Zavar a bérpótlékemelés körül

Publikálás dátuma
2015.02.17 06:22
A vasárnap bezárásra ítélt üzletek dolgozóinak hiába emelik a bérpótlékát FOTÓ: PÁLFALVI KITTI
Fotó: /
Elhalasztották a vasárnapi bérpótlék kétszeresére emeléséről tervezett tegnapi általános vitát az országgyűlésben. A gazdasági tárca a kérdésben mára egyeztetést kezdeményezett az érdekvédelmi szervezetekkel, mert kiderült nélkülük számos kérdést nem lehet tisztázni. Az előzetes egyeztetések elmaradása úgy tetszik rendszerszerű: nem volt ilyen sem a vasárnapi zárva tartást elrendelő törvény, sem pedig az útdíjrendelet esetében.

Meglepetést keltett, hogy kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi száz százalékos bérpótlékát tartalmazó törvényjavaslat általános vitájának jövő hétre halasztását kérte Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, a javaslat egyik előterjesztője a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén.

A képviselő azzal érvelt, hogy az érintettek köréről még egyeztet a szaktárca. Szatmáry Kristóf a szóbeli indoklásában kiemelte azt is, hogy a bérpótlékot a szakszervezetek kezdeményezték, illetve azt is hogy havonta csak két vasárnap lehessenek kötelezhetők munkára a kereskedelemben dolgozók. Emlékezetes, hogy Szatmáry és Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezetője adta a nevét a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényjavaslathoz, melyet 2014. december 16-án fogadott el a kormánypárti kétharmad.

A bérpótlék emeléséről szóló általános vita halasztása is azt bizonyítja, hogy még a kormányban is felismerték, rengeteg tisztázatlan kérdés maradt, amit a szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a törvény elfogadása előtt kellett volna egyeztetni az érdekeltekkel. Ez azonban a háttér- és hatástanulmányok elkészítésével együtt most is elmaradt. Az is zavaros, hogy a vasárnapi kötelező pihenőnap miért csak a kereskedelemben dolgozókra vonatkozik.

A munkavállalók és munkaadók képviselőit a gazdasági tárca mára megbeszélésre hívta. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) tegnap érkezett a meghívás a ma reggeli egyeztetésre, de a bérpótlékról készített jogszabálytervezetet meg sem kapták. Lapunk információi szerint a kormányzati oldalt Czomba Sándor, a szaktárca államtitkára képviseli majd, s a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - s ezen belül a KASZ - mellett részt vesz a találkozón a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) is.

Sáling József, a KASZ elnöke szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) azért lett sürgős a megbeszélés, mert kiderült, hogy rengeteg az elvarratlan szál a vasárnapi zárva tartás és a Munka Törvénykönyve (Mt) módosításával, vagyis a vasárnapi bérpótlék 50-ről 100 százalékra emelésével kapcsolatban.

Tisztázni kell például, hogy hozzá kell-e nyúlni az Mt-hez, vagy a kiskereskedelemre külön Munka Törvénykönyve készül-e, hiszen a vasárnapi munkavégzés nem csak a kereskedelemben jelent gondot. Feszültségeket gerjeszthet, ha a kiskereskedelemben dolgozók 100 százalékos pótlékot kaphatnak a pihenőnapon végzett munkáért, miközben az egészségügyben, vagy a közoktatásban a kisegítő munkát vasárnap is végző munkavállalók és más ágazati dolgozók semmit sem kapnak. A kormánypárti bérpótlék módosítási javaslat önmagában is diszkriminatív. Az sem világos, ha a kereskedelemben két vasárnapon lehet csak munkára kötelezni a munkavállalókat, akkor más szakmákban ez miért nincs így - tette föl a kérdést Sáling József. Az önkéntes hétvégi munkavállalásról, a munkaidő keret emeléséről pedig már most is léteznek jogi keretek, amiről a kollektív, vagy egyéni szerződésekben egyezhetnek meg a felek.

