Merkel és a magyar remény

Publikálás dátuma
2015.01.30. 18:50
Orbán és Merkel 2012 októberében: jé, egy hölgy, most menjek utána vagy ne menjek… FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
Mindenki Angela Merkelt és utána Vlagyimir Putyint várja Budapestre. Mindenki remél valamit, ám alighanem általános csalódást fog okozni mindkét látogatás, amelytől semmilyen szenzáció nem várható. A geopolitikai állapotok amúgy is szinte eljelentéktelenítik a magyar belpolitika nemzetközi megítélését. Egy azonban biztosnak látszik: Orbán Viktor egérutat nyerhet Merkel külpolitikájának árnyékában.

Soha ennyire felajzott, ennyire megosztott, s alighanem ennyire hiábavaló várakozás nem előzte meg külföldi vezető magyarországi látogatását, mint Angela Merkel német kancellárét, aki hétfőn érkezik Budapestre. Legutóbb 2009-ben járt itt, a jobboldali magyar kormány 2010-es hatalomra kerülése óta szerette volna nyélbe ütni az újabb vizitet, de mindhiába. Ami a németeket illeti, mindent elmondanak Kai-Olaf Lang politikai elemző szavai: „a halasztásnak nem csak a kancellár programjának rendszerint nagyfokú sűrűsége volt az oka”, s bár a német-magyar kapcsolatok a legmagasabb szinten is működnek, de „Berlin nincs állandó készenlétben, ha meghívás érkezik Budapestről”. Ennyi.

A nagy várakozásban kétfelé szakadt az ország. Az ellenzék - pártok és civilek - is azt várják, hogy Merkel az Európai Unió, az Európai Néppárt és a világ egyik legbefolyásosabb vezetőjeként végre határozottan fellép Orbán Viktor illiberális államszervezési gyakorlata ellen, nyíltan bírálja majd a kormányfőt a parlamentarizmus lebontása, az intézményrendszer megszállása miatt, amit annyi kritika ért már Brüsszelben, de aminek az élét a Néppárt mindig lecsiszolta, s ráveszi, térjen vissza az európai politikai normákhoz. A kormány – és a Fidesz-tábor – mindennek éppen az ellenkezőjét reméli. Azt, hogy a kancellár mindössze ötórás vizitje megerősíti a kormány tekintélyét, a nyílt kritika mellőzésével legalizálja Orbán Viktor módszereit. Mindenki csak találgat persze, gyártják a legkomikusabb változatokat, egészen addig, hogy Merkel közvetítésre akarná felkérni a magyar kormányfőt az Európai Unió (az Egyesült Államok?) és Moszkva között Ukrajna ügyében. Ami vicc: nem létezhet ugyanis olyan hidegháború, amelynek kellős közepén Moszkvában ne vennék fel a telefont, ha annak túlsó végén a német kancellár szólal meg.

A már idézett Kai-Olaf Lang szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) között nagykoalíciós egyetértés van. „Kritikus pragmatizmussal” kezelik a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatokat: nem szabad elszigetelni Magyarországot és nem szabad beleavatkozni a magyar belpolitikába. Így hát alighanem mindkét Magyarországot csalódás fogja érni. A Merkel-látogatástól a belpolitikát illetően aligha várható érdemleges, vagy látványos fejlemény. A kancellár e „kritikus pragmatizmus” jegyében amúgy sem tehet többet, mint hogy megismétli, amit korábban többször – legutóbb 2013 tavaszán, Áder János köztársasági elnök berlini kényelmetlenségére – üzent, újból eszébe juttatja Orbán Viktornak a kétharmados parlamenti többséggel járó felelősséget.

