Globális "keleti" nyitás

A jelek szerint árnyaltabban kezeli a jövőben a külügyi és külgazdasági tárca a "Keleti nyitás - nyugati tartás" filozófiáját. Egyre jobban hajlanak arra, hogy a külkereskedelmünkben jelenleg is 77-79 százalékos részarányt képviselő Európai Uniót a helyén kezelve már a globális nyitást kezdik emlegetni. A vállalkozások viszont már csak jószerével pénzért juthatnak üzlethez.

Tévedés az Európai Unión kívüli országokat egységesen kezelni, a csoport gazdasági növekedésének átlagából messze menő következtetéseket levonni - hívta fel a figyelmet a HVG-Erste Bank szerdai rendezvényének nyitóelőadásában Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora sokkal hatékonyabbnak tartja, ha minden országot saját teljesítménye alapján értékelünk. Az eurózóna tagországai között is rendkívüli eltéréseket lehet találni, és a trendek is szinte pillanatok alatt megváltozhatnak. Az Európai Unió lassabban gyorsul, mint a világ többi országcsoportja, de Magyarország számára az az igazán elgondolkodtató, hogy a többi visegrádi országhoz képest lemaradt, és mintegy tíz esztendő kellett ahhoz, hogy a gazdasági világválság előtti szintet elérjük.

A külkereskedelem kapcsán a közgazdászprofesszor arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai kivitel elsősorban a feldolgozóiparra épül, aminek fő piaca maga az Unió. Ezzel szemben a FÁK országok – nagyságrendileg kisebb volumenben – döntően nyersanyag- (energetikai és mezőgazdasági) kivitelre épül, és fő piacuk továbbra is Európa.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az európai gazdaság - benne Magyarország is - rászorul ugyan a nyersanyagokra, de Oroszország sokkal jobban függ kontinensünkre irányuló exportjától, mint megfordítva. Gyakran megfeledkezünk róla, hogy hazánk az egyik legkomolyabb nyertese lehet az olajár-csökkenésnek, éppen jelentős mértékű függőségünk miatt. Bod Péter Ákos ugyanakkor megemlítette: a most kiépülő közép-ázsiai - keleti! - kapcsolataink a volt szovjet tagországokkal megnehezülnek, mivel a kinti partnerek sokat veszítenek majd az olcsó olajon.

Az Orbán-kormányok által, szinte kizárólagosnak tekintett "Keleti nyitás - nyugati tartás" filozófiához képest sokkal reálisabban fogalmazott Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettes, aki szerint Magyarország kicsi ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk a világpiaci trendeket, a globális gazdasághoz való 0,24 százalékos hozzájárulásunkkal. Ezért opportunistának kell lenni és minden lehetőséget, pozitív trendet meg kell ragadni. A miniszterhelyettes szerint az exportnövelés a fő cél. A kis- és közepes vállalkozások jelenlegi 10-15 százalékos arányát növelni kell, bár a multik 66 százalékban ma már hazai beszállítóval dolgoztatnak. Németországi exportunk 20 százalékkal bővült tavaly – elsősorban az autóipari beruházások beindulásának köszönhetően, az Egyesült Államokba 30 százalékkal nőtt a kivitelünk a kínai relációba 8,3 százalékkal.

A miniszterhelyettes lapunknak megerősítette, mindig is a globális piacban gondolkodott. Érdemes azokat a meglévő pozícióinkat erősíteni a FÁK-országokban, mint amit a Richter vagy a Pick több évtized alatt megszerzett. A márka érték, amit bizonyít, hogy a Michelin a Magyarországon gyártott gumiipari termékeit Kínában a bevált Taurus néven forgalmazza.

A 25 országban, üzleti alapon működő magyar kereskedőházakról - számuk az év végére 40-42-re bővül - Szabó László elmondta, a helyi sajátosságokat jól ismerő üzletemberek működtetik. Itthon szerződést kötnek az érdeklődő cégekkel, segítenek a partnerkeresésben, és ha szükséges, akkor a külpiaccal kapcsolatos adminisztrációs munkát is elvégzik. Az elért eredményekért jutalékot kapnak.

A dolog szépséghibája, hogy a hazai vállalkozásoknak a külpiaci hálózat átalakítása előtt ingyenesen közvetített partnert az azóta szintén átszervezett Nemzeti Külgazdasági Hivatal.