Legalább a fröccs adómentes
Jövedékiadó-mentesen lehet fröccsöt palackozni, forgalmazni. Ez kizárólag olyan termékekre vonatkozik, amelyek szőlőbor és szénsavas víz keverékéből készültek, legfeljebb 8,5 százalék alkohol van bennük, és a bor aránya több mint 50 százalék.
A sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékekkel kereskedők jövedéki biztosítéka január 1-jétől - visszamenőleg - 20 millió forintra csökken, a sávosan progresszív biztosíték helyett. A biztosítékot február 1-jéig kellett megemelni, így aki ezt megtette, annak visszajár a többlet, akire pedig bírságot szabott ki a NAV a megemelés elmulasztása miatt, annál 30 napon belül visszavonja a határozatát az adóhatóság - derül ki a jövedéki biztosíték mértékével összefüggő törvénymódosítás parlamenti előtt lévő tervezetéből, amelynek tegnap először vitáztak a képviselők.

Egyelőre még az sem teljesen egyértelmű, hogy a kereskedelmi láncoknál, üzleteknél el lehet-e rendelni a vasárnapi háttérmunkát, például raktári munkát, a polcok feltöltését, takarítást és így tovább, vagy sem. Mert a megemelt bérpótlék csak rájuk vonatkozna. Az 5 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagyobb üzletekben 240 ezren dolgoznak, az ennél kisebb vállalkozásokban további 160 ezren. Sok családi kisboltban a családtag munkaviszonyban dolgozik, s ők vasárnap is a pult mögé állhatnak. Csakhogy ha elfogadja az Országgyűlés a bérpótlék emelést, akkor nekik is ki kell majd fizetni a 100 százalékos pótlékot. Nagy kérdés, hogy kisvállalkozók ezt hogyan gazdálkodják ki, vagy milyen megoldást választanak, hogy ne kelljen kifizetni.

Sáling József szerint a vasárnap zárva tartással és bérpótlékkal összefüggő kérdések alapos egyeztetést igényelnének a lehető legtöbb szakmai, ágazati képviselettel, és azt nem lehet egy-két nap alatt elintézni. Egyértelműsíteni kellene,hogy ki dolgozhat vasárnap és ki nem, pontosan hány vasárnapon lehet nyitva tartani - pillanatnyilag havi két vasárnapról lehet szó -, nem kellene további korlátokat beépíteni, és rendezni kellene a bérpótlék ügyét. Bonyolítja a helyzetet, hogy egy konkrét ügyben még az akkor létező Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a bevásárlóközpontokban vannak boltok - szakmától függetlenül - amelyek rendeltetésszerűen tartanak nyitva, s ezekben a munkavállalóknak nem jár bérpótlék a pihenőnapi munkavégzésért. Ez a precedens értékű ítélet az Mt-ben is szerepel - jegyezte meg a szakszervezeti vezető.

A DK a kiskereskedelmi dolgozóknak szánt vasárnapi bérpótlék mellé vasárnapi nyitva tartást is követel - mondta Varju László, a párt elnökségének tagja. Ha a bérpótlékról szóló javaslatot e nélkül szavazzák meg, az hiábavaló lesz azok számára, akik a kötelező vasárnapi boltbezárások miatt elveszítették a munkájukat - tette hozzá Varjú.



