Szükség lenne a kereskedelemben egy magyar "multira" is, hogy a hazai termékek pozícióit erősíteni lehessen - érvelt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a napokban egy szolnoki gazdafórumon. Ennek némileg ellentmond, hogy ugyanebben a beszédében ő maga ismerte el: a hazai piacon a 10 évvel ezelőtti 50 százalékkal szemben, jelenleg már 75-80 százalékos a hazai élelmiszerek aránya. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) is elismerte ezt az arányt, de hangsúlyozták, az termékenként igen eltérő. Szerintük a hazai élelmiszerek arányának fokozatos növekedése, a kiskereskedelmi forgalomban, az élelmiszeripar versenyképessége javulásának, és a fogyasztói tudatosság fejlődésének tudható be.
Az FM cáfolta azt az állítást, hogy a céljuk nem lenne mást, minthogy az üzletekben 100 százalékban csak magyar termék legyen kapható. Viszont azt szeretnék, ha a magyar termékek, vagyis a 100 százalékban magyar alapanyagból, Magyarországon készült áruk aránya a lehető legmagasabb lenne az üzletekben.
Ennek kapcsán egy nagybani beszállító megjegyezte: ha még egy szereplő megjelenne színen az jó a vásárlóknak, elvileg növeli a versenyt is, ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj drasztikus emelésével a beszállítóknak jelentős kárt okozott a kormányzat, így számukra mindegy, hogy egy régi, vagy egy új lánc akarja a díj miatti többletköltségét rajtuk is megtakarítani.
A már idézett beszédében Fazekas Sándor a magyar "multi" emlegetésén kívül arról is beszélt, hogy a kabinet mintegy 300 milliárd forintot különített el az élelmiszeripar fejlesztésére, a hazai hús- és tejfogyasztás növelése érdekébe. Viszont a szaktárca pontosítva a miniszter szavait azt közölte, hogy a kormányzat az új uniós költségvetési európai uniós forrásból teremti elő ezt a 300 milliárd forintot. Ennek kapcsán Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke a Népszavának kételyeit fejezte ki ezzel a forrással kapcsolatban, mert mint mondotta: bár erről az összegről már a kormányfő is beszélt, a forrás felhasználásáról azonban még meg sem egyeztek Brüsszellel. Amíg nem születik megállapodás, csak kommunikációs trükk az egész- vélte a szakpolitikus.
Egy a Népszavának nyilatkozó kereskedelmi szakember egyértelműnek nevezte, hogy a kormány valakinek, vagy valakiknek akar helyet csinálni. Informátorunk kulcskérdésnek nevezte, hogy milyen lehetőségeket mérlegelhet a kormányzati: a három már létező hazai lánc egyikét kiemelten kezelni, és meg is erősíti vagy egy teljesen új lánc alapításában működik közre. Ha az utóbbi lehetőség valósulna meg, akkor a meglévő három nagy, magyar tulajdonban lévő üzletláncnak (CBA, Coop, Reál) is komoly versenytársa lehet. Erre a megoldásra utalhat a kormányfőhöz közel álló felcsúti polgármester, vállalkozó Mészáros Lőrinc felbukkanása a Coop körül.
A teljesen új lánc kiépítése mellett előfordulhat, hogy az egyik Magyarországról elüldözött cég "hagyatékának" felvásárolása került a lépbe. Azonban mind a két megoldás költsége elérheti a több tíz, esetleg a százmilliárd forintot is. Nagy kérdés, hogy az államosított-magánosított Takarékbank, vagy a nemrégen kormányzatilag bekebelezett pénzintézetek mekkora hitelt adnának és milyen feltételekkel egy új lánc "baráti" tulajdonosi körének.
Harangozó Gábor szerint az új magyar "multi" ötlete sületlenség, mert nem ezzel kellene foglalkozni, hanem azokkal az integrációkkal, amelyek segítségével a hazai kistermelők, családi gazdaságok termékei is eljuthatnának a már meglévő láncok polcaira.
Fogas kérdés a jogbiztonság
Jelenleg az élelmiszer-kiskereskedelemi láncok teljesen lefedik az országot. Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a Népszavának elmondta, a hazai kiskereskedelmi piacot legföljebb újraosztani lehet, például úgy, ha kilőnek egy szereplőt és a helyét más foglalja el.
Akár hogyan is alakulna egy új magyar "multi", fogas kérdés a jogbiztonság, hiszen évente jelentősen hatnak a jogszabályok. Ez meglátszik a befektetői érdeklődésén, pontosabban annak hiányán. Az egyik nagy lánc vezetői említették egy beszélgetésen, gyakorlatilag "egyik napról a másikra" élnek, nem tervezhető a jövő, ennek ellenére nem tudok olyan multiról, amelyik a kivonulását tervezné - jegyezte meg Udvardi Attila. Van olyan multi, amelyik 10 év után vált nyereségessé. A profitot befolyásolja az amortizáció, a bolthálózat mérete.
A kereskedelmi szektor telített
Jelenleg az élelmiszer-kiskereskedelemi láncok teljesen lefedik az országot - mondta lapunknak Udvardi Attila. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője szerint a hazai piacot újra felosztani például úgy lehet, ha "kilőnek" egy szereplőt és a helyét más foglalja el. Akár hogyan is alakulna egy új magyar "multi" megjelenése, mindenképpen fogas kérdés a jogbiztonság helyreállítása, ami meglátszik a befektetők érdeklődésén, pontosabban annak hiányán. Az egyik nagy üzletlánc vezetői azt említették egy szakmai beszélgetésen, hogy gyakorlatilag egyik napról a másikra élnek, nem tervezhető a jövőjük, ennek ellenére a GKI szakértője nem tud olyan multiról, amelyik a kivonulást tervezné.
