Globális "keleti" nyitás

Publikálás dátuma
2015.01.29. 06:21
Az exportpiacokon mindig érdemes megpróbálkozni a már ismert élelmiszerek értékesítésével FOTÓ: NÉPSZAVA
A jelek szerint árnyaltabban kezeli a jövőben a külügyi és külgazdasági tárca a "Keleti nyitás - nyugati tartás" filozófiáját. Egyre jobban hajlanak arra, hogy a külkereskedelmünkben jelenleg is 77-79 százalékos részarányt képviselő Európai Uniót a helyén kezelve már a globális nyitást kezdik emlegetni. A vállalkozások viszont már csak jószerével pénzért juthatnak üzlethez.

Tévedés az Európai Unión kívüli országokat egységesen kezelni, a csoport gazdasági növekedésének átlagából messze menő következtetéseket levonni - hívta fel a figyelmet a HVG-Erste Bank szerdai rendezvényének nyitóelőadásában Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora sokkal hatékonyabbnak tartja, ha minden országot saját teljesítménye alapján értékelünk. Az eurózóna tagországai között is rendkívüli eltéréseket lehet találni, és a trendek is szinte pillanatok alatt megváltozhatnak. Az Európai Unió lassabban gyorsul, mint a világ többi országcsoportja, de Magyarország számára az az igazán elgondolkodtató, hogy a többi visegrádi országhoz képest lemaradt, és mintegy tíz esztendő kellett ahhoz, hogy a gazdasági világválság előtti szintet elérjük.

A külkereskedelem kapcsán a közgazdászprofesszor arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai kivitel elsősorban a feldolgozóiparra épül, aminek fő piaca maga az Unió. Ezzel szemben a FÁK országok – nagyságrendileg kisebb volumenben – döntően nyersanyag- (energetikai és mezőgazdasági) kivitelre épül, és fő piacuk továbbra is Európa.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az európai gazdaság - benne Magyarország is - rászorul ugyan a nyersanyagokra, de Oroszország sokkal jobban függ kontinensünkre irányuló exportjától, mint megfordítva. Gyakran megfeledkezünk róla, hogy hazánk az egyik legkomolyabb nyertese lehet az olajár-csökkenésnek, éppen jelentős mértékű függőségünk miatt. Bod Péter Ákos ugyanakkor megemlítette: a most kiépülő közép-ázsiai - keleti! - kapcsolataink a volt szovjet tagországokkal megnehezülnek, mivel a kinti partnerek sokat veszítenek majd az olcsó olajon.

Az Orbán-kormányok által, szinte kizárólagosnak tekintett "Keleti nyitás - nyugati tartás" filozófiához képest sokkal reálisabban fogalmazott Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettes, aki szerint Magyarország kicsi ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk a világpiaci trendeket, a globális gazdasághoz való 0,24 százalékos hozzájárulásunkkal. Ezért opportunistának kell lenni és minden lehetőséget, pozitív trendet meg kell ragadni. A miniszterhelyettes szerint az exportnövelés a fő cél. A kis- és közepes vállalkozások jelenlegi 10-15 százalékos arányát növelni kell, bár a multik 66 százalékban ma már hazai beszállítóval dolgoztatnak. Németországi exportunk 20 százalékkal bővült tavaly – elsősorban az autóipari beruházások beindulásának köszönhetően, az Egyesült Államokba 30 százalékkal nőtt a kivitelünk a kínai relációba 8,3 százalékkal.

A miniszterhelyettes lapunknak megerősítette, mindig is a globális piacban gondolkodott. Érdemes azokat a meglévő pozícióinkat erősíteni a FÁK-országokban, mint amit a Richter vagy a Pick több évtized alatt megszerzett. A márka érték, amit bizonyít, hogy a Michelin a Magyarországon gyártott gumiipari termékeit Kínában a bevált Taurus néven forgalmazza.

A 25 országban, üzleti alapon működő magyar kereskedőházakról - számuk az év végére 40-42-re bővül - Szabó László elmondta, a helyi sajátosságokat jól ismerő üzletemberek működtetik. Itthon szerződést kötnek az érdeklődő cégekkel, segítenek a partnerkeresésben, és ha szükséges, akkor a külpiaccal kapcsolatos adminisztrációs munkát is elvégzik. Az elért eredményekért jutalékot kapnak.

A dolog szépséghibája, hogy a hazai vállalkozásoknak a külpiaci hálózat átalakítása előtt ingyenesen közvetített partnert az azóta szintén átszervezett Nemzeti Külgazdasági Hivatal.

