A gallok legyőzték Katart

Publikálás dátuma
2015.02.02. 06:59
Karabaticék egyszerre olimpiai, Európa- és világbajnokok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOF KOEPSEL
Míg az ókorban Julius Caesar zsoldoshadserege diadalmaskodott a gallok ellen, addig a katari férfi kézilabda-világbajnokság döntőjében a franciák a hazaiak, honosított játékosokból álló „zsoldos válogatottját” múlták felül. A katari csoda valószínűleg még sokáig téma marad a kézilabda- és a világsportéletében egyaránt. A címvédő spanyolok csak negyedikek lettek.

Meglepetéssel kezdődött a tegnapi zárónap a katari világbajnokságon. A címvédő Spanyolország a bronzmeccs hajrájában vezetett három góllal is a lengyelek ellen, ám ellenfelük az utolsó támadásból egyenlített, végül pedig hosszabbításban 29-28-ra legyőzte a hispán együttest.

Férfi kézilabda-világbajnokság, végeredmény
Döntő:
Franciaország–Katar 25-22
3. helyért:
Lengyelország–Spanyolország 29-28 – hosszabbítás után
A végeredmény: 1. Franciaország 2. Katar 3. Lengyelország 4. Spanyolország 5. Dánia 6. Horvátország 7. Németország 8. Szlovénia.

A fináléban a torna meglepetéscsapata, a francia, spanyol, kubai, bosnyák játékosokat összevásárló Katar találkozott telt ház előtt – itt már nem volt szükség a fizetett szurkolókra – az olimpiai és Európa-bajnok franciákkal. Bár a döntő első gólját a torna házigazdája szerezte, Nikola Karabaticsék ezt követően nem hagytak sok esélyt a katariaknak.

Kezdetben csak két-három, majd az első félidő hajrájában hat góllal is vezettek. Végül visszaállt az ezt megelőző differencia és a második játékrészre ez állandósult. A találkozót 25-22-re nyerték meg a gallok, akik így egy időben

birtokolják mindhárom nagytorna bajnoki címét. Franciaország győzelmével, olimpiai bajnokhoz méltóan, már az első adandó alkalommal kvalifikálta magát a 2016-os nyári játékokra. A mögötte végző hat csapat pedig indulási jogot szerzett az olimpiai selejtezőn való részvételre – amit a vb-n 2-4. válogatottak fognak rendezni –, de ha Katar megnyeri az Ázsia-bajnokságot – amire a vb tükrében azért van esély –, akkor a nyolcadik Szlovénia is indulhat a kvalifikációs tornán.

Katar szereplése még hosszú ideig vitatéma maradhat annál is inkább, mert más olajban és gázban gazdag arab államok követhetik példáját, s honosíthatnak külföldieket, hogy aztán ütőképes válogatottat hozzanak létre. A katariak kiengedték a szellemet a palackból, az összevásárolt nemzeti csapatuk olyan hatást gyakorolhat a világ sportéletére, mint 1995-ben a Bosman-ítélet a labdarúgásra: az akkori döntés alapjaiban változtatta meg a sportág fejlődését, s lehetővé tette az európai klubok számára, hogy lényegében annyi légióst igazoljanak, amennyit akarnak.

A katari külföldiek, ha úgy tetszik, külföldi katariak nem szívesen beszélnek arról, milyen világba is csöppentek az Öböl-beli országban. A boszniai születésű Eldar Memisevic az index.hr horvát hírportálnak azt állította, sok hamis hír kering róluk, amelyek szerint autókat, dollármilliókat, lakásokat kaptak. „Ebből azonban egy szó sem igaz.

Mi, játékosok sem tudjuk, mennyit kapunk majd, de abban biztos vagyok, hogy valami bónuszra azért számíthatunk a szereplésünkért” – fejtette ki. Bár Katarban nyilvános helyen kerülni kell az alkoholfogyasztást, a katari emír, Sejk Tamim ibn Halífa Al Táni állítólag becsukta a szemét, amikor az egyes győzelmek után némi sörrel ünnepeltek az újdonsült házigazdák...

Szoros győri vereség

FOTÓ: MTI/KOVÁCS ANIKÓ

FOTÓ: MTI/KOVÁCS ANIKÓ

A női kézilabda Bajnokok Ligája középdöntőjének első fordulójában két százszázalékos csapat találkozott.

A címvédő – igencsak tartalékos – Győri Audi ETO hazai pályán fogadta a norvég Larvik együttesét. A találkozó első félidejét a vendégek nyerték 14-11-re.