2015.02.17 06:22

Betiltás szélén az állami kukaholding

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Még mindig zajlik a vita a hulladékpénzek visszatartásával vádolt kukaholding és könyvvizsgálója között, így ma már a cég betiltása a tét.
Évi 120 milliárdos becsült bevétele mintegy harmada, nagyjából 40 milliárd forint tavalyi elszámolásán kaphatott össze az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és könyvvizsgálója, a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. - értesült a Népszava. Az állami társaság ezért még mindig adós május végi leadású tavalyi mérlegbeszámolójával. A lépés elodázásával ennyi idő után a cégek már adószámuk bevonását, vagyis megszüntetésüket kockáztatják – tájékoztatta lapunkat – a konkrét ügytől hangsúlyozottan függetlenül - Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte előrelépés híján a társaság további működése akár az év vége előtt is ellehetetlenülhet. Ezt figyelmeztetések, illetve bírság is megelőzi. Egy másik könyvviteli szakértő a lehetséges betiltást legkorábban a jövő év elejére jósolta. Utóbbi szerint az országos hulladékszállításért felelős társaság „államérdekre” hivatkozva eséllyel kérheti az adóhatóság türelmét. Zara László ezt cáfolta: bár levelet bárki írhat, eme határidőkben a hivatalnak nincs mozgástere – szögezte le. Lapunk értesülései szerint a feloldhatatlan ellentmondások a vitatott tételek szabályos nyilvántartása kapcsán buktak ki. A kormányközeli Garancsi István üzleti partnereitől mintegy egymilliárdért beszerzett számlázási rendszerük hibái miatt évente körülbelül tízmilliárd forint be se folyik.   A számlázási rendszer hibáinak betudható hiány ugyanakkor az elmúlt évek során halmozódva már több tízmilliárdosra dagadt. (Egy forrásunk emögött nem szándékosságot vagy bűncselekményt, hanem amatőrizmust feltételez.) A viták nyomán az NHKV könyvvizsgálója ismereteink szerint úgynevezett korlátozó véleménnyel kívánta ellátni a beszámolót. Ehhez a társaság vezetősége nem járult hozzá. Állítólag ugyanakkor a megszűnésveszély árnyékában hamarosan mégis tervezik a mérleg leadását. Habár az ügy mutat némi hasonlóságot a szintén állami MVM késve leadott mérlegével – ahol a KPMG nem adta nevét ötmilliárd eltüntetésének lepapírozásához, ezért a beszámolót új könyvvizsgáló láttamozta -, a papírok szerint itt változatlanul a Moore Stephens K-E-S a partner. Szakértőink abban egyetértettek, hogy a könyvvizsgáló semmiféle nyomás alá nem helyezhető, annak ragaszkodnia kell az ellenőrzés szakmai szabályaihoz. (Abban viszont véleménykülönbség mutatkozott, hogy a cégvezetés egyoldalúan szakíthat-e a neki nem tetsző auditorral.) Zara László hozzátette: bár a viták konkrét részletei titkosak, panasz esetén a kamara is folytathat vizsgálatot. Az egyesületi elnök felhívta a figyelmet: a leadott vélemény fajtája már nem befolyásolja a cég működésének jogi feltételeit. Így se az, ha a könyvvizsgáló a pontos képet nem befolyásoló figyelemfelhívással látja el a dokumentumot, se az, ha – korlátozó záradék esetén – csak a gazdálkodás egy körülhatárolható része tisztázatlan, se az, ha a gondok nagyságrendje miatt elutasító véleményre lenne szükség. (A két szakértő abban se értett egyet, hogy ennek léteznek-e egyértelmű feltételei.) Ám eme nyilvános irat tartalma erőteljesen befolyásolja például a későbbi hitelfelvételi lehetőségeket. (Az NHKV 2016-ban 10-10 milliárdos hitelt kapott akkori tulajdonosi joggyakorlójától, az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől - MNV - és az MKB Banktól. A kukaholding a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került hitelintézetnél értesülésünk szerint tavaly húszmilliárdos rulírozó hitelkeretet is nyitott.)

Vezetési válság

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az áprilisi parlamenti választások után az NHKV addigi elnök-vezérigazgatóját, Weingartner Balázst kinevezték az újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkárává. Ugyan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter legelső, júniusi rendeletével az MNV-től magához vonta az NHKV feletti tulajdonosi joggyakorlást, a cégnek máig nincs kinevezett vezérigazgatója. Sőt, ismereteink szerint ma már szinte minden kifizetést a tárca nélküli miniszter stábja engedélyez.

Súlyos pénzhiány

Az NHKV közel három éves fennállása óta egyre szaporodnak a válságjelek a hulladékszektorban. Ennek elsődleges okaként azt emlegetik, hogy a számlázást végző kukaholding csak a szükséges források töredékét biztosítja a begyűjtést továbbra is ténylegesen elvégző önkormányzati hulladékcégeknek. Azóta több száz település kisebb szállítója vonult le és adta át – a katasztrófavédelem közvetítésével – a feladatot egy nagyobbnak. A pénzhiány miatt ugyanakkor ma már a legnagyobbak is teljesítőképességük határán tartanak. Így három hete Pest megye északkeleti részén és Nógrád megyében 340 ezer ember szemétszállításáért felelős Zöld Híd is leállt. Tekintve, hogy ennek feladatait önként már senki se vette át, a kukákat most a cég eszközeivel, saját anyagi forrásaiból a katasztrófavédelem üríti. Míg a Fidesz a leállást egyszerűen - de hívei számára elfogadható módon - elintézte azzal, hogy a Zöld Híd egykor közel állt az LMP-hez, a pénzhiány okának tűnő NHKV – ami az említetteken kívül tisztázatlan módon az állami költségvetésből is évi közel tízmilliárdhoz juthat – lapunk megkereséseire nem reagál.

2018.11.19 06:00
Frissítve: 2018.11.19 06:00

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12