Az egész látogatás protokollba fulladhatna, ha nem adna neki különös fénytörést, hogy Merkelt február 17-én követi Vlagyimir Putyin, akitől Orbán csak az újabb hosszú távú gázegyezmény aláírását várja. Valamivel azért többről van szó. Az orosz elnököt ugyanis mostanában Budapesten kívül sehol az unióban nem látnák szívesen, s neki alighanem nagyobb szüksége van most egy ilyen főváros vendégszeretetére, mint Budapestnek az ő vendégségére. Magyarországra Putyin az ukrán válság kirobbanása óta különösen fontos partnerként tekint, s semmi kétség, hogy budapesti látogatása sikeres PR-esemény lesz - legalábbis Oroszország számára.

Merkelt más érdekli Budapesten. Annyit talán elér, hogy rávegye kollégáját, ha már a Moszkvába vezető úton képtelen visszafordulni, legalább tartson egy is pihenőt a nagy rohanásban, és szavaihoz híven valóban kövesse a német külpolitikát, amely modus vivendit keres a Moszkvát nem egyszerűen elszigetelő, hanem megfojtani akaró új amerikai külpolitikai doktrína és Oroszország ukrajnai politikája között, amelynek most már akkora mértékű az öngerjesztő frusztrációja, hogy világháborúval fenyeget.

Hogy miről fog Merkel és Orbán négyszemközt beszélgetni, arról közvetve talán majd a Putyin-látogatás után értesülünk, esetleg többet megtudhatunk majd arról, mit gondol a kancellár a világról abból az előadásból, amelyet az Andrássy Gyula német egyetemen tart. Ez feltételezhetően a geopolitikai helyzetről fog szólni, ami szinte teljesen háttérbe nyomja a magyar belpolitikát, és felfedi azokat a lényegi ellentéteket, amelyek az új amerikai geostratégia és a német (uniós) külpolitika között feszül.

Az amerikai külpolitika 2014 tavaszán vett éles fordulatot. Barack Obama első elnöki periódusa alatt az Egyesült Államok levette tekintetét Európáról, ami sokak szerint óriási hiba volt, mert az amerikai jelenlét hiánya miatt Putyin szabad kezet kapott, azt tehetett, amit akart. Elemzők szerint Obama addig meg volt győződve arról, hogy nincs alternatívája annak, hogy megegyezzen Putyin Oroszországával, akkor azonban „rádöbbent”, hogy a szinte csak az olajból-gázból élő, nagyhatalmi státuszát atomarzenáljának maradékával őrző Oroszország, minden gyengesége dacára, keresztezni akarja Amerika érdekeit. Történt mindez a 2013 őszi ukrajnai események után, amikor a kijevi Majdan megtelt azzal a heterogén tömeggel, amely az orosz nyomásra elhalasztott uniós társult szerződés aláírását követelte.

Oroszország helyett Európát akarta, bármit jelentsen is az, bár a valóságban nem sokat jelentett. A Nyugat-ellenes frusztráció ekkor kezdett elhatalmasodni Putyinon, s nem is ok nélkül, hiszen 1989 után alig másfél évtizeddel azt vehette észre, hogy a NATO körbekerítette, s hamarosan nem csak Ukrajna uniós, hanem NATO-tagsága is napirendre került. Alig két hónappal Orbán Viktornak a titkos paksi paktumról elhíresült 2014 január végi moszkvai látogatása után, áprilisban kezdetét vette az új hidegháború, megszűnt a nyitott és állandó érintkezés a NATO és Moszkva között, ami 1990 óta gyakorlat volt. A következmények ismertek: a meleg vízi Fekete tengeri kijárat biztosítására a Krím orosz annektálása, a kelet-ukrajnai szakadárok, az ukrajnai háború táplálása.

A cikk a következő oldalon folytatódik

Szerző

Orbán Ráhel feljelent

A kormányfő legidősebb lánya jogi lépéseket tesz, mert jogsértő módon személyes, a családi nyaralásairól készült képek kerültek ki az internetre. Orbán Ráhel ezt pénteken közölte.

Közleményében azt írta: az eset több súlyos bűncselekmény gyanúját veti fel, a szükséges jogi lépéseket haladéktalanul megteszi.
"A képek bármilyen jellegű felhasználása jogi eljárásokat von maga után" - tette hozzá Orbán Ráhel.

