A bankadó örök, de a hitelezési aktivitás bűvülhetne

Publikálás dátuma
2015.02.03. 06:21
Varga Mihály is csak feltételekhez kötött, homályos ígéretet mert tenni a bankadó csökkentésére FOTÓ: NÉPSZAVA
Várható volt, hogy Orbán Viktor kormányfő múlt heti rádióbeszédét követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beáll a sorba, és homályos ígéretet tesz arra, hogy ha a bankok hiteleznek, lát esélyt a bankadó csökkentésére, amiről már tárgyalnak is bankszövetséggel. Jelenleg nem a pénzintézetek hitelezési szándékával van gond - vélik a szakértők, hanem azzal, hogy nincs igazi hitelkereslet. Így a bankadó mértéke is aligha változik belátható időn belül.

Szeretnénk, ha bankok hitelezési aktivitása javulna, mivel a gazdasági növekedéshez, a beruházásokhoz ez kell - így fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter a közszolgálati televízió és a közszolgálati rádió hétfő reggeli műsoraiban. Ezzel csatlakozott Orbán Viktornak a múlt pénteken, ugyancsak a közrádiónak adott interjújában elhangzottakhoz. A kormányfő ugyanis elképzelhetőnek nevezte a bankadó fokozatos csökkentését a következő években.

Tegnap Varga Mihály megvádolta a bankokat azzal, hogy az elmúlt években passzívak voltak a hitelezésben, értelmezése szerint a magyar gazdaság növekedése úgy tudott három százalék fölé kerülni, hogy a bankok hitelezési aktivitása visszafogott volt. A miniszter úgy látja, hogy az Eximbank és a fejlesztési bank hitelei, valamint a jegybank növekedési hitelprogramja segített ugyan, de azt szeretnék, ha a kereskedelmi bankok saját forrásaikból nagyobb hitelezést tudnának vállalni. Kifejtette: ha a bankok a különadójuk csökkentését szeretnék, akkor el lehet gondolkodni azon, hogyan lehet a bankszövetséggel olyan megállapodást kötni, amely a hitelezési aktivitás növekedéséért cserébe mérsékelné ezt az adót. Ehhez hozzáfűzte: a megbeszélések közepén járnak, a tárgyalásokat követően reményei szerint jó hírt tudnak közölni. Kizárt dolognak nevezte a bankadó kivezetését az adórendszerből, mert a költségvetésnek szüksége van erre az adónemre, a közteherviselés, a terhek arányos elosztása igényli a megmaradását.

Az Orbán-kormány által bevezetett szektorális különadók között a teljes pénzügyi szektorra - vagyis az általános szóhasználattól eltérően nem csak bankokra - kivetett sarc különleges helyet foglal el. Nem csak azért, mert a Fidesz által generált bankellenes hangulatkeltés szerves része, hanem a kivetés módját illetően is. A pénzvilág egyes szereplői ugyanis nem a megelőző évi korrigált mérlegfőösszeg és beszámolóik alapján fizetnek, hanem a gazdasági világválság egyik legrosszabb esztendeje, a 2009-es esztendő után. Így az a furcsa helyzet állt elő - a 2014. év számait még nem ismerjük -, hogy a bankok többsége feltételezhetően többet fizet így, mintha az elmúlt évet vennék figyelembe. (Az idei költségvetésben egyébként 144 milliárd forintos bevételt jelölt meg a kormányzat ebből az adónemből.) A bankadó bevezetése óta alkalmazott vetítési alap azért kedvezőtlen a bankokra nézve, mert a nagybankok többségének mérlegfőösszege az utóbbi esztendőben csökkent. (A hitelintézetek közül azonban egyesek jól járnak, mert az adó bevezetése óta, a kedvezőtlen körülmények ellenére képesek voltak növelni a mérlegfőösszegüket.) Különösen rosszul jártak azok a bankok, amelyek eladták egyes üzletágaikat, amiről az adóhatóság - legalábbis a különadó tekintetében - nem vett tudomást. (Igaz, hogy a versenytársától az üzletrészének egy részét megvásárló vevő sem fizet több adót, annak ellenére, hogy magasabb lett a mérlegfőösszege.)

Egyes befektetési alapkezelők talán még ennél is rosszabbul jártak. Rájuk hasonló szabályok érvényesek, mint a kereskedelmi bankokra, vagyis a 2009-es év végén kezelt vagyon együttes összege alapján fizetik a különadót. Igen ám, de ebbe a vagyonba beletartoznak a befektetési alapok és a nyugdíjpénztárak számára kezelt vagyon is. Éppen ezért azok az alapkezelők, amelyek jelentős magán-nyugdíjpénztári vagyonokat kezeltek, sokkal nagyobb adót kénytelenek fizetni, mint amennyi a jelenlegi vagyon után "járna". Ugyanis már a bankadó bevezetését követően államosította a kormányzat a magánpénztári vagyon nagy részét. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az alapkezelők összessége már 2013 végén nagyobb vagyont kezelt, mint a bankadó alapját képező, 2009-es évben.

