Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 271 tagja hagyta jóvá a szavazáskor jelen lévő 298 képviselő közül. A Viktor Janukovics volt elnök híveiből álló Ellenzéki Blokk frakciója egyetlen szavazattal sem támogatta az indítványt.
Ezenkívül a parlament 270 szavazattal első olvasatban elfogadta azt a törvénymódosítást is, amely alapján jogilag is terrorszervezetté nyilváníthatja a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokat. A módosítás értelmében bíróságnak kell megállapítania azt, hogy ki tekinthető terrorszervezetekhez tartozónak.
Az ülésen felolvasott nyilatkozatban Ukrajna felszólítja nemzetközi partnereit: ne hagyják, hogy az ország elleni orosz agresszió során emberiesség elleni bűncselekményeket elkövetők büntetés nélkül maradjanak.
Oroszországot agresszor államnak minősíti, olyan országnak, amely "támogatja a terrorizmust, akadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának tevékenységét, veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot".
Az elfogadott dokumentumban újabb nemzetközi szankciókat sürgetnek a képviselők Oroszországgal szemben, annak érdekében, hogy Moszkva maradéktalanul végrehajtsa a minszki megállapodásokban foglaltakat, vagyis a tűzszünet életbe lépését, a szakadárok és az ukrán fegyveres erők közötti ütközőzóna kijelölését és az ukrán határ sérthetetlenségének biztosítását az orosz oldalon.
Ezenkívül a nyilatkozatban felszólítják Oroszországot a törvénytelen területelcsatolások abbahagyására és valamennyi, orosz területen jogtalanul fogvatartott ukrán állampolgár szabadon engedésére.
A dokumentum egyebek mellett hangsúlyozza, hogy Ukrajnának "katonai segítségre" van szüksége védelmi képességei növelése érdekében, továbbá a Donyec-medence lakosainak és a harcok elől elmenekült lakosságnak pedig humanitárius segítségre.
Az ukrán parlament "felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el az Ukrajna elleni agresszió tényét, valamint területének törvénytelen elcsatolását, követelje a nemzetközileg elismert államhatárok visszaállítását, akadályozza meg, hogy a második világháború utáni világrendet és biztonságot súlyosan sértő, veszélyes precedens teremtődjön" - áll a dokumentumban.
Korábban írtuk
Oroszország agresszorrá nyilvánításáról tárgyal ma a kijevi törvényhozás. Hétfőn Petro Porosenko ukrán elnök egyeztetett erről és a hadiállapot esetleges bevezetésének lehetőségéről a parlamenti frakciók vezetőjével, de később tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a hadiállapot bevezetése nem célszerű, mivel túl sok negatív következménnyel járna: korlátozná az állampolgárok jogait, a gazdasági fejlődést ellehetetlenítené, és nem utolsó sorban a nemzetközi hitelnyújtást is lehetetlenné tenné, ugyanis hadiállapotban álló országnak a nemzetközi adományozók nem nyújtanak hitelt. Ez azonban most Ukrajnának létszükséglet.
Az Unian hírügynökség jelentése szerint az orosz agresszió kérdése ma a parlament elé kerül. A Szamopomics párt frakcióvezetője, Oleg Berezjuk azt mondta a hírügynökségnek, hogy ma „kemény” döntés születik a kérdésben. Elmondása szerint a mai ülésen ugyanakkor a képviselők kérést fogalmaznak meg a nemzetközi közösség felé, katonai segítséget kérnek az ukrán hadsereg számára, ahhoz, hogy az ukrán haderő „hatékonyabban léphessen fel az agresszorral szemben”.
A Jacenyuk-kormány országos szintű riadókészültséget rendelt el, megszigorította a biztonsági készültséget, Donyeck és Luhanszk megyében rendkívüli állapotot vezetett be.
A keleti harcok kiterjedése a dél-keleti régióra, a Mariupol elleni ostrom aggasztja a nemzetközi szervezeteket is. A NATO Ukrajna-Bizottsága hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezetésével ülésezett, majd felszólította Oroszországot, hogy azonnal hagyjon fel a szeparatisták támogatásával és nonszensznek nevezte Vlagyimir Putyin azon állítását, hogy az ukrán hadsereg a NATO idegenlégiójaként viselkedik Ukrajnában. A főtitkár hangsúlyozta: egyetlen idegen katonai erő van Kelet-Ukrajnában, és az az orosz.
ENSZ: háborús bűncselekmény volt a Mariupol elleni támadás
A kelet-ukrajnai Mariupol elleni rakétatámadás háborús bűncselekmény volt, mert szándékosan civilek ellen irányult - jelentette ki egy ENSZ-tisztségviselő a Biztonsági Tanácsnak (BT) az ukrajnai helyzet miatt összehívott hétfői rendkívüli ülésén. A testület mindeddig nem hozott elítélő határozatot, mert Oroszország élt a vétójogával. Legutóbb, a hét végén megakadályozta, hogy a BT a mariupoli támadást és a szakadárokat elítélő nyilatkozatot fogadjon el.
Az ENSZ arra az EBESZ jelentésre alapozta álláspontját, miszerint a 30 áldozatot követelő szombati rakétatámadást szakadár területről indították. Az EBESZ is felszólította Oroszországot, hogy vesse latba befolyását a lázadóknál az ellenségeskedés azonnali megszüntetése érdekében és azt hangsúlyozta, hogy a támadókat felelősségre kell vonni, és igazságszolgáltatás elé állítani.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet viszont Moszkva azon álláspontját ismételte meg, miszerint Kijev felelős a harcok kiújulásáért és arra szólította fel a nyugati kormányokat, hogy "ne bátorítsák az ukrán héjákat, mert az még nagyobb katasztrófához vezet".
A Kreml vezetése tartja magát ahhoz, hogy az ukrajnai konfliktusban nincs orosz fél, csak ukrajnai felek, vagyis polgárháború dúl az országban. Vasárnap az orosz diplomácia ezen logika mentén utasította fel azt az izraeli ajánlatot is, hogy Jeruzsálem közvetítene Kijev és Moszkva között. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter felvetésére Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője azt közölte, hogy "Oroszország rendkívüli mértékben méltányolja" Izrael kiegyensúlyozott álláspontját és készségét a konfliktus rendezésében való közreműködésre, de "ez esetben nem lehet közvetíteni Ukrajna és Oroszország között", mert közöttük nincsen konfliktus, és "Oroszország nem részese ennek a (délkelet-ukrajnai) szembenállásnak".
