Jeszenszky szerint a norvégok elégedettek voltak a civil pénzek sorsáról döntő Ökotárs Alapítvánnyal: "volt több pályázó, ám azok vagy akkor jöttek létre, vagy mint például a Századvég, semmiképpen sem nevezhetőek pártsemlegesnek. Úgyhogy az egyetlen tulajdonképpeni jelentkezőnek az Ökotársat látták, ezt választották, és úgy láttam, hogy a magyar kormány ezt tudomásul vette". Ehhez képest tavaly áprilisban Lázár János államtitkár Jeszenszkyt megkerülve fordult a norvég kormányhoz. A volt nagykövet is csak találgatni tud, mi állhat az Ökotárssal szembeni intézkedések hátterében, abban viszont biztos, hogy az a vád, mely szerint az Ökotárs pártos döntéseket hozott, vagyis hogy az LMP-t vagy akár az egész ellenzéket támogatta volna a kormány megbuktatása érdekében, nem igaz.
Jeszenszky és a miniszterelnök 2002 óta nem beszéltek, holott a diplomata többször is kért találkozót, de Orbán egykori washingtoni nagykövete szerint a kormányfő "valamiért azt gondolta, hogy az amerikai viszony alakulásában, amit ő 2002 után már máshogy folytatott, abban én felelős vagyok". A magyar-amerikai konfliktusnak egyáltalán nem látja racionális okát, szerinte nonszensz az a felvetés, hogy az Egyesült Államok meg akarja dönteni a kormányt. "Hogy nem szimpatizál vele, az nyilvánvaló, de Amerika egyszerűen egy stabil szövetségest akar, azaz, hogy az Orbán-kormány külpolitikai irányvonala változzon meg" – mondta. Úgy vélte, Merkel látogatása egyfajta figyelmeztetés lehetett, hogy Magyarország ne élezze tovább a viszonyt az USA-val.
Jeszenszky szerint egy olyan helyzetben, mikor az egész nyugati világ és Oroszország között éles konfliktus alakul ki, egy szövetséges ország nem lóghat ki a sorból. Putyin látogatását nem tartja önmagában elvetendő dolognak, szerinte csak arra kéne odafigyelni, hogy a kormány döntéseiből mit lát a külvilág. A Fidesz hintapolitikájával kapcsolatban csalódást érez: szerinte a kormány egyre inkább húzza azt a pillanatot, amikor "színt kell vallani, hogy hova tartozunk".