Azonban - a 2014-es esztendő adatait itt sem ismerve - a biztosítóknál is fura helyzet állt elő. Eredetileg erre a szektorra is alkalmazták a bankadó szabályait. Két esztendeje azonban önálló biztosítási adóval sújtják ezt a szektort. Az első évben azonban a költségvetés rosszul járt, mert lényegesen kevesebb adó folyt be ebből az új adónemből, mint a régiből, ne feledjük, hogy ebből a szempontból az életbiztosítások adómentesek lettek.

Idén alapjában véve nem változott a banki különadó szabályozása, azonban egy kisebb módosításra rábukkanhatunk a módosult jogszabályban. Egy olyanra, amely az OTP számára kedvező, a legnagyobb hazai pénzintézet az ukrajnai veszteségei után 5 milliárd forinttal csökkenheti a 29,8 milliárd forintos 2015-ös adófizetési kötelezettségét.

Szakemberek szerint a bankok hitezési képessége ma is megvan, forrásaik rendelkezésre állnak. Az MNB által nyújtott kedvezményes kamattal, a bankok által folyósított Növekedési Hitelprogramból felhasznált pénzek iránt csak lassan növekszik az igény, mert nem bíznak a vállalkozások a gazdasági stabilitásban. Így aligha teljesül a kormányzat igénye a hitelezési aktivitás növelésére, vagyis a bankadó teljes összege megmarad. Természetesen - a Magyar Bankszövetség ajánlására - fokozott mértékű hitelnyújtás elképzelhető, ez azonban a banki kockázatot növelheti.

Megindult a bankok elszámoltatása
A pénzügyi intézmények 2015. február 1-jei fordulónappal kötelesek elszámolni majd a tisztességtelenül felszámított árfolyamréssel, és kamatokkal, költségekkel a deviza és a deviza alapú hitelesek felé, s szintén e fordulónappal forintra átváltani a fennmaradó tartozást. Az erről szóló elszámolási értesítők március-áprilisban érkeznek meg a deviza alapú hitelesekhez, akik az elszámolás miatt csökkentett törlesztőrészleteket májustól fizethetik - közölte tegnap a jegybank.

Szerző

Uber, az erőszakos

Publikálás dátuma
2015.02.03. 06:12
Európa több országa még ellenáll, sok helyen betiltották a közösségi taxit, ezért a cég vezetője most hangzatos ígéretekkel prób
Hihetetlen elszántsággal, már-már erőszakosan terjesztené szerte a világban mobilalkalmazásra épülő taxiszolgáltatást az Uber. Legalább annyira erőszakosan, ahogy egyes Uber-sofőrök bánnak - többségében nőnemű - utasaikkal. Az amerikai céget azonban nem rengetik meg a botrányok, sőt, újabb és újabb befektetőiktől rendszerint több százmilliós - esetenként milliárdos - összegeket kapnak, Amerikában az Uber-sofőrök órabére már magasabb, mint a hivatásos taxisoké. Európa több országa azonban még ellenáll, sok helyen betiltották a közösségi taxit, ezért a cég vezetője most hangzatos ígéretekkel próbálja rávenni az együttműködésre az európai döntéshozókat. hazánkban a taxis tevékenységet szabályozó kormányrendelet előterjesztését a fejlesztési tárca legkorábban február végén tervezi benyújtani a kormány elé.

Dacolva a kormányok és taxistársaságok ellenállásával, az Uber látszólag megállíthatatlanul terjeszkedne Európában. Travis Kalanick, a cég vezérigazgatója január elején, egy müncheni konferencián beszélt egyebek mellett a közösségi taxizás jövőjéről, a vállalat terveiről. Az Uber-vezér elképzelései szerint amennyiben az európai országok döntéshozói hajlandóak együttműködni, úgy akár már 2015 végére 400 ezerrel kevesebb autó lehet a városok útjain (hiszen tervei szerint mind többen választják majd az Uber szolgáltatását, és hagyják a garázsban saját kocsijukat), emellett a cég 50 ezer új munkahelyet is teremthet szerte Európában.

Mi fán terem?

Az Uber eredetileg taxistársaságként jött létre Kaliforniában, San Franciscóban. A cég iPhone-os és Androidos alkalmazásának segítségével az utasok közvetlenül kapcsolatba léphetnek a magánsofőrökkel, ezáltal kényelmesebb - egyben lényegesen olcsóbb - szolgáltatást nyújt.

