Mattarella léphet Napolitano örökébe

Megkezdődött tegnap délután az államfőválasztás az olasz szenátusban. A pártoknak a január 14-én lemondott Giorgio Napolitano, az olasz politika nagy öregjének utódát, az 1948 óta számított olasz köztársaság 12. elnökét kell megválasztaniuk. A szavazás ugyan a szenátusban kezdődik, de a döntést a parlament felső- és alsóházának együttes ülésén hozzák majd meg, ahol a 315 szenátoron és a 630 képviselőn túl a 6 örökös szenátor, továbbá a 20 olasz régió 58 elektora is részt vesz.

A szavazás titkos és akár négyfordulós is lehet: tegnap a szenátusban egy fordulót tartottak, ma két további szavazásra kerülhet sor, ugyanis az első három fordulóban még szükséges a kétharmados többség, ami egyelőre egyetlen jelölt mögött sincs meg. A szombatra kitűzött negyedik fordulóban már az egyszerű többség (505) is elegendő, a PD-nek 415 mandátuma van. Giorgio Napolitanót 2006-ban a negyedik, 2013-ban csak a hatodik szavazáson választották meg.

Matteo Renzi miniszterelnök a szenátusi szavazás előtt bejelentette: pártja, a PD Sergio Mattarella alkotmányjogászt jelöli, s egyeztetést kezdett a parlamenti pártokkal. Jelöltjét tegnap támogatta a Baloldal, Környezet, Szabadság baloldali erő és a populista ellenzéki 5 Csillag Mozgalomból (M5S) kilépett parlamenti csoport.

Silvio Berlusconi és a Forza Italia korábban úgy nyilatkozott, támogatja a miniszterelnök jelöltjét, de tegnap a szenátusi szavazás előtt fenntartását fejezte ki Mattarellaval szemben. Az M5S honalpján szavazásra bocsátotta jelöltjeit – tíz is volt nekik, majd a szenátusi ülés kezdete előtt lezárult voksolás után Ferdinando Imposimato támogatását jelentette be, aki a párt támogatói körében 32 százalékot szerzett, megelőzve ezzel a 20 százalékon végzett volt miniszterelnököt, Romano Prodit.

Az olasz sajtó úgy vélekedett, hogy Berlusconi egyelőre ugyan kéreti magát, de végül beáll Renziék mögé. Azt, hogy az utolsó percben megváltoztatta korábbi álláspontját, annak tulajdonítják, hogy politikai előnyt próbál ily módon kicsikarni.

 Berlusconinak van oka aggódni

A 74 éves Sergio Mattarella jogász, 2011 óta az alkotmánybíróság tagja. Palermoban született, kereszténydemokrata politikusi családban, édesapja a párt vezetője is volt. Testvérét, aki szicíliai kormányzó volt, a Maffia ölette meg 1980-ban. Huszonöt éven át dolgozott parlamenti képviselőként, öt alkalommal töltött be miniszteri tisztséget.

Nevét leginkább az általa kidolgozott, 1994 és 2011 között alkalmazott, vegyes választási rendszert meghonosító választási törvényhez, a mattarellumhoz kapcsolja a nagyközönség. 1991-ben lemondott miniszteri tisztségéből tiltakozásképpen az akkor elfogadott audiovizuális médiatörvény ellen, amelyről úgy tartotta, hogy túlságosan kedvez az akkor még politikán kívüli médiamágnás Berlusconinak.


.

Szerző

Álom marad Schengen?

Úgy tűnik, továbbra is álom marad a schengeni tagság Románia és Bulgária számára, legalábbis ezt sugallja az Európai Bizottság szerdán elfogadott, Romániáról és Bulgáriáról szóló igazságügyi jelentése.

A dokumentum szerint Románia jobban vizsgázott ugyan, de az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (MCV) egyik ország esetében sem szűnik meg. Bár nem mondták ki, ez vélhetően azt is jelenti, hogy a Schengeni övezet a következő hónapokban sem bővül tovább, a 2010 óta csatlakozásra váró két ország ezúttal sem kap zöld utat.

Bulgáriát az utóbbi időben állandó politikai és kormányválság nyomasztja, de Románia stabil, így értékelése is jobb. Bukarestben sokan abban reménykedtek, hogy a két országot külön választják és Romániának lehetősége nyílik legalább a részleges előrelépésre a schengeni tagság irányába. De ez nem történt meg és az MCV-re épülő igazságügyi jelentés jót és rosszat egyaránt tartalmaz.