A folytatásban fokozatosan zárkózott a magyar együttes, és a második félidő közepére átvette a vezetést, ám két perccel a vége előtt ismét a norvégoknál volt az előny, és a Rába-partiak hiába próbálkoztak, már nem sikerült ezen változtatni. A 26-25-ös végeredmény azt jelenti, hogy az idei BL-kiírásban Ambros Martin lányai elkönyvelhették első vereségüket, míg a Larvik továbbra is százszázalékos. A csoport másik mérkőzésén a román Baia Mare idegenben győzte le a sereghajtó
svéd Savehofot.

Eredmények: Győri Audi ETO–Larvik 25- 26, Savehof–Baia Mare 26–28
A csoport állása: 1. Larvik 10 pont, 2. Győri Audi ETO 8, 3. Metz 4, 4.



Szerző
Frissítve: 2015.02.01. 22:27

Új családi film, a Mancs

Publikálás dátuma
2015.02.02. 06:48
FORRÁS: A PRODUKCIÓ
Magyarország legeredményesebb mentőkutyája, Mancs ihlette a filmet, melyet Mancs címmel Pejó Róbert rendezett. A mese ugyan hagy kívánnivalókat maga után, de a német juhász kutyahőst alakító Alex és Ropi, valamint a főszereplő kölyökkutya-korszakát megelevenítő Dízel és Turbo játéka kétségkívül megmenti a filmet.

Pejó Róbert filmjének Mancs a címe, de a rendezői bejelentése szerint nem a világhírű embermentő, Mancs történetét követi, hanem egy Mancs nevű kutyáról mesél a maga módján, bár ihletője az eredeti Mancs volt. A jellegzetes magyar nyakatekertség mögött a film születését kísérő ellentét sejthető az eredeti Mancs és a megfilmesített Mancs közötti különbség okán. A nézőre annyi mindenképpen tartozik a vitában állók véleményéből, hogy a vásznon pergő történet nem Mancs életrajzi filmje klasszikus értelemben, még ha bizonyos helyzetek emlékeztetnek is a csodakutyus hőstetteire és kivételes képességeire, hanem egy fikció egy kutyahőssel.

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

Már régi babona a filmes világban, hogy a kutya a biztos siker letéteményese. A Mancs című filmben is a kutyás jelenetek viszik a pálmát, függetlenül attól, hogy a történet, amit a négylábú hős köré szőnek a film alkotói, hol tart és miről szól. A kutya a filmben valóban a biztos pont, maga az ember-történet viszont bizonytalan. Egyrészt olyan, mintha mese lenne, amit egy kislánynak mesél este az anyukája egy mesekönyvből. Ezek a kislány-mama jelenetek kedvesek és bensőségesek, de a jobb gyerekfilmek hangulatát idéző percek egy csikorogva döcögő másik mesét fognak át. E mese megelevenítése alig sikerült. Egy házaspárról szól, akik babát várnak, a baba megérkezése előtt az ifjú apa szert tesz egy bűbájos kis német juhászkutyára, aki a Mancs nevet kapja. Ám nem meri bevallani, mert fél a feleségétől. Ezért valahol a semmi közepén épülő faházacskája mellé készít egy ketrecet, és ott tartja a vidám jószágot.

Időnként villamos remízben látjuk villamost szerelni, más időkben Trabanton látjuk autózni (a tárgyi világ úgy keveri az időket, hogy meg nem lehet mondani, mikor is játszódik a film), olykor pedig a kutyussal évődik. Néhány évődő hangulatkép után a kutyus egyszerre csak embermentővé válik, gazdája meg profi mentési kutyavezetővé. Ketten együtt a csodával határos módon megtalálnak egy elkóborolt kisfiút. Hogy Mancs és gazdája hogy jutottak el idáig, majd hogyan fejlődnek együtt még tovább, az embermentés csodálatos fokozataiig, annak a részleteit a film nagyvonalúan mellőzi. Ha nem mentésről szól a jelenet, mindössze döcögős jópofizás folyik kutyával vagy kutya nélkül.

