Kisegíti a kormány az Erstét

Publikálás dátuma
2015.02.09. 20:19
Most az osztrák banktulajdonosoknak tett szívességet Orbán Viktor – Andreas Treichl (jobbra) elégedett lehet FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hétfőn az Országházban Orbán Viktor kormányfő, Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke és Andreas Treichl, az Erste Group AG vezérigazgatója közös sajtótájékoztatón jelentette be, a magyar állam és az EBRD - tőkeemeléssel - 15-15 százalékos tulajdonrészhez jut az Erste Bank Zrt.-ben. A magyar miniszterelnök szavaival: "feltéve, ha meg tudunk állapodni." A megállapodás része, hogy a magyar kormány 2016-2017-ben jelentősen csökkenti a bankadót.

Fontos pontjához érkezett a magyar gazdaságtörténet - ezzel az erőteljesen eltúlzott megállapítással kezdte rövid beszédét Orbán Viktor hétfőn, közvetlenül azután, hogy a sajtó nyilvánossága előtt megállapodást írt alá az EBRD elnökével és az Erste Group AG vezérigazgatójával. E szerint mind a magyar kormány, mind a nemzetközi pénzintézet 15-15 százalékos résztulajdonos lesz az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, azt követően, hogy a magyarországi pénzintézetet átvilágították, a végleges vételárban megegyeztek, és mindezt az EBRD igazgatósága is jóváhagyta. Az EBRD szándéka az, hogy három esztendő múltán megválik a részvénycsomagjától. További magyar bank megvásárlását nem tervezik - szögezte le Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke.

A magyarországi bank érdemi ügyeiben való döntéshozatalra ez a kétszer 15 százalékos tulajdonosi részarány nem elegendő - vélik a szakemberek, így az irányítás továbbra is az osztrákok kezében marad majd. A befektetésnek inkább presztízsértéke van, mintsem az üzleti. Az az azonban bizonyos, hogy a vételárat a magyar adófizetőkkel fizettetik meg, és a központi költségvetés - amelyben ilyen címszót nem lehet fellelni - módosításával történhet meg az akvizíció, mint történt ez az MKB Bank Zrt. vagy a Budapest Bank Zrt. esetében is. Vagy ahogy erről Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke lapunknak nyilatkozott: korábban a német, illetve az amerikai tulajdonosoknak tett szívességet a magyar állam, most pedig az osztrákoknak.

Ugyanakkor nehezen értelmezhető a kormányfőnek az a kijelentése, hogy az Erste magyar bank lesz, a 15 százalékos részesedés ugyanis erre aligha ad okot. Mint ahogy Orbán Viktornak az a hétfőn is többször megismételt kijelentése sem fedi a valóságot, hogy a mostani tulajdonrész-szerzéssel a bank "megszűnik idegenek játéka lenni". A bankszektor több, mint 50 százalékban magyar kézben van, ezért, amikor arról beszélünk, hogy a bankszektor megerősítésére készülünk, a saját tulajdonunk erősítésére készülünk - mondta a miniszterelnök. Bodnár Zoltán szerint az ilyen - a szocialista időket idéző - kijelentés kapcsán az jut az ember eszébe, hogy akkor a magyar GDP jelentős hányadát megtermelő autógyárakban németek, japánok vagy amerikaiak "bűnös játéka folyik", tehát ki kellene vásárolni ezeket a tulajdonosokat is, ami képtelenség!

Egy veszteséges pénzintézet vállalásai
A következő három évben összesen 550 millió eurós hitelprogramot indít a magyar gazdaság támogatására a hétfőn a magyar kormánnyal és az EBRD-vel aláírt szándéknyilatkozat értelmében - közölte az Erste Bank Group honlapján.
Egy 250 millió eurós hitelkeret legfontosabb része a közszféra alkalmazottai számára kidolgozott komplett pénzügyi csomag. Energiahatékonysági programokat 100 millió euró értékben finanszíroz a bank, 200 millió eurót pedig az agrárgazdaság hitelezésére fordítanak.
A közlemény szerint a magyar kormány a szándéknyilatkozatban kijelenti, hogy nem kíván többségi tulajdonrészt szerezni rendszerszinten fontos bankokban, és kötelezi magát, hogy a következő három évben magánkézbe adja a magyar bankokban jelenleg közvetve vagy közvetlenül birtokolt többségi részvénycsomagját.
Az Erste Bank Hungary több éve veszteséges, a 2014 első félévét is 43,9 milliárd forint adózott veszteséggel zárta.

A megállapodás része a bankadó csökkentése is. Orbán Viktor az első 2016-2017-es csökkentési ütem nyomán várható adó mértékét nem árulta el, csak annyit, hogy jövőre 60 milliárd forinttal csökkennek a bankok ilyen címen befizetett terhei. (Az adócsökkentés a 2018-2019-es esztendőben folytatódhat - szól az kormányfői ígéret.) A miniszterelnök elismerte, hogy a nálunk meglévő pénzintézeti különadó teher példátlanul magas, amit azzal is érzékeltetett, hogy még a csökkentés első üteme után is Magyarországon lesz a legmagasabb az ilyen címen kivetett adó mértéke. Célul is mindössze annyit tűzött ki a kormány, hogy közelítsünk az európai átlaghoz.