Az MTI megkeresésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt közölte: "a miniszterelnöknek az az álláspontja, hogy kár fényképeket lopkodni; aki kíváncsi a családi nyaralásukra és arról fényképet kér, szívesen ad bárkinek, nem kell ellopni".

Szerző

MSZP: pénzbehajtásra használja az útdíjat a korrupt kormány

Publikálás dátuma
2015.01.30. 17:56
FOTÓ: MTI, Lakatos Péter
Az MSZP igazságtalannak, aránytalannak tartja az útdíjrendszert - mondta Tóbiás József pártelnök-frakcióvezető pénteken. A párt által szervezett országos útdíjellenes demonstráció zárásaként a budapesti és a Pest megyei szocialisták petíciót adtak át a Miniszterelnökség közkapcsolati munkatársainak Budapesten, a Kossuth Lajos téren.

Tóbiás József sajtótájékoztatón azt mondta, igazságtalan az útdíj, mert az eddig ingyenesen használt utakért fizetni kell a fővárosban és a Pest megyében élőknek, és azért is igazságtalan, mert a Pest megyeiek aránytalanul többet fizetnek, mint a más megyében élők.
Közölte: azt követelik, hogy ne kelljen útdíjat fizetni azoknak az utaknak a használatáért, amelyekért tavaly sem kellett, így az M0-s autóúton és a bevezető autópálya-szakaszokon, és azt is követelik, tegyék arányossá a megyei matricák rendszerét.
Mint mondta, a kormány csak az erőből ért, és az elmúlt hetekben Bács-Kiskun, Tolna, Vas, Somogy megye meghátrálásra tudta kényszeríteni a kormányt.
A pártelnök értékelése szerint az útdíjrendszert pénzbehajtásra használja a korrupt kormány.

Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy dicshimnuszokat zengnek arról, hogy már félmillió megyei matricát értékesítettek. Véleménye szerint ez kétes dicsőség, hiszen emberek százezreit kényszerítik arra, hogy fizessenek valamiért, amiért eddig nem kellett.
Mint mondta, olyan útszakaszokat tett fizetőssé a kormány, amelyeknek kifejezetten az a funkciója, hogy el lehessen kerülni a települések belső részeit.
A petíciót a szakadó esőben Trenka István, az MSZP szentendrei elnöke adta át az autós demonstráció végén a Miniszterelnökség munkatársainak.

Beke Károly, az MSZP országos elnökségének tagja, a Pest megyei demonstráció egyik résztvevőjeként azt mondta, 89 autó vett részt az útdíjellenes tüntetésen.

FOTÓ: MTI, Lakatos Péter

FOTÓ: MTI, Lakatos Péter

Az autók az M3-as és az M0-s csomópontjából indulva érkeztek meg az V. kerületi Alkotmány utcába, a Parlament épületéhez. Az autók három oszlopba álltak be, a Kossuth tértől a Honvéd utcáig értek, majd a sajtótájékoztató után távoztak.
Az MSZP a nap folyamán Kecskeméten, Győrben, Nyíregyházán, Debrecenben, Székesfehérváron, Tatabányán, Szombathelyen is tartott útdíjellenes demonstrációt.

Kecskeméten kezdődött

A kecskeméti szocialisták az M5-ös autópályára vezető utak mellett négy helyszínen feliratokkal demonstráltak reggel 8 órától egy órán keresztül, a Kecskemétet elkerülő szakasz ingyenességét követelve.
Király József, a párt városi szervezetének elnöke az MTI-nek azt mondta, Kecskemét komoly légszennyezésnek van kitéve, és a helyzet tovább romlik, ha a forgalom szinte teljesen a városon keresztül megy.

