Éhező gyerekek országa

Publikálás dátuma
2015.02.20. 06:07
,,Elkeserítő látni, ahogy egy hároméves kislány gyakorlott mozdulattal hasítja ki a többnapos, megszáradt kenyér héjából annak m
Civil kezdeményezésre megtartották az első Nemzeti Minimum-estet, ahol szakemberek segítségével indult a kéthetente jelentkező beszélgetéssorozat a gyermekéhezés ellen. Az elsődleges cél a figyelemfelhívás, amelyet a hozzá fűzött remények szerint tett követ.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által tavaly közreadott összesítés szerint ma Magyarországon csaknem negyvenezer gyermek éhezik. A felmérésből egyúttal kiderül, hogy százezrek nem jutnak minőségi meleg ételhez mindennap. Ezeknek az elkeserítő adatoknak a remélt csökkentésére hozta létre Horgas Péter díszlet- és látványtervező a Nemzeti Minimum elnevezésű kampányt, amelynek keretében kéthetente szerdán jelentkező beszélgetésekkel igyekeznek felhívni a figyelmet a problémára. A civil kezdeményezéshez többek között Ferge Zsuzsa szociológus, Bodor Johanna táncművész, Bornai Tibor zenész és Csoszó Gabriella fotóművész is csatlakozott. „Magyarországon olyan abnormális helyzetet jelent a gyermekéhezés, hogy azzal nem lehet együtt élni. Éppen ezért tölt el boldogsággal, hogy számtalan polgári személy mellett tucatnyi művész is támogatásáról biztosított minket” – fogalmazott Horgas Péter.

Az első vitaesten - amelynek a három éve üzemelő belvárosi Kaptár közösségi iroda biztosít helyszínt -, a jelenlegi helyzet, a politikai sárdobálás tudatos mellőzésével, a „leghúsbavágóbb és legemberibb” oldaláról került bemutatásra. L. Ritók Nóra grafikusművész, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány és Művészeti Iskola igazgatója elsősorban személyes tapasztalatait ismertette. Elmondta, az iskolájába látogatókban először nem tudatosul, hogy mélyszegénységben élő gyerekekkel találkoznak, mivel a növendékek nincsenek csonttá soványodva, viszonylag jó állapotú ruhákat viselnek. Azonban minden kétség eloszlik hátrányos helyzetükről, amikor szokatlanul nagyfokú idegességet észlelnek rajtuk, vagy azt tapasztalják, hogy a menzán képesek úgy belefeledkezni az evésbe, hogy a körülöttük lévő világot teljesen kizárják. A pedagógus elárulta, a sanyarú sorsú gyermekek zöme elsősorban levesen él, emellett csupán tésztaféle, kenyér és krumpli kerül az asztalra. Már ha a család rendelkezik a legelemibb konyhafelszeléssel, ugyanis tapasztalata szerint számtalan családnál az egész lakás felszereltsége nem több két ágynál és egy kályhánál. „Elkeserítő látni, ahogy egy hároméves kislány gyakorlott mozdulattal hasítja ki a többnapos, megszáradt kenyér héjából annak a még ehető részét, vagy azt, ahogyan kisgyermekek képesek akár egy zacskó háztartási keksznek örülni. Jártam olyan családnál, ahol földön ülve, egy tányérból kézzel csipegetve evett túrós csuszát egy testvérpár” – számolt be tapasztalatairól L. Ritók Nóra.

Göncz Kinga pszichiáter, volt külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekszegénység, mint társadalmi jelenség a rendszerváltás után mindig is jelen volt Magyarországon, azonban annak mértéke csak az utóbbi években harapódzott el. „Ez a hatalmas szegénység és ebből fakadó gyermekéhezés elképzelhetetlen lenne a közép-európai régió hasonló helyzetben lévő országaiban” – mondta. A politikus elsősorban a szolidaritás eltűnésével és a társadalmi rétegek éles elkülönülésével magyarázza a jelenség aggasztó voltának kialakulását. Hozzátette, a gyermekéhezés kialakulásához vezető folyamat olyan, mint a saját farkába harapó kígyó, mert többek között a munkanélküliség, az iskolarendszer és az előítéletek is felelősek.

Kaltenbach Jenő jogtudós, az állam- és jogtudományok kandidátusa jogi aspektusból közelítette meg az általa „gyalázatosnak” és „szívszorítónak” nevezett társadalmi helyzetet. „Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezménye 1991 óta a magyar jog része, de az ebben megfogalmazottak megvalósulása még várat magára” – fogalmazott a volt kisebbségi ombudsman, aki eljátszott az érintettek felelősségre vonásának eshetőségével is.

