Tízmilliárdos büntetés jöhet

Kötelezettségszegési eljárással és információink szerint jelentős összegű büntetéssel érhet véget előbb-utóbb az orbáni pálinkafőzési "szabadságharc". A kormány már tavaly késő ősszel rákényszerült, hogy az ingyenes otthoni gyümölcspárlat főzésről rendelkező jogszabályt alaposan átalakítsa, de a ráncfelvarrás nem bizonyulhat elegendőnek. Az elmúlt öt évben becslések szerint a költségvetésnek mintegy 50 milliárd forintos bevételkiesést jelentett a győzedelmes pálinka "szabadságharc".

Brüsszeli és szakmai források szerint nem elég, hogy Magyarországot elmarasztalták kötelezettségszegési eljárásban a pálinka "szabadságharc" miatt, tetemes büntetést is kiszabhat ránk az Európai Bíróság. A pontos összeget még hivatalosan nem közöltek, de információink szerint nem kizárt, hogy 3-3,5 millió euró, vagyis 10 milliárd forint nagyságrendű lehet a fizetési kötelezettség. Ezt mint a korábbi esetekben is, az állam, vagyis közvetve az adófizetők pengethetik majd ki.

Kormányzati forrásból ugyanakkor cáfolták, hogy a Magyarország ellen, a háznál ellenőrzés nélkül, díj és jövedéki adómentesen főzhető gyümölcspárlat miatt indított kötelezettségszegési eljárás már döntési szakaszba ért volna az Európai Bíróságon. Így a büntetés kiszabásáról, valamint annak összegéről sem tudnak.

Ami viszont eddig biztos, azon kívül, hogy a pálinka "szabadságharc" elbukott, hogy 2014 tavaszán az Európai Bíróság már "elmeszelte" a szabad pálinkafőzés miatt Magyarországot. Igaz, akkor még sem szankciót, sem pénzbüntetésre nem szabott ki. Azonban ágazati szakértők szerint a döntés nyomán módosított pálinkatörvény sem felel meg az unió elvárásainak és minden bizonnyal újraindul a kötelezettségszegési eljárás, amelynek a vége már büntetés lehet.

Tavaly novemberben az országgyűlés kormánypárti többsége módosította ugyan a törvényt, ám a "szabadságharc" legtöbb "vívmányának" visszavonása elégtelen volt, mert ahogy 2010-ben, úgy most sem egyeztetett a kormányzat a jogszabály készítése előtt sem a hazai, sem az uniós szakértőkkel. Emiatt a törvény leginkább közösségi jogot sértő részeit ugyan kivették, illetve megváltoztatták a kormánypárti képviselők, de az alapvető problémát nem oldották meg: a két engedélyezett jövedéki adókulcs helyett maradt a három adókulcs: az otthon főzésre alkalmazott évi 1000 forintos átalány, a bérfőzésre kivetett 50 százalékos kedvezményes és a teljes jövedéki adókulcs.

Az érintettek nyilván ennek nem örültek a változásnak, hiszen az ingyenességből lett évi 1000 forint, a nulla kulcsból 50 százalék, de valójában majd' 5 évig mégis csak élvezték az uniós jogba ütköző hazai törvény nyújtotta előnyöket. Amivel egyébként jelentős bevételkiesést okoztak a sok milliós befektetéssel létrehozott, felépített pálinkaházaknak. Az egészségügyi kockázatokról nem is szólva, hiszen a "bögrecsárdákban", a vendéglátásban illegálisan értékesített alkoholos italoknak nem csak az eredetét, de a beltartalmát is sűrű homály fedte, fedi. Miközben a kormány folyamatosan arról beszélt, hogy a pálinka egy szigorú jogszabályokkal védett hungarikum.

A helyzetet bonyolítja, hogy az 50 százalékos kedvezményes kulcs sorsa is bizonytalanná válhat. Ugyanis a pálinka, illetve gyümölcspárlat főzésre a 2004-es csatlakozáskor kért és kapott, kedvezményes adókulcs "licence" idén tavasszal lejár, az engedélyezési eljárást újra kell kezdeményezni és amíg meg nem kapja Magyarország, addig a 100 százalékos adókulcsot kell alkalmaznia.

