Bírálják a dániai hírszerzést

Publikálás dátuma
2015.02.18. 06:32
Párizsban is együttéreznek a dánokkal FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A hétvégi koppenhágai terrortámadások után sokan kétségbe vonták a dán titkosszolgálat hatékonyságát. A vádak szerin t a belföldi hírszerzés, a PET nem vette teljesen komolyan azokat a jelzéseket, amelyek szerint a tettes veszélyes iszlamista szélsőségessé válhatott. A dán ellenzék azt követelte Helle Thorning-Schmidt kormányzatától, vegye górcső alá a titkosszolgálatok működését.

Dániai lapok már hétfőn beszámoltak arról, hogy a rendőrök által tűzharc során megölt merénylő, aki két személyt ölt meg, s ötöt megsebesített a két terrortámadás során, már a börtönben jelezte rabtársinak, hogy a dzsihadista Iszlám Állam (IS) oldalán kíván harcolni a „hitetlenek” ellen.

E kijelentéséről a börtön vezetése is értesült, s a férfi fel is került a radikálisnak tartott bebörtönzöttek listájára. A PET elismerte, hogy már szeptemberben kapott jelzéseket a férfi szélsőséges nézeteiről. Ugyanakkor azzal védekezett, semmi sem utalt arra, hogy a férfi merényletet akarna végrehajtani.

A merénylő, Omar Abdel Hamid el-Hussein, palesztin felmenőkkel rendelkezik. Többször is dühösen beszélt Izraelről, s kifejtette, megveti a zsidókat. A Dániában született férfi Palesztinát második hazájának nevezte – közölte a Politiken című lap osztálytársait idézve. Egy korábbi iskolatársa, akit az Ekstra Bladet szólaltatott meg, úgy fogalmazott, hogy a férfi nem riadt vissza Izrael nyílt bírálatától. Egyik pillanatról a másikra ki lehetett hozni a sodrából.

Hírek szerint közvetlenül az első szombati merénylet után egy videofelvételt tett közzé az interneten, amelyben kifejezésre juttatta, hogy rokonszenvez az Iszlám Állammal. A fegyvert, amellyel lövöldözött, hat éve lopták el egy kaszárnyából.

A szombati merénylet célpontja a svéd Lars Vilks volt, aki sértetlen maradt. A karikaturista az AFP-nek adott interjújában bírálta a dán hatóságokat. Szerinte a koppenhágai rendőrség nem vette komolyan azt, hogy a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrorakció után nemcsak Franciaországban, hanem Európában is megnőtt a terrortámadások veszélye. Utalt arra, hogy az országban nem is emelték a terrorkészültség szintjét. Elismerte azonban azt is, hogy nem volt a merényletekre utaló konkrét jelzés.

A helyi hatóságok hozzáállása teljesen megváltozott a hétvégi események után. Tegnap lezártak egy városrészt Koppenhágában, mert az első merénylet helyszíne közelében gyanús csomagot találtak. Kiderült azonban, szó sem volt újabb merényletkísérletről. Közben az elkövető esetleges segítőtársai után is tovább kutattak, de újabb letartóztatásokat nem jelentettek be. Koppenhágában hétfő este 40 ezren vonultak fel a szélsőségek ellen, s emlékeztek a hétvégi terrorcselekmény áldozataira.

Szerző

Válságos a helyzet Dabelcevében

Továbbra is sajátságosan értelmezik a fegyverszünet fogalmát Kelet-Ukrajnában. Debalcevében (oroszul Debalcevo) kritikus a helyzet, házról házra folynak a harcok. Beszámolók szerint az oroszbarát szeparatisták már bevették a város nagy részét, s a városközpont felé haladnak. 

Korábbi hírek szerint Debalcevében 6000-8000 ukrán katona rekedt, ugyanakkor Kijev rendre azt állította, hogy nincsenek elvágva a külvilágtól, s el tudják látni őket elegendő munícióval és élelmiszerrel. Nyilvánvaló azonban, hogy a kormányerők képtelenek feltartóztatni a szakadárokat, akik azt állítják, hogy a város 80 százalékát már ellenőrzésük alatt tartják. A település azért olyan fontos számukra, mert így összeköttetésük lenne két fellegváruk, Donyeck és Luhanszk között.

A két fél rendszeresen egymást vádolja a fegyverszünet megsértésével. A múlt csütörtökön megszületett minszki megállapodás ellenére egyikük sem volt hajlandó visszavonni nehézfegyvereit a frontvonalról, pedig ezt már a magyar idő szerint szombaton életbe lépett fegyvernyugvást követő második napon, azaz hétfőn el kellett volna kezdeni.

Kedden éjjel Angela Merkel telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin elnökkel, valamint Petro Porosenko ukrán államfővel, s követelte, hogy az EBESZ megfigyelői számára tegyék lehetővé a fegyvernyugvás ellenőrzését. Merkel és Porosenko arra kérték Putyint, befolyását latba vetve gyakoroljon nyomást a lázadókra.

Ralf Fücks, a Heinrich Böll Alapítvány vezetője az AFP-nek adott interjújában kifejtette, humanitárius katasztrófa fenyeget a térségben, s egyes falvakban már ugyanannyira tehető a menekültek száma, mint a helyi lakosoké. „Több helyütt drámaivá vált a helyzet” – hangoztatta. Utalt arra, hogy a szeparatistákat egyre modernebb fegyverekkel látja el a Kreml.

Szerző
Frissítve: 2015.02.17. 20:45

Válságos a helyzet Dabelcevében

Továbbra is sajátságosan értelmezik a fegyverszünet fogalmát Kelet-Ukrajnában. Debalcevében (oroszul Debalcevo) kritikus a helyzet, házról házra folynak a harcok. Beszámolók szerint az oroszbarát szeparatisták már bevették a város nagy részét, s a városközpont felé haladnak. 

Korábbi hírek szerint Debalcevében 6000-8000 ukrán katona rekedt, ugyanakkor Kijev rendre azt állította, hogy nincsenek elvágva a külvilágtól, s el tudják látni őket elegendő munícióval és élelmiszerrel. Nyilvánvaló azonban, hogy a kormányerők képtelenek feltartóztatni a szakadárokat, akik azt állítják, hogy a város 80 százalékát már ellenőrzésük alatt tartják. A település azért olyan fontos számukra, mert így összeköttetésük lenne két fellegváruk, Donyeck és Luhanszk között.

A két fél rendszeresen egymást vádolja a fegyverszünet megsértésével. A múlt csütörtökön megszületett minszki megállapodás ellenére egyikük sem volt hajlandó visszavonni nehézfegyvereit a frontvonalról, pedig ezt már a magyar idő szerint szombaton életbe lépett fegyvernyugvást követő második napon, azaz hétfőn el kellett volna kezdeni.

Kedden éjjel Angela Merkel telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin elnökkel, valamint Petro Porosenko ukrán államfővel, s követelte, hogy az EBESZ megfigyelői számára tegyék lehetővé a fegyvernyugvás ellenőrzését. Merkel és Porosenko arra kérték Putyint, befolyását latba vetve gyakoroljon nyomást a lázadókra.

Ralf Fücks, a Heinrich Böll Alapítvány vezetője az AFP-nek adott interjújában kifejtette, humanitárius katasztrófa fenyeget a térségben, s egyes falvakban már ugyanannyira tehető a menekültek száma, mint a helyi lakosoké. „Több helyütt drámaivá vált a helyzet” – hangoztatta. Utalt arra, hogy a szeparatistákat egyre modernebb fegyverekkel látja el a Kreml.

Szerző
Frissítve: 2015.02.17. 20:45