Bodnár Zoltán szerint Orbán Viktor bejelentése azért álságos, mert a kormány már évekkel ezelőtt megállapodott a Magyar Bankszövetséggel a bankadó megszüntetéséről, majd ezt úgy módosították, hogy az adót csak megfelezik, végül is minden maradt az eredeti formában. Most azt is tartalmazza a megállapodás, hogy az adó alapját is felülvizsgálják, tehát arra is mutat hajlandóságot a kormány, hogy már ne a 2009-es banki korrigált mérlegfőösszeg után kelljen fizetni. A bankadócsökkentés hírére az OTP részvényei közel öt százalékot drágultak a pénteki záróárhoz képest a Budapesti Értéktőzsdén.

Treichl egy kérdésre adott válaszából kiderült: érdeklődnek a Citibank magyarországi és csehországi eladó üzletágai iránt, de - tette hozzá - "nem tudjuk, hogy nyerünk-e."

Bankot vesz Co-op Hitel Zrt.?
Kedvelt forma lehet a tőkeemeléssel való tulajdonszerzés a bankvilágban, ugyanis hétfőn a Coop élelmiszer kiskereskedelmi lánc érdekeltségébe tartozó Co-op Hitel Zrt.-ről írta a Portfolio.hu, hogy részesedést vásárolhat a magyarországi Sberbankban.
Úgy tartják, - az Oroszország elleni szankciók miatt is -, esélytelen hogy az orosz hátterű Sberbankban a tulajdonos tőkét emeljen, így a helyzetet kihasználva tőkeemeléssel többen is tulajdont szeretnének szerezni a rossz hitelei és veszteségei miatt kis üzleti értéket képviselő bankban. A Portfólió úgy tudja, hogy ehhez most egy bankszektoron kívüli szereplő, a Co-op Hitel Zrt. áll most a legközelebb.

Szerző

Nem provokálhat a fedett nyomozó

Publikálás dátuma
2015.02.09. 18:53
A fedett nyomozó – szemben a képünkön látható biztonsági emberrel – munkája közben semmilyen kapcsolatot nem tarthat feletteséve
Fedett nyomozó bevetése csak súlyos indokkal, és jelentős kockázattal lehetséges a büntetőeljárásban – állítja egy volt rendőri vezető. A Hiszékeny Dezső ügyében napvilágot látott hírek szerint viszont az sem kizárt, hogy az ügyészség „beugratással” próbálkozott az MSZP-s politikusnál. A különleges nyomozati módszer jogszerű alkalmazásáról korábban konferenciát is tartottak.

Személyesen mutatta meg az ügyben eljáró fedett nyomozónak a XIII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló üzlethelyiséget Hiszékeny Dezső volt angyalföldi MSZP-s alpolgármester, akit társával, „kijáróemberével” együtt hivatali vesztegetéssel vádol az ügyészség – állítja a Magyar Nemzet. Fedett nyomozó bevetése azonban nem egyszerű jogi lépés, és számtalan buktatót rejthet az eljárásban.

A magyar jog nem rendelkezik arról konkrétan, hogy a fedett nyomozó mit tehet meg annak érdekében, hogy beépüljön egy bűnszervezetbe, vagy, hogy leleplezzen egy bűnözői kört – hangzott el korábban, egy, a témával foglalkozó tudományos tanácskozáson, melyről akkor az Origo számolt be. A hatósági felbujtás ugyanis bűncselekmény, vagyis ha „agent provocateurként” maga a nyomozó idéz elő egy bűncselekményt - például kábítószer-adásvételt -, s így büntethetővé válik-e a célszemély. A bírónak kell eldöntenie, hogy a bűnt a fedett akció nélkül is elkövették volna-e, illetve, hogy a nyomozó kellően passzívan viselkedett, vagy túlságosan beavatkozott az események menetébe.

Szoboszlai-Szász Richárd ügyész a tudományos ülésen úgy fogalmazta meg a problémát: a fedett nyomozás célja, hogy a veszélyforrásokat feltárja és a jelent kutassa, nem pedig hogy befolyásolja azt. A legfontosabb annak bebizonyítása, hogy "a terhelt szándéka már kialakult", és erre épült rá a fedett akció, amelyen keresztül a bizonyíték megszületett.

2000 és 2012 között mindössze 11 olyan alkalom volt, amikor fedett nyomozó adatgyűjtése vagy tanúvallomása szolgáltatta a büntetőeljáráshoz az adatok egy részét – tudósított az Origo. A Magyar Kriminológiai Társaság tudományos ülésén elhangzott: a fedett nyomozó munkája mögött mindig körülbelül negyven másik rendőr segítsége áll, köztük a vezetőtisztje, azaz a kapcsolattartója.

(A sajtóban "bombagyárosként" szereplő Dietmar Clodo lebuktatását is fedett nyomozó segítette 2000-ben. Más kérdés, hogy Clodo gyanús módon rövid időn belül távozhatott az országból.)