Piros László, a Magyar Pálinkalovagrend nagymestere a Népszavának elmondta, Brüsszel már 2010-ben is közölte a második Orbán kormánnyal, milyen pontokon ütközik a magyar törvény a közösségi joggal. Egyebek mellett kedvezményt csak gyümölcstermesztő kaphatott volna, míg a magyar jogszabályban gyümölcs tulajdonost írtak, vagyis vásárolt alapanyagból is lehetett főzni otthon - ellenőrzés nélkül - 86 liter 50 fokos párlatot. Brüsszel nem az otthonfőzés ellen lépett föl, hanem a jövedéki adókulcsok, illetve az ellenőrzési kötelezettség hiánya miatt. A gyümölcspárlat főző berendezéseket is csak a brüsszeli döntés és a törvénymódosítás után kell bejelenteni, a határidő idén január közepén járt le.

A lovagrend nagymestere szerint vissza kellene állítani a 2010-es törvénymódosítás előtti állapotot, mert az esetleges büntetés kifizetése nem mentesíti a kormányt a hibás jogszabály kijavításának kötelezettsége alól.

Erre még mindig "kaphat" az elvi esélyt a kormány, hiszen a kormányzati forrás szerint a tavaly novemberi módosításokat a kormány már kiküldte Brüsszelbe. Az Európai Bizottság most áttekinti a törvényi változtatásokat és eldönti, hogy megfelel-e a közösségi jognak, illetve ha nem, akkor még hol és miben kell változtatni. A kormány tehát ismét kap egy újabb esélyt, hogy presztízs védelme helyett megelőzzön egy esetleg több milliárd forintos büntetést.

Természetesen ha az Orbán kormány továbbra is ragaszkodik az egyébként az eredetire már alig hasonlító pálinkatörvényéhez és nem hajlandó a szakértők által kifogásolt pontokon változtatni, akkor a Bizottság ismét az Európai Bíróság elé utalhatja a magyar kötelezettségszegési eljárás ügyét. Akkor pedig akár a 2010. óta az ítéletig eltelt időszak egészét figyelembe véve szabhatja ki a nemzetközi testület a bírságot.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese nem lepődött meg azon, hogy elmarasztalták Magyarországot az otthoni pálinkafőzés ügyében. Azzal egyetértett, hogy a tavaly őszi módosítás után már be kell jelenteni az otthoni párlatfőző berendezéseket, csak elkésettnek tartotta. Csak Veszprém megyében egy év alatt négy ilyen szerkezet robbant föl és haláleset is volt emiatt. A törvénymódosítás sem fogja lényegesen visszaszorítani az ismeretlen eredetű és minőségű párlatok feketekereskedelmét - jegyezte meg az agrárpolitikus.

Megszorítás mellett pazarlás

A miniszterelnök 2010-ben bejelentette, másfél évszázados küzdelem végén a Fidesz kormány győztes szabadságharcot vívott az otthoni pálinkafőzésért. Így még abban az évben, szeptember 27-től díj és jövedéki adómentesen lehetett bárkinek, állampolgári jogon évi 86 liter, 50 fokos gyümölcspárlatot főznie. A bérfőzés esetén pedig nulla százalékos jövedéki adót lehetett erre a mennyiségre elszámolni. Korábban az uniós jognak megfelelően a bérfőzésben a kedvezményes 50 százalékos jövedéki adót kellett megfizetni literenként.

A kormány nem kapkodta el a törvénymódosítást, hiszen a házi pálinkafőzés adómentessége miatti kötelezettségszegési eljárást már 2013. tavaszán megindította Brüsszel. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NFM) a történelmi hagyományokra és kulturális örökségre hivatkozva tagadta meg a törvény módosítását más tagországok gyakorlatára hivatkozva. Egyebek mellett Németország és Ausztria pálinkafőzési szabadságát emlegették, csak arról nem szóltak, hogy ezekben az országokban Magyarországgal ellentétben be kellett jelenteni a berendezéseket, Ausztriában pedig még a főzés idejét is, és szigorúan ellenőrzik a hatóságok a lefőzött mennyiséget is.

A szaktárca közölte, nem veszi át például az osztrák gyakorlatot sem.A pálinkás "szabadságharc" évében még 2,8 milliárd forint adót szedett be a költségvetés pálinka bérfőzésből, a következő évben már csak 15 millió forintot.

Szakmai, ágazati becslések szerint évente mintegy 1 millió liter 50 fokosnak megfelelő pálinkával kevesebb terméket tudtak értékesíteni a legális kereskedelmi pálinkafőzdék az otthoni és a bérfőzetésben előállított gyümölcspárlatok fekete kereskedelme miatt. A költségvetés a be nem fizetett jövedéki adó és 27 százalékos áfa miatt 2010 óta, összességében 50 milliárd forint bevételtől eshetett el.