Rendőri vezetők pere - Rossz helyszín volt az Astoria

A rendőrség jelezte az Astoriához 2006. október 23-ára nagygyűlést szervező Fidesznek, hogy a helyszín túl közel van a Kossuth téri tüntetéshez - mondta Lapid Lajos nyugállományú dandártábornok, a budapesti rendőrfőkapitány volt közbiztonsági helyettese tanúként a 2006-os őszi események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken.

Az egykori budapesti rendőrfőkapitány-helyettest a 2006. október 23-ai eseményekkel kapcsolatban kérdezte a bíróság.
Lapid Lajos elmondta, a Budapesti Rendőr-főkapitányság érzékelte, hogy a két rendezvény ilyen közel egymáshoz "kockázatot jelent". A rendőrség szerint az is az Astoria ellen szólt, hogy több delegáció előre megtervezett útvonalába is beleesett. Lapid Lajos elmondta: a rendőrség jelezte ezeket a Fidesz-rendezvény szervezőjének is, ám néhány nap múlva azt a választ kapták, hogy a párt elnöksége ragaszkodik az Astoriához.

Lapid Lajos elmondta: a rendőrség számára meglepő volt, hogy az Astoriára szervezett rendezvényt a Fidesz, mivel máshol szoktak, például az Attila úton, vagy a Margit körúton és az itt bonyolított rendezvényeket senki nem zavarta meg, azokat 'normálisan lehetett biztosítani".

A volt budapesti főkapitány-helyettes a bíró felvetésére, hogy egyesek szerint a rendőrök "rátolták" a Kossuth térről kiszorított tüntetőket a Fidesz rendezvényére, azt mondta: véleménye szerint "valakiknek célja lehetett az, hogy ez a két tömeg valahogy összetalálkozzon, ne összecsapjon, hanem összeérjen és mintha provokálták volna a rendőröket további oszlatás folytatására, hogy tényleg az jöjjön ki ebből, hogy rányomták".
Kiemelte: a rendőrség nem akarta "rátolni" a Kossuth térről a Bajcsy-Zsilinszky útra kiszorított tömeget a Fidesz rendezvényére, ezért egy időre meg is álltak az oszlatással a rendőrök.

Arra a felvetésre, hogy miért nem tettek három-négy bevetési csoportot a két tömeg közé, ami megállította volna a Kossuth térről érkező tömeget, Lapid Lajos azt mondta, akkor a rendőrség a saját rendőri egységét préselte volna két rendezvény közé és azzal is hibát követtek volna el.

A lovas egységgel kapcsolatban Lapid Lajos azt mondta, ő maga a biztosítás parancsnokaként október 23-án nem számolt a lovas egységgel. Mint mondta, az a békés tömeg terelésére alkalmas, de a lovakra és rendőrökre nézve is kockázatos lett volna az egység bevetése a Kossuth térről kiszorított tömeggel szemben. Jelezte: nem tudja, kinek az utasítására történt a Károly körúton a lovasroham.

Lapid Lajos nem tudott válaszolni Bene László, volt országos főkapitány, a per elsőrendű vádlottjának arra a kérdésére, hogy a Fidesz-rendezvény végén beolvasták volna, hogy milyen irányban hagyhatják el a rendezvény résztvevői az Astoria környékét. Lapid Lajos elmondta: a biztosítási terv szerint a Kálvin tér, a Blaha Lujza tér és az Erzsébet híd volt megjelölve távozási iránynak.
Bene László megjegyezte: viszonylag sok szó esik a rendőri vezetők felelősségéről ebben az ügyben, és kevés a rendezvény szervezőjének felelősségéről.

A tárgyaláson szóba kerültek a rendőri azonosítók is. Ezzel kapcsolatban Lapid Lajos azt mondta, nem tud olyan parancsról, ami szerint nem kellett viselniük a rendőröknek az azonosítókat.
Megjegyezte: a szolgálati jelvények nem voltak alkalmasak arra, hogy a csapaterős ruhára rögzítsék, többször is leestek az azonosítók a nem megfelelő rögzítés miatt. Azt nem ellenőrizték október 23-án, hogy az állomány viseli-e az azonosítót, mert - mint fogalmazott - egyéb fontos feladatuk volt.

A 2006. őszi események miatt megvádolt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 15 pontban emelt vádat. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.
Az elsőfokú büntetőper 2013 őszén kezdődött, összesen mintegy száz tanú meghallgatása várható.