Szerző

Mélyrepülésben a dohánypiac

Drasztikusan visszaesett a legális cigaretta eladások száma Magyarországon a Nemzeti Adó és Vámhivatal jövedéki statisztikái szerint. Ebben az államnak is jelentős a szerepe, mivel a feketepiacot közvetetten maga a kormány erősíti. Az aktuális helyzetet tovább ronthatja, hogy az idei évben komoly cigaretta áremelkedés várható.

Mélypontra került a legális dohánypiac - írja a Világgazdaság. Ennek az az oka, hogy - a Nemzeti Adó és Vámhivatal jövedéki statisztikái szerint - mindössze 397 millió szál cigaretta fogyott tavaly novemberben, ami jóval elmarad a mindenkori átlagtól. A mélyrepülés csak 2011-ben novemberében volt hasonló szintű, amikor is az eladott cigaretták darabszáma szintén 400 millió alá csökkent.

Ugyanakkor ezek a számok még nem nyújtanak átfogó képet a zuhanásról, az éves adatok jobban tükrözik a folyamat mértékét. Eszerint amíg 2014-ben az eladók összesen 7 milliárd szál cigarettával kereskedhettek, addig 2013-ban ez a szám 9,3 milliárd volt, de az azt megelőző években bőven elérte a legálisan forgalmazott mennyiség a 10 milliárd fölötti mennyiséget.

A negatív tendencia részben a folyamatos áremelkedésnek köszönhető. Erre a fogyasztóknak idén is fel kell készülniük, ugyanis 2015-ben több száz forintos cigaretta áremelés várható. Összességében viszont ez csak a kisebbik gond, a nagyobb problémát ugyanis a Nemzeti Dohányboltok megjelenése jelenti, amelyek nem csak a dohánykereskedelem addigi formáját változtatta meg, hanem munkanélkülivé tett 800 addigi dohányipari dolgozót is.

A trafikrendszer bevezetése ellen több szervezet és akkori trafiktulajdonos is tiltakozott, de mindhiába. A kormány ugyanis - ahogyan Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője fogalmaz - a törvénnyel Lázár János barátjának kedvezett. Ezért a DK, a napokban benyújtott egy törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, melyben a dohánykereskedelem államosításának és a koncesszióköteles dohány-kiskereskedelem megszüntetését követelik, valamint felszólítják a kormányt, hogy kárpótolja a munkájukat vesztett trafiktulajdonosokat.

Kérdés azonban, mit lép majd erre a kormányzat. Mindenesetre tény, hogy a trafikrendszer 2013-as bevezetése óta az állam csaknem 3 milliárd szál cigarettát von el a piacról, amely a fekete kereskedelemben jelenik meg, ezzel nehezítve az illegális árusok ellni harcot. Így a mostani visszaesésben az államnak jelentős szerepe van. A cigarettaeladás nehéz helyzete mellett, az olcsóbb szivarkák reneszánszukat élik. A tavalyi évben csak novemberben 48 millió szál fogyott el belőlük, ami az éves összeladást tekintve 572 millió szálra rúg.

Ez a decemberi adatok nélkül is jóval több, mint 2013-ban volt. Mégis, hogy a dohánypiac negatív hulláma a kormány szerint mennyire "félvállról vehető", azt Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárának szavai mutatják. Szerinte a kormány eredeti célja kifejezetten arról szólt, hogy a dohányzást visszaszorítsa Magyarországon.

Ezt mi sem mutatja jobban, hogy "a nemdohányzók védelmében hozott intézkedéseknek köszönhetően több mint 200 ezer ember hagyta abba a dohányzást". De hogy ebből hányan lehetnek a feketepiac aktív vásárlói, azt bizonyára ő maga sem tudja.

Szerző

Tarlós István kiegyezett a „gittegylettel”

Publikálás dátuma
2015.01.29. 06:07
Tarlós István a tegnapi ülésen elégedett lehetett – minden úgy történik, ahogy ő akarja FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Fővárosi Önkormányzat csatlakozik a Budapesti Önkormányzatok Szövetségéhez. Ez óriási fordulat. Tarlós István ugyanis hadban állt a szervezettel, néhány éve még azzal fenyegetőzött, nem is jelölteti újra magát, ha a kerületi polgármesterek automatikusan bekerülnek a közgyűlésbe. Mára viszont teljesen megváltozott a helyzet.

