Ledöntötték Szent Flórián szobrát

Ledöntötték a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szolnoki központi épülete előtt álló Szent Flórián-szobrot. A tűzoltók védőszentjét ábrázoló alkotás megsérült, a rongálót elfogták - közölte a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Szabó Zita hozzátette: adataik szerint egy 35 éves szolnoki férfi hétfőn 22 óra körül döntötte le a körülbelül egy méter magas Szent Flórián-kőszobrot a talapzatáról. A bejelentés után a rendőrök a szoborrongálót azonosították, majd kedden dél körül a lakásán elfogták. A gyanúsítottként kihallgatott K. Zsolt beismerte a cselekmény elkövetését.
S. Tóth Anikó, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője elmondta: a szobor ledőlt a talapzatáról és letört a feje.
Az MTI úgy értesült, hogy a rongáló erősen ittas állapotban követte el vandál cselekedetét.

Szerző

Pénzszállító gázolt el egy gyalogost

Pénzszállító autó gázolt el egy gyalogost szerdán dél körül Szeged belvárosában, az idős nő súlyos sérüléseket szenvedett.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, a jelenlegi adatok szerint a gyalogos a tilos jelzés ellenére lépett le a járdáról a Kossuth Lajos sugárút és a Tisza Lajos körút kereszteződésében. A helyszínelés idejére a Kossuth Lajos sugárút érintett, belváros felé vezető szakaszát lezárták – közölte a főhadnagy.

Szerző

Börtönbe kerül a nyelvvizsgabotrány fővádlottja

Publikálás dátuma
2015.02.04. 13:42
Illusztráció/Thinkstock
Négy év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék szerdán első fokon azt a nyelvvizsgáztatót, aki egy társával 300 ezer forintért segített angol középfokú nyelvvizsgához jutni - valós teljesítmény nélkül - számos vizsgázónak.

A 2010-2011-ben történt bűncselekmények miatt összesen 18 embert vádolt meg az ügyészség. Az elsőrendű vádlottat, aki nyelvvizsgáztatóként dolgozott, 12 rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetésben és közokirat-hamisításban találta bűnösnek a bíróság. A vizsgázók az írásbeli vizsgát külön teremben írták meg, a feladatok megoldását az elsőrendű vádlott dolgozta ki nekik, figyelve arra, hogy a megoldások eltérőek legyenek. A szövegértéses feladatnál a vizsgázókat adategyeztetésre hivatkozva tartotta a teremben vizsga végén, és akkor diktálta le a megoldásokat, a szóbeli vizsgánál pedig meg sem kellett jelenniük, mert a vizsgáztató azt mondta kollégáinak, a vizsgázókat délelőtt már levizsgáztatta, csak a szükséges adminisztrációt kell megcsinálni.

A férfit - aki a büntetőeljárás során beismerő vallomás tett - a bíróság börtönbüntetés mellett négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, hat évre a nyelvvizsgáztatói foglalkozástól, valamint 200 ezer forintos pénzbírságra ítélte. Emellett a bíróság elkobozta a szabálytalan nyelvvizsgáztatásból származó 3,5 millió forintot. A férfi az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán arról beszélt, nehéz helyzetbe hozta a kollégáit, akiktől bocsánatot kér, amiért visszaélt a gyanútlanságukkal.

A bíróság felmentette a korrupciós bűncselekmény alól a megvádolt másik három nyelvvizsgáztatót, mert nem volt bizonyítható, hogy tudtak a szabálytalan vizsgáztatásról. A vizsgáztatók egyébként azt vallották, nem tudtak a vesztegetésről, és megbíztak az elsőrendű vádlottban, aki a szóbeli vizsgákon az adminisztrációt intézte. A bíróság ugyanakkor a szóbeli vizsga jegyzőkönyvének szabálytalan kitöltése miatt közokirat-hamisítás miatt egyiküket próbára bocsátotta, két vádlottat pedig pénzbüntetésre ítélt.

Az ügyben a közvetítő, a per ötödrendű vádlottja volt az, aki "összehozta" a vizsgázókat a vizsgáztatóval, egyes esetekben a vizsga helyszínére fuvarozta a vizsgázókat, és tájékoztatta az elsőrendű vádlottat arról, hány szabálytalan vizsgázó fog érkezni, valamint tartotta a kapcsolatot a vizsgázókkal. Az ő - más ügyben folytatott - telefonlehallgatása nyomán derült ki a vesztegetési ügy.  A bíróság szerint a férfi két esetben maga tett ajánlatot a vizsgázóknak a "könnyebb" módról, tíz esetben pedig a vizsgázók keresték meg, ezért kétrendbeli, felbujtóként és tízrendbeli, bűnsegédként elkövetett vesztegetésben és közokirat-hamisításban találták bűnösnek. Ezért 1,5 év börtönbüntetést kapott, amit három évre felfüggesztettek, továbbá 180 ezer forint pénzbüntetésre és csaknem 600 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték.

A perben 13 vizsgázót vádoltak meg vesztegetéssel és közokirat-hamisítással, közülük egy vizsgázót felmentettek, mert az bizonyítható volt, hogy felvette a kapcsolatot a közvetítővel, de az nem, hogy szabálytalan volt a vizsgája. A többi 12 vádlott esetében - akiknek egy része beismerő vallomást tett - a bíróság 60 ezer és 150 ezer forint közötti pénzbüntetést szabott ki. Az ügy két vádlottját, akik rendőrként követték el a vesztegetést, ezen kívül lefokozásra és 1,5 éves, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélték.

Az ügyész a vizsgáztatók, a közvetítő és egy vizsgázó vonatkozásában fellebbezett, a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Tíz vizsgázó esetében azonban - mivel az ügyész, a vádlottak és a védők is tudomásul vették a döntést - az ítélet jogerőssé vált. Az ügyet a nyilvánosságban korábban a Budapesti Corvinus Egyetemmel hozták összefüggésbe, ám az intézmény többször jelezte, hogy csupán a helyszínt biztosította a vizsgáztatásokhoz. A vádbeli esetekben a szervező az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ volt.

Szerző
Frissítve: 2015.02.04. 15:03