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

Magyarán, a mese – mondjuk az emberfilm - darabos és ügyetlen, a hitelességről ne is beszéljünk. A várandós feleség (Holecskó Orsolya) 32 fogú mosolyának eltúlzott nyájassága, vagy a minden apróságra zsarnokian összevont szemöldöke bosszantóan leegyszerűsítenek minden emberi kapcsolatot a házaspár között. A „családi” körítés a mesék leegyszerűsítő stílusához mérten is roppant igénytelen. Mancs gazdájának szerepében Trill Zsolt sem találja meg azt a természetes hangot, amin akár mesehősként, akár valóságos kutyatrénerként hiteles és figyelemre érdemes karaktert mutathatna. A többi kétlábú figura is ilyen elnagyolt és eltúlzott alaknak látszik, kezdve Szarvas József joviális jóságú rendőrbácsiján, folytatva Szacsvay László semmilyen, de legalább kicsit érdes dokiján, egészen Nyári Oszkár munkahelyi főnökének jólelkű ütődöttségén. Keresztes Tamásnak szerencséje van, neki csak másodszerep jut, bólintani meg a mesékben is lehet. Magyarán, Mancs, a kutyahős ebben a filmben is embermentőnek bizonyult, szereplése, jelenléte átbillenti a történetet a gyenge emberi jeleneteken.

A történetvezetés kidolgozatlanságával szemben maguk az akciójelenetek elsőrangúan sikerültek. Pejó Róbert rendező operatőrével, Szatmári Péterrel szinte hibátlanul viszi végig Mancsot és gazdáját akár a kisfiú utáni kutatás, akár a kigyulladt ház, akár a földrengés veszélyein úgy, hogy a helyszín, a mozgás, a látvány az embermentés mindvégig feszült és hiteles képét látjuk. A földrengés után nyolc nappal megtalált kislány epizódja a film csúcsa, akár kárpótlásként is fogadhatjuk. Habár nagyon merevnek, életszerűtlennek hatott, viszont Mancs szempontjából érdekes volt még a kutyavizsga is, ilyet ritkán lehet látni.

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

A Mancsot alakító négylábú szereplők, a kölyökként játszó Dízel és Turbo, illetve a már felnőtt Alex és Ropi szeretni való, okos főhősként tényleg megmentették a filmet. És még egy bűbájos kiskutya, Ízisz is osztozik a filmmentésben. Már a Fehér Istenben is feltűnt lelkes kis keverék immár komoly szereplővé lépett elő, Mancs szomorú véget ért barátját alakítja szívet melengetően.

A kutyahősön kívül Igor Lazin animációs filmrendező szerzi a legjobb pillanatokat. A történetet időnként rajzfilmes részek szakítják meg, s ebben az emlékezetes Kis tehén alkotója roppant szellemesen és jó humorral avatja be a nézőt a kutyák lelkivilágának és gondolkodásának rejtelmeibe. Neki köszönhetjük az egyik aranyos aktív szereplőt is, a Mancs jó szellemét képviselő Szagtündért.

Emberemlékezet óta családi film nem készült magyar színekben. A Mancs mindent egybevetve kedves családi film, még ha a kutyákat és az animációt dicsérhetjük csak feltétel nélkül. (Mancs ***)

Szerző

Új családi film, a Mancs

Publikálás dátuma
2015.02.02. 06:48
FORRÁS: A PRODUKCIÓ
Magyarország legeredményesebb mentőkutyája, Mancs ihlette a filmet, melyet Mancs címmel Pejó Róbert rendezett. A mese ugyan hagy kívánnivalókat maga után, de a német juhász kutyahőst alakító Alex és Ropi, valamint a főszereplő kölyökkutya-korszakát megelevenítő Dízel és Turbo játéka kétségkívül megmenti a filmet.

Pejó Róbert filmjének Mancs a címe, de a rendezői bejelentése szerint nem a világhírű embermentő, Mancs történetét követi, hanem egy Mancs nevű kutyáról mesél a maga módján, bár ihletője az eredeti Mancs volt. A jellegzetes magyar nyakatekertség mögött a film születését kísérő ellentét sejthető az eredeti Mancs és a megfilmesített Mancs közötti különbség okán. A nézőre annyi mindenképpen tartozik a vitában állók véleményéből, hogy a vásznon pergő történet nem Mancs életrajzi filmje klasszikus értelemben, még ha bizonyos helyzetek emlékeztetnek is a csodakutyus hőstetteire és kivételes képességeire, hanem egy fikció egy kutyahőssel.

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

Már régi babona a filmes világban, hogy a kutya a biztos siker letéteményese. A Mancs című filmben is a kutyás jelenetek viszik a pálmát, függetlenül attól, hogy a történet, amit a négylábú hős köré szőnek a film alkotói, hol tart és miről szól. A kutya a filmben valóban a biztos pont, maga az ember-történet viszont bizonytalan. Egyrészt olyan, mintha mese lenne, amit egy kislánynak mesél este az anyukája egy mesekönyvből. Ezek a kislány-mama jelenetek kedvesek és bensőségesek, de a jobb gyerekfilmek hangulatát idéző percek egy csikorogva döcögő másik mesét fognak át. E mese megelevenítése alig sikerült. Egy házaspárról szól, akik babát várnak, a baba megérkezése előtt az ifjú apa szert tesz egy bűbájos kis német juhászkutyára, aki a Mancs nevet kapja. Ám nem meri bevallani, mert fél a feleségétől. Ezért valahol a semmi közepén épülő faházacskája mellé készít egy ketrecet, és ott tartja a vidám jószágot.