Fideszes kerületi polgármester kollégái nyakába borult tegnap Tarlós István. A főpolgármester ugyanis a fővárosi közgyűlés napirendjére tűzte azt a javaslatot, amelynek értelmében a Fővárosi Önkormányzat csatlakozik a Budapesti Önkormányzatok Szövetségéhez (BÖSZ). Az előterjesztés szerint - amelyet Tarlós mellett Kocsis Máté tanácsnok, Józsefváros fideszes polgármestere jegyzett - a BÖSZ vállalta, hogy alapszabályában megjeleníti a fővárosi érdekeket és a szervezet elnöki tisztét - egy évente megválasztott társelnök mellett - a mindenkori főpolgármester tölti majd be. Az előterjesztést a közgyűlés kormánypárti tagjai szavazták meg.

A főpolgármester korábban hadban állt a BÖSZ-el, amelyet fideszes kerületi polgármesterek saját érdekeik érvényesítésére hívtak életre 2011 júliusában. Tarlós a szövetség előkészítő ülésére sem ment el, a megalakulása után pedig kijelentette, a BÖSZ csak súlytalan gittegylet lehet a fővárosi önkormányzat belépése nélkül. A főpolgármester az alakuló ülést megszervező Pesti Imre, akkori budapesti kormánymegbízottal is szembe került. Pestinek azt üzente, ez az önkormányzatok szövetsége, amelyhez a kormányzati hivatalnak éppen annyi köze van, mint a kőfaragókhoz és a balett-táncosokhoz. Azt, hogy az önkormányzat miért nem csatlakozik a szervezethez az Origónak akkor így indokolta: "akik küzdöttek ezért a szervezetért, a kormányhivatal vazallusává váltak, a főváros nem lesz a kormányhivatal vazallusa". Később Tarlós közölte, amennyiben a kormány elfogadja a BÖSZ javaslatát, amely szerint minden kerületi polgármester automatikusan tagja lenne a közgyűlésnek, amely aztán maga választaná meg a főpolgármestert, ő nem indul újra 2014-ben.

Tavaly szeptemberben, amikor a korábbi konfliktusokról kérdeztük egy interjúban, Tarlós beismerte, hogy a BÖSZ megalakulásának körülményeit nagyon rossz néven vette. Az üggyel kapcsolatban viszont mulatságos dolognak nevezte, hogy az egyik nap a kormány és a miniszterelnök bábjának nevezik, a másik nap pedig despotának, aki még a Fidesszel sem jön ki. "Ez a két dolog egyidejűleg, párhuzamosan, egymás mellett nem lehet igaz" - mondta.

A fővárosi közgyűlés tegnap új engedélyezési eljárás lefolytatásáról is döntött a Római-parti védműtervek esetében. A napirend vitájában a főpolgármester "indulatosnak, vagdalkozónak, frusztrálnak és ostobának" nevezte Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár minapi, az ügyben tett nyilatkozatát. Úgy vélte, nincs az ügyben semmilyen diktatórikus elképzelés, jelenleg a védmű áttervezése folyik, a vízügyi főigazgatóság szakvéleménye és a vonatkozó jogszabály tavaly nyári módosítása miatt. Tarlós nyomatékosította: a védmű a vízügy szakvéleményének megfelelően, és az abban meghatározott helyszínen, vagyis a part mentén fog megépülni. Bús Balázs, Óbuda fideszes polgármestere a mobilgáttal kapcsolatban egyetértett a főpolgármesterrel, és Illésre célozva közölte: "attól, hogy fideszes valaki, még lehet bolond". (Illés ugyanis egy nappal korábban úgy fogalmazott: "azért, mert a Fidesz tagja vagyok, még nem vagyok hülye".)

Karácsony Gergely, a XIV. kerület PM-es polgármestere szerint a főváros olyan koncepció mellett kötelezte el magát, amely a korábbinál sokkal drágább és környezetvédelmileg aggályosabb megoldást jelent. Az ellenzéki politikus abban bízik, hogy végül - Illés és a zöld szervezetek egybehangzó álláspontjának megfelelőn - nem a partra, hanem pár száz méterrel feljebb, a Nánási út-Királyok útjának közepére kerül majd a gát. Az Egyesület a Római-partért szerint "biológiai időzített bomba" ketyeg a területen, és ők a part menti mobilgát mielőbbi megépítését sürgették.

A testület arról is döntött, hogy közbeszerzési eljárást írnak ki 60 milliárd forintos kölcsönfelvételre a 3-as metróvonal felújításának finanszírozásához.

Szerző