Korrupciós kamuflázs?

Vagyonnyilatkozatuk alapján a kormánypárti politikusok a legjobb adósok. Úgy kapnak tizenmilliókat, hogy a hitelezők évek óta nem kérik vissza, de még törlesztés sem igen látszik, sőt, mintha egyre bőkezűbbek lennének. Lázár János például éppen 81 millió forinttal lóg bankoknak, és „magánszemélyeknek”. Mi biztosítékuk lehet, hogy valaha is viszontláthatják pénzüket? Különös tekintettel arra, hogy a magánhitelekre még csak jelzálogot sem jegyeztetnek be. Vagyonvizsgálatnál a NAV ilyenkor automatikusan belemászik a hitelező ülepébe is: miből adott kölcsön. (Lásd: a hallókészüléket vásárló nyugdíjas esetét a 400 ezer forinttal.)

Barátom szerint az ilyen személy politikai uzsorás, s mint ilyen, nemzetbiztonsági kockázat. A „kölcsön” pedig valójában „rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg”, különféle hálatípusokért cserébe. Mi másért is adnák (ha valóban adnak, és nem csak korrupciós kamuflázs az egész), akár a tényleges visszafizetés reménye nélkül is? A hitelezőt nem világítja át titkosszolgálat...

Polgármestert, önkormányzati képviselőt kirúgnak, ha tízezer forintos piti köztartozására akadnak. Az ország vagyona fölött viszont gond nélkül „őrködhet” a gyanús módon eladósodó-gyarapodó politikus.