Eszerint a román parlament még mindig ódzkodik a végleges bírósági döntések gyakorlatba ültetésétől, és nem teszi lehetővé az igazságszolgáltatás számára azt, hogy a törvényhozók az átlagemberhez hasonlóan feleljenek a bíróság előtt. Bírálat mellett dicséretet is kapott az ország. A Bizottság azonban azt is megállapította, hogy számos téren haladás figyelhető meg. A fejlődés ellenére a megfigyelés nem szűnik meg sem Románia, sem Bulgária esetében, mert mint indokolták, „az elért eredményeket meg is kell őriznie a két országnak”.

Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a MCV addig marad életben Bulgáriában és Romániában, amíg a két ország igazságszolgáltatási rendszere el nem éri a kielégítő szintet és a meghatározott célokat nem teljesíti. Juncker reméli, hogy Románia nem tér le a reform útjáról és az ő mandátumának idején felszabadul az Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus alól.

A schengeni csatlakozás formális feltételei között nem szerepel ugyan az igazságszolgáltatás működése, de a két ország csatlakozását a korrupció miatt ellenzi több nyugati ország, többek között Franciaország, Hollandia és Németország. A tagság technikai feltételeinek mindkét állam eleget tesz .

Szerző

Brüsszel megálljt parancsolna Athénnak

Megrökönyödött az Európai Unió azon, hogy az új görög kormány már hivatalba lépése után másnapján kiásta a csatabárdot, üzengetni kezdett Brüsszelnek, s a privatizáció leállítását, valamint az Oroszország elleni szankciók megvétózását helyezte kilátásba.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke együttműködésre szólította fel Alekszisz Ciprasz kormányát a Le Figaróban. Kifejtette, Európa tudatában van annak, mennyit kellett elszenvedniük a görögöknek, de Athénnak is tiszteletben kell tartania Európa véleményét. A bizottsági elnök ismételten elutasította az adósságleírás lehetőségét. Ez volt a Sziriza egyik legfontosabb programpontja a választási kampány során. Ugyanakkor Juncker azt is elmondta, finomítások lehetségesek a hitelmegállapodás kapcsán.

Az új görög kormány első intézkedései Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Ciprasz tegnapi találkozója során is szóba kerültek. Schulz arra ösztökélte vendéglátóját, hogy azokra a gazdagokra vessen ki adókat, akik az eltelt hetekben tömegesen vették ki megtakarításaikat a görög pénzintézetekből. Rövid idő leforgása alatt 8 milliárd eurót vettek ki.

Ciprasz már az első, szerdai kormányülésen kifejtette azt is, hogy több ezer elbocsátottat vesz vissza állami munkakörbe. Ezzel szintén szembemegy a hitelezők elvárásaival. Az EU-t azonban az új görög kormány és Oroszország viszonya aggasztja, Brüsszel attól tart, hogy a kabinet a Kreml előretolt trójai falova lesz. Ezt Schulz is szóvá tette, aki vendéglátóját figyelmeztette arra, hogy a közös európai külpolitika nem tesz lehetővé különféle partizánakciókat.

Alexander Graf Lambsdorff liberális politikus, az Európai Parlament elnöke némi türelmet kért az új görög kabinet számára, utalt arra, hogy Cipraszt csak hétfőn iktatták be. Mint fogalmazott, Németországban sem szokatlan, hogy egy politikus megválasztása után bizonyos kijelentéseivel éppen saját választóit akarja elkápráztatni. A liberális politikus ugyanakkor elismerte, hogy az új kormány első lépései nem szívet melengetőek.

Az új görög kormánnyal alighanem az a legnagyobb baj, mint a Sziríziával: a radikális párt is különböző, részben kisebb radikális csoportokból tevődött össze, ugyanez a túlságosan is széles paletta jellemzi a mostani kormányt. Vannak kevésbé megfontolt tagjai, akik tapasztalanok a politikában, s nem mérik fel kijelentéseik következményeit.

Jannisz Dragaszakisz kormányfőhelyettes utalt arra, nem kell komolyan venni több tárcavezetőnek a privatizáció teljes leállítására vonatkozó kijelentéseit, azzal próbálta mentegetni őket, hogy, „fiatal tárcavezetőkről van szó”. Dragaszakisz azután fordult a sajtó képviselőihez, hogy szerdán is folytatódott az athéni tőzsde mélyrepülése. Ciprasz is próbált valamit javítani a helyzeten azzal a kijelentésével, hogy nem akarnak háborúzni a hitelezőkkel.

Szerző