A felszólalók összegzéséből kiderül, hogy az érintettek többsége roma származású, illetve vidéken élő lakos. A szegénység ellen bárki tehet valamit: egy használt ruha, egy kedves szó, vagy éppen egy interneten megosztott üzenet is segítség lehet a nélkülözőknek. A kampányt május 23-án a Papp László Budapest Sportarénában tartott szuperkoncerttel zárják, ahol a hazai popvilág nagyjai lépnek színpadra.

Juhász: le akartak fizetni, hogy hallgassak

Publikálás dátuma
2015.02.20. 06:05
Juhász Péter a belvárosi önkormányzat előtt tüntet 2015.01.14-én. Fotó: Vajda József/Népszava
Nyomozást indított Juhász Péter ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós bűnözés elleni osztálya. Ám nem a decemberben az V. kerületi ingatlaneladások, és még csak nem is a fideszes belvárosi polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter lakásvásárlása miatt tett feljelentése kapcsán, hanem az Együtt politikusának azon állítása miatt indítottak hivatalból eljárást, ami szerint megpróbálták lefizetni azért, hogy hagyjon fel a belvárosi ingatlanügyek feltárásával.

Juhász, mint közölte, elsőre nagyon megörült, amikor arról kapott értesítést, hogy tanúként beidézték egy ügyben – „hiszen csomó mindent tudok Rogánék ügyeiről” –, mert a rendőrség végre nyomoz. Csak tegnapi meghallgatásán tudta meg, hogy milyen ügyben. „Azt akarják kideríteni, hogy ki akart lefizetni, hogy hagyjam abba a korrupciós ügyek feltárását. Valóban nagyon fontos ez is, és biztosan eredmény is várható tőle, hisz el tudnak kapni egy küldöncöt. Igaz, hogy ebben az ügyben - tudtommal - senki nem tett feljelentést, de ők ezt érzik az összes közül a legfontosabbnak” – kommentált a politikus.

Juhász még január végén számolt be a megkeresésről, és a közvetítőnek akkor azt üzente az interneten keresztül, „olcsón” megoldható a dolog, mert lemondhatna Szentgyörgyvölgyi Péter, Polt Péter legfőbb ügyész megindíthatná a nyomozást az ingatlanügyekben, Rogán Antal pedig lemondhatna országgyűlési mentelmi jogáról. Míg a rendőrség tehát hivatalból buzgón dolgozik, Juhász maffiavádas feljelentéséről annyit tudunk, hogy azt már egy hónapja vizsgálja a Nemzeti Nyomozó feljelentés-kiegészítés keretében.

Szerző

A veszprémi fideszesek lakása is nő

Megtakarításai és jövedelmei sem igazolják a fideszes Mihalovics Péternek, a veszprémi Fidesz vezetőjének ingatlanvásárlásait – hívta fel a figyelmet veszprémi kampányhajrában Juhász Péter. 

A vasárnapi időközi választáson a kormánypárt színeiben induló Mihálovics 2010-ben, amikor 27 évesen a parlamentbe is bejutott, az Együtt politikusa szerint még egy fél 48 négyzetméteres veszprémi lakás tulajdonosa volt, de „mire megnyomta az összes gombot”, lett egy 120 négyzetméteres ingatlana is Budapest egyik legdrágább környékén, a XII. kerületben. Alig egy hónapja pedig már egy 618 négyzetméteres budapesti ingatlant is bejegyzett a nevére a földhivatal. Ami a furcsán növekedő lakások ügyében előszeretettel kutakodó Juhász szerint vagy azt jelenti, hogy három évet várt a bejegyzéssel, és ezen a telken van a 120 négyzetméteres lakása is, vagy ismét vásárolt.

Ugyanis, mint Mihalovics vagyonnyilatkozataiból kiderül, sem annyi megtakarítása, sem egyéb jövedelme nem volt ebben az időszakban, amiből a minimum húszmillió forintos különbözetet fedezni tudta volna.

Mihalovics kapcsán a minap a Nyugat.hu arról is beszámolt, hogy még a közigazgatási és igazságügyi tárca kabinetfőnökeként egyike volt a trafikpályázatok elbírálóinak. Erről ő maga számolt be egy sajtóper tárgyalásán – melyet amúgy Hende Csaba honvédelmi miniszter indított a portál ellen – , és azt mondta: erre a feladatra az akkori miniszter Navracsics Tibor kérte fel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban egy 10-12 tagú bíráló bizottságot hoztak létre, két-két ember dolgozott együtt négy-öt megyén. Bár titoktartásra hivatkozva az elbírálás módjáról nem mondott semmit, de kötetlen munkaidőben dolgozhatott. A beérkezett 25-30 oldalas pályázatokat a fejlesztési tárca zárt szobájában bírálták el nagyjából három hét alatt, ám valamennyi értékelő lapot 2013. április 18-án írták alá. Juhász szerint mindezért „jutalmul” lett Mihalovicsból Seszták Miklós fejlesztési miniszter kabinetfőnöke.

Szerző