Az érdekvédelem ezért próbapert fontolgatott, ám egy BKV-s alkalmazott megelőzte őket; beperelte a társaságot – közölte Szabó István. A Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Munka törvénykönyve idevonatkozó paragrafusára hivatkozva határozottan állítja, hogy a munkavállalók „a munkavégzés alóli mentesülés tartalmára irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlék” jár.
A BTDSZ hasonló elszámolási problémát tapasztalt a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) is, ezért ott is vizsgálatot kezdeményezett. Annak ellenére, hogy korábban a BKK-nál cáfolták a szakszervezet állítását, a közelmúltban zárult eljárás végén részben elismerték: a forgalomfelügyeletnél, a jegy- és bérletértékesítésben, -ellenőrzésben dolgozók egy részének valóban szabálytalanul, kevesebb pótlékot fizettek ki a rendkívüli szabadságok idejére.
Ez a BKK-nál alig néhány embert érint, s összesen mintegy 130 ezer forint az elmaradás, amit a társaság jegyzőkönyvbe vett, és ígérete szerint hamarosan kifizet. Mivel a BKK csak részben ismerte el hibáját, ez az ügy is a bíróságon fog folytatódni.
A BKV-nál azonban még ennél is lényegesen súlyosabb a helyzet. Itt még a szabálytalanságot sem ismerték el- fejti ki álláspontját Szabó. Véleménye szerint a több műszakban dolgozóknak, vagy például a csuklós buszok vezetéséért a szabadságuk idejére is jár a rendes beosztásuk szerinti bérpótlék, ám a szakszervezet szerint csak a távolléti díjat kapták meg, a pótlékot a BKV egyszerűen „lenyeli”.
A kollektív szerződések értelmében a munkavállalókat több különféle címen illeti meg távolléti díj, így például szabadság, orvosi vizsgálat, kötelező ismeretfelújító oktatáson való részvétel esetén. Az elnök leszögezi: a szakszervezetek nem engednek, de nem is engedhetnek a bérek behajtásából, s minden jogi eszközt bevetnek, hogy fizetésre bírják a céget.