A fedett nyomozóknak kivételesen jól kell tűrniük a folyamatos stresszt: állandó például a lelepleződéstől való félelem a munka közben. "Az egyik magyar fedett nyomozóval esett meg, hogy amikor megbetegedett, és felhívta a vezetőtisztjét, hogy erről tájékoztassa, csak ennyi volt a válasz: vigyázzon arra, hogy az orvosnál a fedőokmányait használja. Ezzel szemben a legendájához tartozó, bűnözői körből származó ismerőse orvost szerzett számára, ételt és gyógyszert vitt neki, emberséget mutatott iránta. A rendőrtiszt az akció befejezése után felhagyott a fedett nyomozói munkával” – olvasható Mészáros Bence, a pécsi egyetem jogi karának kriminalisztika tanára disszertációjában.

Magyarországon 1999 óta teszi lehetővé törvény a fedett nyomozást, amelyet ügyészi engedélyhez köt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága többször is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, de a magyar Alkotmánybíróság is tárgyalt a fedett nyomozás ellentmondásos területeiről.

A Magyar Nemzet szerint a titkos adatszerzés során fedett nyomozóként a nyomozó főügyészséghez vezényelt rendőrtisztet alkalmaztak, aki a Hiszékennyel és bizalmasával folytatott egyeztetéseket kép- és hangfelvételeken rögzítette.

- Szigorú szabályai vannak a fedett nyomozó bevetésének – mondja a Népszavának a szervezett bűnözés elleni szolgálat korábbi munkatársa. Először is: a fedett nyomozó nem tartozhat az ügyészség állományába. Törvényi felhatalmazás alapján, szigorúan a célhoz kötöttség elve mentén járhatnak csak el. Ehhez azonban meg kell lennie a bűncselekmény(ek) alapos gyanújának, a gyanú alapját képező információknak többszörösen ellenőrizettnek, dokumentáltnak kell lenniük. Vagyis a titkos információgyűjtés enyhébb fokozatával kell igazolni a fedett ember bevetését. Példaként említi, hogy a célszemélyről olyan bizonyítékoknak kell rendelkezésre állnia, hogy korrupt életmódot folytat, hasonló bűncselekmények gyanújába keveredett korábban vagy más dokumentált terhelő adat áll rendelkezésre.

Arról szó sem lehet – állítja a szakember -, hogy „gereblyézésre” alkalmaznak fedett nyomozót, mondván, hátha talál valami terhelőt a célszemélyre, illetve bármibe „beugrathatja”.

Csak akkor szabad bevetni ezt a nyomozati módszert, ha más módon nem szerezhető be olyan bizonyíték, mely igazolhatja a bűnös tevékenységet. És csak olyan esetekben, melyekben az állam büntetőjogi igénye igen magas. Például kábítószer-kereskedelem, pénzhamisítás, és hasonlók. Egy „vacak” pármilliós önkormányzati ügyben ez képtelenségnek tűnik.

Nem mellesleg a rendőrségnek mérlegelnie kell, hogy a fedett nyomozó, és az általa végzett felderítés nem jár-e aránytalan veszéllyel, akár a rendőrtiszt biztonságára nézve is.

A fedett nyomozó alkalmazása igen ritka, az intézmény bevezetése óta alig több, mint tucatnyi esetben fordult elő. Tudniillik lényegében minden fedett nyomozás „elhasznál” egy embert. Vagyis, aki másnak adja ki magát – egész életlegendájával, életvitelével -, majd lebuktatja a bűnözőket, többé nem használható fedett tevékenységre, hiszen bármikor dekonspirálódhat, ami a rendőri munkára, de akár az életére is veszélyt jelenthet.

Üvöltő ügyész?
Egy volt nyomozó az ügy kapcsán internetes hozzászólásában úgy fogalmazott:” a szabály, hogy a fedett nyomozó még szándékerősítő tevékenységet sem folytathat, nemhogy szándék-keletkeztetőt... Régen az ügyész üvöltve dobta volna vissza az erre vonatkozó rendőrségi előterjesztést”.

Szerző

Orbán Simicskáról

Orbán Viktor kormányfő a Simicska Lajos nagyvállalkozó vele kapcsolatos kijelentéseit firtató kérdésre hétfőn azt mondta: sem ő, sem a kormány nem vesz részt "ilyen vitákban".

A Parlamentben más témában tartott sajtótájékoztatón két újságíró is faggatta a kormányfőt Simicska Lajos pénteki nyilatkozatairól.

Orbán Viktor mindkétszer annyit válaszolt, hogy eddig sem vett részt ilyen vitákban, sem ő, sem a kormány, és ezután sem fognak.

Múlt pénteken lelkiismereti okokból benyújtották fel-, illetve lemondásukat a Simicska Lajos nagyvállalkozóhoz köthető médiumok eddigi vezetői. Simicska Lajos aznap számtalan médiumnak nyilatkozott, és többször is hangot adott azon véleményének, hogy szerinte Orbán Viktor miniszterelnök állhat a történtek hátterében.

Szerző