Jöhetnek az uniós pénzek

Publikálás dátuma
2015.02.14. 06:25
Fotó: Thinkstock
Öt magyar Operatív Program támogatását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság, amelyek keretösszege 18,7 milliárd eurót tesz ki, így a hatalmas forráskeret immár hivatalosan is Magyarország rendelkezésére áll - írta a Portfolio internetes portál. 

A kormány a döntésre támaszkodva már kiírhatja a különböző (gazdaságfejlesztési) pályázatokat. Az egyes - Brüsszel által elfogadott Operatív Programok (OP) közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot állnak majd az EU különféle alapjai. A Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) 3,97 milliárd eurós keretösszegéből több, mint 85 százalék érkezik majd a közös kasszából, körülbelül 3,41 milliárd euró értékben.

A Versenyképes Közép-Magyarország OP-ből (VEKOP) 927 millió euróra számíthat a központi régió, amely az 50 százalékos uniós támogatási intenzitás miatt "csak" 463 millió eurónyi forrást jelent a közös uniós kasszából. Az Integrált Közlekedésfejlesztési (IKOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági OP-k (KEOP) keretösszege együtt 7,7 milliárd euró, amelyből 6,5 milliárd jön majd a brüsszeli kasszából.

A további négy OP elfogadása később várható, tekintettel arra, hogy egyes programok véglegesítéséhez még bizonyos uniós szabályokra is várni kellett. A Vidékfejlesztési Program kapcsán a legfrissebb hírek szerint a magyar szerveknek át kell dolgozniuk az anyagot, mert túl sokféle fejlesztési irányt határoztak meg, amely félő, hogy a források nem megfelelő ütemű lehívásához vezet.

Szerző

Homályos tervek a dugódíj körül

Publikálás dátuma
2015.02.14. 06:19
Fotó: Népszava
Csak annyi biztos: lesz dugódíj. Hogy pontosan mikor, hol és mennyi, az továbbra is kérdés. Bár valószínű, hogy drágább lesz, mint amit eddig hittünk. Az is kérdéses, Budapest egyáltalán készen áll-e a dugódíjat követő forgalmi változásokra. A homályos tervezetek részleteit még a szakmai szervezetek sem ismerik.

Tarlós István főpolgármester szerdán egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a sarcot legkésőbb 2017 elején mindenképpen bevezetik Budapesten. Kiemelte: ez a feltétele a 4-es metró uniós támogatásának, az eredeti megállapodás szerint azt már 2013-ban be kellett volna vezetni, ezért nem lenne szabad tovább halogatni. "Itt nincs választási alternatíva, hacsak valakinek nincs kedve 180 milliárd forintot visszafizetni az Európai Uniónak. Nem nagyon tudok olyanról, akinek ehhez kedve volna" - mondta Tarlós, hozzátéve: a dugódíj előkészületei folyamatban vannak, a BKV és a BKK már dolgozik a zónahatárok kijelölésén.

Rejtély, hogy az Európai Bizottság pontosan miért, illetve hányszor adott haladékot a dugódíj bevezetésére 2013 óta, ahogy azt sem lehet tudni, hogy az EU milyen elvárásokat fogalmazott meg a részletek kidolgozásának technikai feltételeiről és a zónahatárokról és az ellenőrzés folyamatáról. A Népszabadság azonban úgy tudja: a zónahatár Budán szinte bizonyosan a Budafoki út–Október 23. utca–Bocskai út–Karolina út–Villányi út–Budaörsi út–Alkotás utca–Krisztina körút–Margit körút vonala lenne, míg Pesten a Hungária körút. Bár napilap értesülései szerint Tarlós inkább a Nagykörutat preferálná, sőt jelentős drágítással egybekötve a díj bevezetését is előbbre tolnák 2016 elejére; a korábbi egy vonaljegy, majd a később tervezett 500 forint helyett a mostani tervek szerint két vonaljegy árát, azaz 700 forintos napidíjat kell majd fizetniük az autósoknak, az éves bérlet 115 ezer forintba kerülne.

Tegnap délután a Főpolgármesteri Hivatal közleményt adott ki, amelyben cáfolják a Népszabadság több állítását is: "minden alapot nélkülöz, hogy 2016 januárjától bevezetnék a dugódíjat Budapesten, ahogy az is, hogy a főpolgármester a nagykörúti zónahatár mellett tette volna le a voksát" - írták. A jelentősen megdrágult díjakról azonban nem esik szó; a jelek szerint az áremelésre mindenképp számíthatunk.

