A „Hírcsarnok" jelenti: Csütörtökön délután 2 órakor az Erzsébet-körúton ment Wallenstein Ödön pincér, jelenleg közkatona, kedvesével, Györtös Róza rendőri fölügyelet alatt álló leánnyal. A leány az utóbbi időben szabadulni akart Wallensteintől és a katona és a leány között verekedés támadt, amelynek folyamán Wallenstein elővette zsebkését és azzal rátámadt a leányra. Akkor termett ott az arra járó Kalmár József detektív, aki Wallensteint fölszólította, hogy nyomban tegye el a kést. A leány közben beugrott a Genua kávéházba. Wallenstein azonban a bajonettjét is kihúzta és azzal rohant a hátráló detektívnek.
— Ödön, tedd vissza a bajonettet — kiáltotta a detektív —, mert lövök. Azzal elővette a revolverét.
— Lőj, de élőbb leszúrlak — fenyegetőzött Wallenstein és hevesebben támadt a detektívre. A detektív erre szorongatottságában elsütötte a revolverét. A golyó Wallensteint a lágyékán találta, aki hátra esett. Ebben a pillanatban két arra járó katona és egy civil lefogták a detektív karját. Wallenstein föltápászkodott és bajonettjével újra nekiment a detektívnek, akinek még volt annyi ideje, hogy újra rálőjön. A golyó most mellbe találta Wallensteint és az összeesett. A közönség nem ismerhette az előzményeket, csak annyit látott, hogy egy katona összerogy és dühében a lövöldöző civil ellen fordult, akit körülvettek, bottal vertek és dulakodtak vele. A detektív kezében szorongatta a revolverét és azt mindenáron el akarták venni. Valaki a detektív melle felé csavarta a revolver csövét és ekkor három lövés dördült el. Az egyik a detektívet szívén érte, úgy hogy kórházba való szállíttatása alatt meghalt. Wallensteint a honvéd helyőrségi kórházba vitték. A rendőrség többeket elfogott és most folynak a kihallgatások. Wallenstein Ödön február elsején vonult be, de már megszökött, úgy hogy már katonaszökevényként keresték. Egyébiránt több lopási ügyben, mint gyanúsított ellen, nyomozást folytatott a rendőrség.
Népszava 1915. február 5.