Szerző

MSZP - A Gazdasági bizottság előtt a letelepedési kötvények ügye

A letelepedési államkötvényre vonatkozó szabályozás különleges kötelezettségekkel és felelősséggel jár az Országgyűlés Gazdasági bizottsága számára. Különösen igaz ez a jelenlegi helyzetben, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a letelepedési államkötvények jegyzésének legnagyobb haszonhúzói a Gazdasági bizottság elnöke által javasolt, jellemzően adóparadicsomokban bejegyzett cégek, míg a Magyar Állam haszna az ügyletek kapcsán erősen kétséges - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A Gazdasági bizottság tagjai a mai napig nem rendelkeznek információval arról, hogy a testület elnöke milyen megfontolások alapján terjesztette elő az adott társaságok jóváhagyásáról szóló javaslatát. A Gazdasági bizottság tagjainak az elmúlt két évben arra sem volt alkalmuk, hogy megismerjék a letelepedési államkötvényeket lejegyző és forgalmazó gazdasági társaságok képviselőit, stratégiáját és tulajdonosait.

A fenti okok miatt, a letelepedési államkötvényre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatainak áttekintésére 2015. február 10-én 10 órára kezdeményezem a Gazdasági bizottság összehívását.

Egyúttal azt is kezdeményezem, hogy az ülésen meghívottként vegyen részt a belügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter, illetve az ő képviselőik, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. elnöke, valamint a Gazdasági bizottság által 2013. január 1-je óta eltelt időszakban jóváhagyott, érintett társaságok képviselői.

Tóth Csaba,
frakcióvezető-helyettes, a Gazdasági bizottság alelnöke

Szerző

Uniós terítékre kerül az áfacsalási botrány

Az a célunk, hogy felhívjuk az Európai Unió figyelmét az egyáltalán nemcsak belügynek számító magyar áfacsalási botrányra, s arra, hogy milyen mulasztásban vannak az állami szervek ebben az ügyben - mondta lapunknak Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP-) képviselője és Ingeborg Grassle német néppárti képviselő - aki az uniós parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke is - kezdeményezésére ugyanis ma nyilvános meghallgatást és konferenciát szerveznek Brüsszelben a magyar áfacsalási botrányról, valamint az amerikai kitiltási botrányt követő magyarországi helyzetről.

Jávor a Népszavának azt is elmondta: konferenciájukon jó és rossz példákat mutatnak majd be az áfacsalások elleni küzdelem jegyében, előad az Europol képviselője, s a pozitív tapasztalatokról beszámol a román korrupciós ügyészség is. A negatív esettanulmányt ugyanakkor a magyar áfacsalási botrány képezi majd, nem titkoltan azzal a céllal, hogy európai nyilvánosságot kapjon az ügy, s így az EU intézményeinek figyelmét ráirányíthassák arra, hogyan működik a magyar adóhatóság és az állami szervek. "Ez nem egy magyar belügy, kifejezetten uniós téma, hiszen határokon átívelő bűncselekményekről van szó, az áfacsalások rendszerében - például cukor és olaj ügyekben - érintett cégek több uniós tagállamban is hasonlóképp járhatnak el. Ráadásul az áfacsalások nemcsak a nemzeti költségvetéseknek okoznak óriási kárt, hanem - miután az áfabevételek arányában szabják meg a tagállami befizetési kötelezettséget - közvetve az uniós büdzsének is" - érvelt Jávor, aki szerint noha az adópolitika tagállami hatáskör, az uniónak megvannak az illetékes szervei, amelyek nemcsak jogosultsággal rendelkeznek, de hivatalból kötelesek is kivizsgálni a Horváth András volt adóellenőr által feltárt, ám a hazai igazságszolgáltatás által tétlenül nézett bűncselekményeket. "Meg kell értetni itthon és egész Európában, hogy mára Magyarországon a rendszer részévé vált az áfacsalás, a hatalom tartópillérei a korrupciós szisztéma fenntartásában érdekeltek. Ez a helyzet tarthatatlan, ezzel az EU-nak foglalkoznia kell, különös tekintettel arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke átláthatósági programot hirdetett, s harcot a korrupció ellen" - fogalmazott az EP-képviselő.

A délben kezdődő meghallgatáson fölszólal Horváth András volt adóellenőr, az áfacsalási botrány kirobbantója, Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője, valamint Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is. A konferencián nemcsak a 2013-ban nyilvánosságra került áfacsalási "rendszer", hanem az ügyet azóta övező hatósági tétlenkedés, a hatályos magyar jogszabályok, valamint az Egyesült Államokkal kialakult diplomáciai konfliktus, azon belül is a többek között a magyar adóhatóság elnökét érintő beutazási engedélymegvonás is téma lesz.

Szerző