A mobil applikáció térképen jelöli a rendszerbe regisztrált autósokat, így az utas a hozzá éppen legközelebbi fuvarozót hívhatja, a térképen pedig nyomon is követheti, merre jár a kocsi és mikor lehet számítani az érkezésére.

A fuvar végén pedig nem a sofőrnek kell fizetni, a menetdíj összegét - amelynek 80 százalékát kapja az autóvezető, 20 százalék jár az Ubernek - a rendszer a GPS által mért adatok alapján automatikusan levonja a kuncsaft bankszámlájáról.

Kalanick bízik a támogatásban, a sikeres együttműködésre pedig Boston példáját hozta fel, a várossal a közelmúltban kötöttek adat- és technológia-megosztási megállapodást. Emellett beszámolt arról is, hogy San Francisco-ban eddig 7500, New Yorkban pedig mintegy 14 ezer új munkahelyet hoztak létre.

Az Egyesült Államokban igencsak jól keresnek az Uber-sofőrök: egy tanulmány szerint az amerikai nagyvárosokban órabérük még adózás után is mintegy hat dollárral több, mint a hagyományos taxisoké.

A felmérésben részt vállaló uberes és hagyományos taxis sofőrök adataiból emellett még az is kiderült, hogy a „közösségi taxisok” 40 százaléka rendelkezik főiskolai diplomával, míg a hivatásos sofőröknél a diplomások aránya mindössze 15 százalék.

A cégvezető szerint a közösségi taxizás minél szélesebb körű elterjedésével mindenki jól jár: a szolgáltatás népszerűsége nem csupán a vállalatnak, de az országok, sőt az egész kontinens gazdaságára pozitív hatással lehet, ráadásul környezeti szempontból is előnyös.

Ugyanakkor az Uber nem áll meg a személyszállításnál, Hongkongban már a kisáru-fuvarozásból is kiveszik a részüket: az UberCargo leginkább kisvállalkozások és magánszemélyek számára nyújthat segítséget, hiszen kisebb mennyiségű áru rendelésénél és kiszállításánál a nagyobb fuvarcégek szolgáltatásai helyett az Uber-fuvar állítólag lényegesen olcsóbban és gyorsabban hozza házhoz az árut. A fuvarozási díjat a szállítási idő és a távolság alapján számolják, a csomag útját pedig a mobilapplikáció térképén nyomon is követheti a megrendelő.

Kérdés, mindez mennyire tudja meggyőzni a döntéshozókat. Merthogy a taxistársaságokat – és most már a fuvarozócégeket – biztos, hogy nem fogja. Sőt, Európában már több országban is - mint Németországban, Belgiumban, Franciaországban - betiltották a közösségi taxis szolgáltatást, igaz, az Uber bejelentette: mindenhol megfellebbezi a tiltó ítéleteket. A legtöbben azért támadják a céget, mert az Uber-sofőrök jogtalan előnyökhöz jutnak a hagyományos taxisofőrökkel szemben, és mivel az uberező autós sokszor nem bejelentett tevékenységet folytat, az adózás folyamata sem tisztázott.

Hazánkban látszólag egyszerűen megoldanák a problémát, tavaly a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelezte: ahogy minden taxistársaságnak, úgy az Ubernek is teljesítenie kell a taxizásra előírt jogszabályi követelményeket. Mint kiderült, a közösségi taxizást már az adóhatóság is ellenőrzi. A taxis tevékenységet szabályozó kormányrendelet előterjesztését a fejlesztési tárca legkorábban február végén tervezi benyújtani a kormány elé.

Az előzetes szakmai egyeztetésen a témában érintett hatóságok és közigazgatási szervek mellett a taxis érdekképviseletek, a taxis társadalmat tömörítő szervezetek, így például az Országos Taxis Szövetség, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is részt vettek.

A jogszabálytervezet a taxis tevékenység folytatását országosan egységes feltételekhez köti, egyebek mellett rögzíti a tevékenység végzéséhez használható járművek műszaki követelményeit és életkorát, a járművezetőkre vonatkozó képzési és továbbképzési kötelezettséget, a diszpécserszolgálati tevékenység végzésének feltételeit, és az infokommunikációs eszközön keresztül rendelhető személyszállítás szabályait is. A javaslat a szolgáltatást igénybevevők védelmét szolgáló előírásokat is tartalmaz.