A dugódíj célja az lenne, hogy csökkentse a belváros közúti forgalmát, az embereket arra ösztönözze, hogy hagyják otthon vagy a zónahatár kerületén kívüli parkolókban a kocsijukat és inkább a tömegközlekedést válasszák. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban ez az elképzelés nehézkesen menne a valóságban, hiszen még a mai infrastrukturális viszonyok sem biztosítanak kényelmes, alternatív továbbutazási lehetőségeket az autósok számára. Az sem biztos, hogy a dugózónán kívüli utak elbírják a majdani megnövekedett forgalmat, ráadásul a frissen bevezetett útdíjakkal a dugódíj valóságos forgalmi, az autósok számára pedig anyagi káoszt teremthet. - Aggályos, hogy még mindig nem épült elég P+R parkoló, holott ezek építése is az uniós támogatás feltétele volt. Ha nincs olyan hely, ahol az autókat zónán kívül le lehet rakni, a dugódíj bevezetése sem lehetséges - mondta lapunknak Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke pedig kijelentette: a dugódíj kérdésében még a szakmai szervezetek sem látnak tisztán. - Az nem tudom, a Népszabadság honnan vette az információit, mi ezekről is most hallunk először. A díj bevezetése előtt mindenképp szükség van útfejlesztésekre, valamint a tömegközlekedést is fejleszteni kellene. Magáról a dugódíjról azonban szinte semmit nem tudunk - tette hozzá.

Szerző

Homályos tervek a dugódíj körül

Publikálás dátuma
2015.02.14. 06:19
Fotó: Népszava
Csak annyi biztos: lesz dugódíj. Hogy pontosan mikor, hol és mennyi, az továbbra is kérdés. Bár valószínű, hogy drágább lesz, mint amit eddig hittünk. Az is kérdéses, Budapest egyáltalán készen áll-e a dugódíjat követő forgalmi változásokra. A homályos tervezetek részleteit még a szakmai szervezetek sem ismerik.

Tarlós István főpolgármester szerdán egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a sarcot legkésőbb 2017 elején mindenképpen bevezetik Budapesten. Kiemelte: ez a feltétele a 4-es metró uniós támogatásának, az eredeti megállapodás szerint azt már 2013-ban be kellett volna vezetni, ezért nem lenne szabad tovább halogatni. "Itt nincs választási alternatíva, hacsak valakinek nincs kedve 180 milliárd forintot visszafizetni az Európai Uniónak. Nem nagyon tudok olyanról, akinek ehhez kedve volna" - mondta Tarlós, hozzátéve: a dugódíj előkészületei folyamatban vannak, a BKV és a BKK már dolgozik a zónahatárok kijelölésén.

Rejtély, hogy az Európai Bizottság pontosan miért, illetve hányszor adott haladékot a dugódíj bevezetésére 2013 óta, ahogy azt sem lehet tudni, hogy az EU milyen elvárásokat fogalmazott meg a részletek kidolgozásának technikai feltételeiről és a zónahatárokról és az ellenőrzés folyamatáról. A Népszabadság azonban úgy tudja: a zónahatár Budán szinte bizonyosan a Budafoki út–Október 23. utca–Bocskai út–Karolina út–Villányi út–Budaörsi út–Alkotás utca–Krisztina körút–Margit körút vonala lenne, míg Pesten a Hungária körút. Bár napilap értesülései szerint Tarlós inkább a Nagykörutat preferálná, sőt jelentős drágítással egybekötve a díj bevezetését is előbbre tolnák 2016 elejére; a korábbi egy vonaljegy, majd a később tervezett 500 forint helyett a mostani tervek szerint két vonaljegy árát, azaz 700 forintos napidíjat kell majd fizetniük az autósoknak, az éves bérlet 115 ezer forintba kerülne.

Tegnap délután a Főpolgármesteri Hivatal közleményt adott ki, amelyben cáfolják a Népszabadság több állítását is: "minden alapot nélkülöz, hogy 2016 januárjától bevezetnék a dugódíjat Budapesten, ahogy az is, hogy a főpolgármester a nagykörúti zónahatár mellett tette volna le a voksát" - írták. A jelentősen megdrágult díjakról azonban nem esik szó; a jelek szerint az áremelésre mindenképp számíthatunk.

A dugódíj célja az lenne, hogy csökkentse a belváros közúti forgalmát, az embereket arra ösztönözze, hogy hagyják otthon vagy a zónahatár kerületén kívüli parkolókban a kocsijukat és inkább a tömegközlekedést válasszák. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban ez az elképzelés nehézkesen menne a valóságban, hiszen még a mai infrastrukturális viszonyok sem biztosítanak kényelmes, alternatív továbbutazási lehetőségeket az autósok számára. Az sem biztos, hogy a dugózónán kívüli utak elbírják a majdani megnövekedett forgalmat, ráadásul a frissen bevezetett útdíjakkal a dugódíj valóságos forgalmi, az autósok számára pedig anyagi káoszt teremthet. - Aggályos, hogy még mindig nem épült elég P+R parkoló, holott ezek építése is az uniós támogatás feltétele volt. Ha nincs olyan hely, ahol az autókat zónán kívül le lehet rakni, a dugódíj bevezetése sem lehetséges - mondta lapunknak Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke pedig kijelentette: a dugódíj kérdésében még a szakmai szervezetek sem látnak tisztán. - Az nem tudom, a Népszabadság honnan vette az információit, mi ezekről is most hallunk először. A díj bevezetése előtt mindenképp szükség van útfejlesztésekre, valamint a tömegközlekedést is fejleszteni kellene. Magáról a dugódíjról azonban szinte semmit nem tudunk - tette hozzá.

Szerző