voltak. Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről közölt ilyen képeket, amiért a Fővárosi Ítélőtábla a portált perlő rendőrnek igazat adva kártérítésre kötelezte őket, és a fotókat is el kellett tüntetniük oldalukról. Az Index és az Eötvös Károly Intézet ekkor fordult az Ab-hoz, amely megsemmisítette a tábla ítéletét, ám felhívta a figyelmet arra, a jogi helyzet zavaros, hiszen határozata ellentmond a Kúria egy korábbi jogegységi döntésének.

Most a Kúria ugyan megsemmisített a rendőrök belegyezését előíró 2012-es jogegységi határozatot, a szóvivő szerint mégsem egyértelmű a helyzet: a közfeladatot ellátó személyek szerepeltetése, mint mondta, "attól függ, milyen a szituáció". Például egy tömegtüntetésen nem kell bajlódnia a fotósoknak a rendőri engedélyek megszerzésével, de - tette hozzá - pusztán attól, hogy az amúgy szolgálatot teljesítő rendőr "kilép az utcára", "még nem lesz közszereplő". A sajtónak eszerint a közérdek és a rendőr magánérdeke közötti különbséget kell mérlegelnie. A Kúria szóvivője egyébként azt is jelezte, "nem biztos abban", hogy a mostani helyzet végleges, és a későbbiekben, akár egy másik jogegységi határozattal feloldható a bizonytalanság, de - tette hozzá - meg kell várni, hogyan értelmezi majd a helyzetet a bírói gyakorlat.

"A világ civilizált részében sehol nem a sajtó feladata a rendőr inkognitójának megőrzése. Ha olyan feladatot teljesít a rendőr, amelyben fontos az álcázás, akkor saját maga takarja el az arcát" - hívta fel lapunk a figyelmét Hack Péter. Az ELTE büntető-eljárásjogi tanszékének docense szerint ez Magyarországon is működik, hiszen a büntetés végrehajtási-őrök, a kommandósok, vagy a terrorelhárítók sem mutatkoznak kámzsa nélkül. De közben "akárhová kapcsol a magyar tévénéző", lásson német, angol, amerikai, dél-amerikai vagy akár japán adást, látni fogja a munkájukat végző rendőrök arcát - emlékeztetett.

A jogász szerint tehát egyértelmű és világos helyzet, a rendőr arcát csak abban az esetben nem láthatjuk, ha kiszolgáltatott helyzetben van, mert az emberi méltóságáról van szó. "A valódi probléma 2006 óta az, ha a rendőrt sehogyan, sem az arca, sem az azonosítója alapján nem lehet felismerni" - fogalmazott, hozzátéve: a magyar jogalkotás évek óta zsákutcában van ebben a kérdésben, és a "civilvédő" helyett a egy teljesen értelmetlen "rendőrvédő" álláspontot képvisel. Annak ellenére, hogy a rendőrök ugyanolyan közhatalmat gyakorló személyek, mint például a bírák, akik viszont mutathatók a tárgyalásokon.

Szerző