Időnként villamos remízben látjuk villamost szerelni, más időkben Trabanton látjuk autózni (a tárgyi világ úgy keveri az időket, hogy meg nem lehet mondani, mikor is játszódik a film), olykor pedig a kutyussal évődik. Néhány évődő hangulatkép után a kutyus egyszerre csak embermentővé válik, gazdája meg profi mentési kutyavezetővé. Ketten együtt a csodával határos módon megtalálnak egy elkóborolt kisfiút. Hogy Mancs és gazdája hogy jutottak el idáig, majd hogyan fejlődnek együtt még tovább, az embermentés csodálatos fokozataiig, annak a részleteit a film nagyvonalúan mellőzi. Ha nem mentésről szól a jelenet, mindössze döcögős jópofizás folyik kutyával vagy kutya nélkül.

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

Magyarán, a mese – mondjuk az emberfilm - darabos és ügyetlen, a hitelességről ne is beszéljünk. A várandós feleség (Holecskó Orsolya) 32 fogú mosolyának eltúlzott nyájassága, vagy a minden apróságra zsarnokian összevont szemöldöke bosszantóan leegyszerűsítenek minden emberi kapcsolatot a házaspár között. A „családi” körítés a mesék leegyszerűsítő stílusához mérten is roppant igénytelen. Mancs gazdájának szerepében Trill Zsolt sem találja meg azt a természetes hangot, amin akár mesehősként, akár valóságos kutyatrénerként hiteles és figyelemre érdemes karaktert mutathatna. A többi kétlábú figura is ilyen elnagyolt és eltúlzott alaknak látszik, kezdve Szarvas József joviális jóságú rendőrbácsiján, folytatva Szacsvay László semmilyen, de legalább kicsit érdes dokiján, egészen Nyári Oszkár munkahelyi főnökének jólelkű ütődöttségén. Keresztes Tamásnak szerencséje van, neki csak másodszerep jut, bólintani meg a mesékben is lehet. Magyarán, Mancs, a kutyahős ebben a filmben is embermentőnek bizonyult, szereplése, jelenléte átbillenti a történetet a gyenge emberi jeleneteken.

A történetvezetés kidolgozatlanságával szemben maguk az akciójelenetek elsőrangúan sikerültek. Pejó Róbert rendező operatőrével, Szatmári Péterrel szinte hibátlanul viszi végig Mancsot és gazdáját akár a kisfiú utáni kutatás, akár a kigyulladt ház, akár a földrengés veszélyein úgy, hogy a helyszín, a mozgás, a látvány az embermentés mindvégig feszült és hiteles képét látjuk. A földrengés után nyolc nappal megtalált kislány epizódja a film csúcsa, akár kárpótlásként is fogadhatjuk. Habár nagyon merevnek, életszerűtlennek hatott, viszont Mancs szempontjából érdekes volt még a kutyavizsga is, ilyet ritkán lehet látni.

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

FORRÁS: A PRODUKCIÓ

A Mancsot alakító négylábú szereplők, a kölyökként játszó Dízel és Turbo, illetve a már felnőtt Alex és Ropi szeretni való, okos főhősként tényleg megmentették a filmet. És még egy bűbájos kiskutya, Ízisz is osztozik a filmmentésben. Már a Fehér Istenben is feltűnt lelkes kis keverék immár komoly szereplővé lépett elő, Mancs szomorú véget ért barátját alakítja szívet melengetően.

A kutyahősön kívül Igor Lazin animációs filmrendező szerzi a legjobb pillanatokat. A történetet időnként rajzfilmes részek szakítják meg, s ebben az emlékezetes Kis tehén alkotója roppant szellemesen és jó humorral avatja be a nézőt a kutyák lelkivilágának és gondolkodásának rejtelmeibe. Neki köszönhetjük az egyik aranyos aktív szereplőt is, a Mancs jó szellemét képviselő Szagtündért.

Emberemlékezet óta családi film nem készült magyar színekben. A Mancs mindent egybevetve kedves családi film, még ha a kutyákat és az animációt dicsérhetjük csak feltétel nélkül. (Mancs ***)

Szerző