A szavazás titkos és akár négyfordulós is lehet: tegnap a szenátusban egy fordulót tartottak, ma két további szavazásra kerülhet sor, ugyanis az első három fordulóban még szükséges a kétharmados többség, ami egyelőre egyetlen jelölt mögött sincs meg. A szombatra kitűzött negyedik fordulóban már az egyszerű többség (505) is elegendő, a PD-nek 415 mandátuma van. Giorgio Napolitanót 2006-ban a negyedik, 2013-ban csak a hatodik szavazáson választották meg.
Matteo Renzi miniszterelnök a szenátusi szavazás előtt bejelentette: pártja, a PD Sergio Mattarella alkotmányjogászt jelöli, s egyeztetést kezdett a parlamenti pártokkal. Jelöltjét tegnap támogatta a Baloldal, Környezet, Szabadság baloldali erő és a populista ellenzéki 5 Csillag Mozgalomból (M5S) kilépett parlamenti csoport.
Silvio Berlusconi és a Forza Italia korábban úgy nyilatkozott, támogatja a miniszterelnök jelöltjét, de tegnap a szenátusi szavazás előtt fenntartását fejezte ki Mattarellaval szemben. Az M5S honalpján szavazásra bocsátotta jelöltjeit – tíz is volt nekik, majd a szenátusi ülés kezdete előtt lezárult voksolás után Ferdinando Imposimato támogatását jelentette be, aki a párt támogatói körében 32 százalékot szerzett, megelőzve ezzel a 20 százalékon végzett volt miniszterelnököt, Romano Prodit.
Az olasz sajtó úgy vélekedett, hogy Berlusconi egyelőre ugyan kéreti magát, de végül beáll Renziék mögé. Azt, hogy az utolsó percben megváltoztatta korábbi álláspontját, annak tulajdonítják, hogy politikai előnyt próbál ily módon kicsikarni.
A 74 éves Sergio Mattarella jogász, 2011 óta az alkotmánybíróság tagja. Palermoban született, kereszténydemokrata politikusi családban, édesapja a párt vezetője is volt. Testvérét, aki szicíliai kormányzó volt, a Maffia ölette meg 1980-ban. Huszonöt éven át dolgozott parlamenti képviselőként, öt alkalommal töltött be miniszteri tisztséget.
Nevét leginkább az általa kidolgozott, 1994 és 2011 között alkalmazott, vegyes választási rendszert meghonosító választási törvényhez, a mattarellumhoz kapcsolja a nagyközönség. 1991-ben lemondott miniszteri tisztségéből tiltakozásképpen az akkor elfogadott audiovizuális médiatörvény ellen, amelyről úgy tartotta, hogy túlságosan kedvez az akkor még politikán kívüli médiamágnás Berlusconinak.
.