Komárom-Esztergom megyében a tatabánya-újvárosi autópálya felhajtó előtt, az 1-es úton félpályás útlezárással tiltakoztak. A megmozduláson 21 autó és 34 ember vett részt.
Ujházy Emil, a párt megyei elnöke a demonstráción azt mondta: a megye fideszes politikusai érdemi döntésekben nem tudják az emberek érdekeit képviselni, így nem maradt díjmentes a Tata és Tatabánya közötti autópályaszakasz.

Az M7-es autópálya székesfehérvári szakaszának fizetőssé tétele ellen péntek délután tüntetett az MSZP, az autópálya nyugati kivezetőjének egyik oldalán. Az út másik oldalán a Demokratikus Koalíció demonstrált ugyanabból az okból. A demonstráción összesen negyven gépjármű vett részt.
Márton Roland, az MSZP alelnöke elmondta: a demonstrációt az MSZP hirdette meg országosan, de a DK-val és az Együtt - A Korszakváltók Pártjával közös frakciójuk van a székesfehérvári közgyűlésben. Jelezte: közös javaslatot fogalmaztak meg a közgyűlésnek, amely a fizetőssé tétel környezetvédelmi, közlekedési és gazdasági hátrányait mutatja be, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedés 100 ezer fehérvári lakost érint negatívan.
Gréczy Zsolt DK-szóvivő kiemelte: értelmetlennek tartják a megyei matrica bevezetését, ugyanis jelentős költségvetési bevétele nincs, viszont súlyos károkat okoz az embereknek.

Debrecen határában mintegy harminc gépkocsival demonstráltak az útdíj ellen kora délután a 4-es főút városból kivezető szakasza és az M35-ös autópálya felhajtója közötti területen - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. A kétszer kétsávos úton az egyik szélső sávot elfoglaló autókon útdíjellenes feliratok voltak olvashatók, azokon magyar nemzeti lobogókat, európai uniós zászlókat, illetve MSZP-s zászlókat helyeztek el.
Huszka Imre, az MSZP hajdú-bihari elnöke a helyszínen elmondta: azért tiltakoznak, mert egy 2,5 kilométeres útszakasz fizetőssé tétele miatt nem tudják a járművek Debrecent ingyenesen elkerülni. Az intézkedés bevezetése óta máris 30 százalékkal nőtt a forgalom a debreceni Füredi úton - tette hozzá.

Nyíregyházán tizenöt autó zárta el a 4-es főút Kert utcai, kétszer kétsávos szakaszán a Záhony felé tartó útpálya külső sávját. A demonstrálók közül többen MSZP-s, DK-s és uniós zászlókat terítettek autójukra vagy fogtak a kezükben, néhányan "Stop Orbán!" és "Tévútdíj" feliratú papírlapokat helyeztek el az autók szélvédőire.
Tukacs István, az MSZP országgyűlési képviselője a helyszínen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, az útdíjrendszernek - a korrigálások ellenére - vannak, voltak és lesznek problémái. Úgy vélekedett, azzal, hogy a kormány hozzányúlt az első változathoz, nem sok problémát oldott meg, inkább teremtett magának, ilyen például a ferihegyi kivezető út esete, amelynek egy szakaszán ugyan eltörölte az útdíjat, viszont rögtön megteremtette az agglomeráció felől érkező problémát.

Győrben nem okozott forgalmi dugót az 1-es úton pénteken 10 és 12 óra 30 perc között tartott félpályás útlezárás – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t. Kocsis Tünde elmondta, hogy a bejelentett demonstráció idején az érintett útszakaszon rendőri forgalomirányítás mellett haladt a forgalom, emellett terelő utat is biztosítottak az autósoknak.
Az MSZP megyei területi szövetsége közleményben szólította fel a megyei kormánypárti politikusokat, hogy tiltakozzanak az új útdíjfizetési rendszer ellen, és "határozottan lépjenek fel a kormány pénzbehajtása ellen". Hozzátették: az új szabályozással fizetőssé vált az M1-es autópálya Győrt elkerülő szakasza, az M19-es autóút M1-es autópálya és 1-es út közötti szakasza, valamint a mosonmagyaróvári elkerülő szakaszok is.

Szerző