Utabiztonság
A jogi akadályok mellett nagy gondot jelent a cég számára az utasok biztonsága. Bár az Uber szerint a felvételi eljárás során „gondosan” szűrik az alkalmatlan jelentkezőket, mégis igen gyakran jelennek meg a híradásokban olyan erőszakos cselekmények, amelyeket Uber-sofőrök követtek el utasaik ellen. Legutóbb például Chicago-ban emeltek vádat nemi erőszak miatt egy 46 éves férfi ellen, mert zaklatta az egyik utasát – és ez nem az első eset a városban.
Tavaly decemberben egy bostoni férfit vett előzetes letartóztatásba az amerikai rendőrség, miután december 16-án megerőszakolt egy nőt, aki igénybe szerette volna venni az Uber szolgáltatását. A nyomozás során felmerült, hogy a férfi kifejezetten abból a célból állt Uber-sofőrnek, hogy nőket „csábítson” a kocsijába. Indiában tavaly decemberben be is tiltották az olcsótaxit, miután Delhiben egy 26 éves nőt megerőszakolt az egyik sofőr.
Az Uber szóvivője részvétét fejezte ki és közölte, mindenben segítik a hatóságok munkáját – a kiválasztási folyamat átalakításán azonban nem gondolkodnak. A történtek ellenére januárban a cég ismét működési engedélyt kért Indiában.Egy múlt heti konferencián az Uber-vezér úgy nyilatkozott: a piaci versenynek köszönhetően nem meglepő, hogy sokan jogi eszközökkel próbálják megakadályozni a közösségi taxiszolgáltatás működését. Az erőszakoskodó sofőrökkel kapcsolatos kérdésekre pedig azt a választ adta: a cég a technológiát fejlesztve dolgozik az erősebb kontrollmódszerek kialakításán az ilyen eseteket megelőzése érdekében.
Most januárban például egy vészjelzőt építenek az okostelefonos alkalmazásba, ezt aktiválhatja az utas, ha valami gondja támad fuvar közben.Kalanickot nem rettentik el az üzlettől az erőszakos Uber-sofőrökről szinte naponta érkező bejelentések, ahogy egyes kormányok és taxistársaságok heves ellenkezése sem. Van oka bizakodónak lenni, hiszen a befektetők egyértelműen az ő oldalán állnak: januárban újabb 1,6 milliárd dolláros befektetést kapott a cég, melynek piaci értéke jelenleg meghaladja a 40 milliárd dollárt.



Szerző
Frissítve: 2015.02.02. 20:52

Busz viszi az utasokat a Déli és Kelenföld között

Több elővárosi vonatot is töröltek tegnap a Déli pályaudvar teljes lezárása miatt. Miután Kelenföld képtelen átvállalni az összes dunántúli járat forgalmát, ezért miatt pedig törölték az összes személyvonatot Százhalombatta és a Déli pályaudvar között, Martonvásár és a pályaudvar között csak három vonat közlekedik.

A vonatok a Kelenföldi pályaudvarig, illetve onnan indulva közlekednek. A bajai vonal forgalmát a Keleti pályaudvarra irányították, két intercity vonat, az Agram és a Göcsej is a Keletibe közlekedik hétfőtől. A Mávinform közleménye szerint a Déli pályaudvar lezárása naponta átlagosan 250 járatot érint.

Amint azt megírtuk, szombat este tiltották meg a közlekedést a síneken, mert újabb kövek este a vágányra és tovább csúszott a támfal a Déli pályaudvari alagútnál. Megkerestük a MÁV-Start Zrt-t, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a kárösszeget és a rekonstrukciós költséget még nem tudják meghatározni, az ideiglenes helyreállítás várhatóan több hétig eltarthat, így csak ez után állhat vissza a normális közlekedés. Hozzátették, a helyreállítás végéig a honlapra kitett menetrend marad érvényben.

A végleges munkálatokra – pályázat útján - a második negyed évtől kerülhet sor. A XI. kerületi önkormányzat, mint a terület kezelője és a MÁV között tart az egyeztetés. Az önkormányzat megkeresésünkre elmondta, a felmérést követően most a szakértői vélemény készül, de hangsúlyozták, több szempontból is meg kell vizsgálni az alagutat, így pontos adatokat csak keddre ígértek.

Az eddigi vizsgálatok szerint az alagút fölötti terület az esőzések miatt csúszott meg a Kelenföldi pályaudvar felőli bejárát feletti rézsű talaja. A nagy mennyiségű földtömeg miatt esett le a nyolc darab nyolcvan-százkilós támkő. Szombat este tovább csúszott a vizes talaj, az alagút bal vágány felőli szárnyfalának zárókövei megmozdultak, a falon repedések keletkeztek. Az alagút 2012-ben átesett az előírt, 10 évenkénti fővizsgálaton. A dokumentált vizsgálati anyag alapján az alagút megfelelő műszaki állapotú.

A vasúttársaság továbbra is vonatpótló autóbuszokat közlekedtet a Déli pályaudvar és Kelenföld állomás között. A BKK 139-es járatokon érvényesek a vasúti menetjegyek és bérletek. A vonatpótló autóbuszok az Alkotás utcából, a 139-es busz megállójából, illetve az Etele térről a 141 busz megállójából indulnak.

Szerző