A bankadó örök, de a hitelezési aktivitás bűvülhetne

Várható volt, hogy Orbán Viktor kormányfő múlt heti rádióbeszédét követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beáll a sorba, és homályos ígéretet tesz arra, hogy ha a bankok hiteleznek, lát esélyt a bankadó csökkentésére, amiről már tárgyalnak is bankszövetséggel. Jelenleg nem a pénzintézetek hitelezési szándékával van gond - vélik a szakértők, hanem azzal, hogy nincs igazi hitelkereslet. Így a bankadó mértéke is aligha változik belátható időn belül.

Szeretnénk, ha bankok hitelezési aktivitása javulna, mivel a gazdasági növekedéshez, a beruházásokhoz ez kell - így fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter a közszolgálati televízió és a közszolgálati rádió hétfő reggeli műsoraiban. Ezzel csatlakozott Orbán Viktornak a múlt pénteken, ugyancsak a közrádiónak adott interjújában elhangzottakhoz. A kormányfő ugyanis elképzelhetőnek nevezte a bankadó fokozatos csökkentését a következő években.

Tegnap Varga Mihály megvádolta a bankokat azzal, hogy az elmúlt években passzívak voltak a hitelezésben, értelmezése szerint a magyar gazdaság növekedése úgy tudott három százalék fölé kerülni, hogy a bankok hitelezési aktivitása visszafogott volt. A miniszter úgy látja, hogy az Eximbank és a fejlesztési bank hitelei, valamint a jegybank növekedési hitelprogramja segített ugyan, de azt szeretnék, ha a kereskedelmi bankok saját forrásaikból nagyobb hitelezést tudnának vállalni. Kifejtette: ha a bankok a különadójuk csökkentését szeretnék, akkor el lehet gondolkodni azon, hogyan lehet a bankszövetséggel olyan megállapodást kötni, amely a hitelezési aktivitás növekedéséért cserébe mérsékelné ezt az adót. Ehhez hozzáfűzte: a megbeszélések közepén járnak, a tárgyalásokat követően reményei szerint jó hírt tudnak közölni. Kizárt dolognak nevezte a bankadó kivezetését az adórendszerből, mert a költségvetésnek szüksége van erre az adónemre, a közteherviselés, a terhek arányos elosztása igényli a megmaradását.

Az Orbán-kormány által bevezetett szektorális különadók között a teljes pénzügyi szektorra - vagyis az általános szóhasználattól eltérően nem csak bankokra - kivetett sarc különleges helyet foglal el. Nem csak azért, mert a Fidesz által generált bankellenes hangulatkeltés szerves része, hanem a kivetés módját illetően is. A pénzvilág egyes szereplői ugyanis nem a megelőző évi korrigált mérlegfőösszeg és beszámolóik alapján fizetnek, hanem a gazdasági világválság egyik legrosszabb esztendeje, a 2009-es esztendő után. Így az a furcsa helyzet állt elő - a 2014. év számait még nem ismerjük -, hogy a bankok többsége feltételezhetően többet fizet így, mintha az elmúlt évet vennék figyelembe. (Az idei költségvetésben egyébként 144 milliárd forintos bevételt jelölt meg a kormányzat ebből az adónemből.) A bankadó bevezetése óta alkalmazott vetítési alap azért kedvezőtlen a bankokra nézve, mert a nagybankok többségének mérlegfőösszege az utóbbi esztendőben csökkent. (A hitelintézetek közül azonban egyesek jól járnak, mert az adó bevezetése óta, a kedvezőtlen körülmények ellenére képesek voltak növelni a mérlegfőösszegüket.) Különösen rosszul jártak azok a bankok, amelyek eladták egyes üzletágaikat, amiről az adóhatóság - legalábbis a különadó tekintetében - nem vett tudomást. (Igaz, hogy a versenytársától az üzletrészének egy részét megvásárló vevő sem fizet több adót, annak ellenére, hogy magasabb lett a mérlegfőösszege.)

Egyes befektetési alapkezelők talán még ennél is rosszabbul jártak. Rájuk hasonló szabályok érvényesek, mint a kereskedelmi bankokra, vagyis a 2009-es év végén kezelt vagyon együttes összege alapján fizetik a különadót. Igen ám, de ebbe a vagyonba beletartoznak a befektetési alapok és a nyugdíjpénztárak számára kezelt vagyon is. Éppen ezért azok az alapkezelők, amelyek jelentős magán-nyugdíjpénztári vagyonokat kezeltek, sokkal nagyobb adót kénytelenek fizetni, mint amennyi a jelenlegi vagyon után "járna". Ugyanis már a bankadó bevezetését követően államosította a kormányzat a magánpénztári vagyon nagy részét. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az alapkezelők összessége már 2013 végén nagyobb vagyont kezelt, mint a bankadó alapját képező, 2009-es évben.

Azonban - a 2014-es esztendő adatait itt sem ismerve - a biztosítóknál is fura helyzet állt elő. Eredetileg erre a szektorra is alkalmazták a bankadó szabályait. Két esztendeje azonban önálló biztosítási adóval sújtják ezt a szektort. Az első évben azonban a költségvetés rosszul járt, mert lényegesen kevesebb adó folyt be ebből az új adónemből, mint a régiből, ne feledjük, hogy ebből a szempontból az életbiztosítások adómentesek lettek.

Idén alapjában véve nem változott a banki különadó szabályozása, azonban egy kisebb módosításra rábukkanhatunk a módosult jogszabályban. Egy olyanra, amely az OTP számára kedvező, a legnagyobb hazai pénzintézet az ukrajnai veszteségei után 5 milliárd forinttal csökkenheti a 29,8 milliárd forintos 2015-ös adófizetési kötelezettségét.

Szakemberek szerint a bankok hitezési képessége ma is megvan, forrásaik rendelkezésre állnak. Az MNB által nyújtott kedvezményes kamattal, a bankok által folyósított Növekedési Hitelprogramból felhasznált pénzek iránt csak lassan növekszik az igény, mert nem bíznak a vállalkozások a gazdasági stabilitásban. Így aligha teljesül a kormányzat igénye a hitelezési aktivitás növelésére, vagyis a bankadó teljes összege megmarad. Természetesen - a Magyar Bankszövetség ajánlására - fokozott mértékű hitelnyújtás elképzelhető, ez azonban a banki kockázatot növelheti.

Megindult a bankok elszámoltatása

A pénzügyi intézmények 2015. február 1-jei fordulónappal kötelesek elszámolni majd a tisztességtelenül felszámított árfolyamréssel, és kamatokkal, költségekkel a deviza és a deviza alapú hitelesek felé, s szintén e fordulónappal forintra átváltani a fennmaradó tartozást. Az erről szóló elszámolási értesítők március-áprilisban érkeznek meg a deviza alapú hitelesekhez, akik az elszámolás miatt csökkentett törlesztőrészleteket májustól fizethetik - közölte tegnap a jegybank.