Helyén Van Gogh füle

Mától ingyenesen letölthető az Apple App Store-ból illetve a Google Play-ből az ARTRIS nevű mobiljáték, amely egy magyar fejlesztőcsapat saját tőkéből megvalósított projektje – írja a kutyu.hu. Ez a játék a régi nagy kedvencek, a tetris és a puzzle mechanizmusára épül: a képernyő tetejéről aláhulló elemeket egymásra pakolva kell kiraknunk az eredeti képet. A kép pedig sokféle lehet: nem csak képzőművészeti albumok közül válogathatunk, hanem játszhatunk tájképekkel, állatok és növények, valamint távoli városok és világörökségi helyszínek fotóival is. Sőt, a fejlesztők szándékai szerint hamarosan arra is lesz lehetőség, hogy a saját képeinket töltsük fel a játékba.

A festmények között megtalálhatók Van Gogh, Cézanne, Renoir, Klimt, Toulouse-Lautrec és még sok más világhírű művész alkotásai, és számtalan magyar remekmű a KOGART, a Kovács Gábor magángyűjtemény és a TAT Galéria kollekciójából. A magyar alkotókat többek közt olyan művészek képviselik, mint Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Vaszary János, Szinyei Merse Pál, Tihanyi Lajos Csernus Tibor és Szalay Lajos.

Hogy még izgalmasabb legyen a játék, a különböző nehézségi szinteken más-más akadályokat kell legyőznünk, mint például elforgatott darabok vagy kitakart képrészletek. Zsetonokért cserébe vásárolhatunk segítséget adó „fegyvereket” is. Ha már elég magabiztosak vagyunk a képkirakásban, és vágyunk egy adrenalin fröccsre, összemérhetjük tudásunkat barátainkkal vagy ismeretlenekkel a Párbaj módban.

A szórakozásban bannerek és pop-up hirdetések sem fognak megzavarni, ugyanis az ARTRIS-ban nincsenek hirdetések.

Szerző

Frankofón Fesztivál filmekkel

Tizenötödik alkalommal lesz Frankofón Fesztivál és ötödik alkalommal Frankofón Filmnapok: a francia nyelv és a színes frankofón kultúra híveinek Budapesten és országszerte sokféle programot kínál a rendezvény. A fesztivál február 27. és március 27. között több mint ötven, nagyközönségnek és diákoknak szóló programot kínál, s a rendezvény a március 8-ig tartó filmnapokkal indul.

A Frankofón Filmnapok eseményeihez idén Debrecen, Eger, Jászberény, Miskolc, Szeged, Szolnok, Szombathely, Pécs és Tatabánya csatlakozik. Ezekben a városokban a budapesti programból egy-egy válogatást vetítenek majd. Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tíz napon át harminc filmet láthat a közönség összesen ötven vetítés alkalmával. A harminc nagyjátékfilm mellett hét rövidfilmet is felvonultató mustra Előttem az élet címmel egész szekciót szentel a fiatalokról szóló filmeknek. A filmek hősei gyerekek, fiatal felnőttek, akik a világ különböző tájain próbálnak rátalálni saját útjukra. A témához kapcsolódva a Francia Intézet Céline Sciamma és François Ozon két-két korábbi filmjét is műsorra tűzi. A gazdag filmes programot az Arany Pálma-díjas Laurent Cantet és Jean-Charles Hue francia filmrendezők látogatása színesíti. A Budapesti Francia Intézet kezdeményezésére a közönségtalálkozó mellett Laurent Cantet nem csak közönségtalálkozó, hanem filmszakmai beszélgetés vendége is lesz.

A frankofón kultúra fesztiválján egy hónapon át koncertek, színházi, költészeti, újcirkusz- és táncelőadások, valamint kiállítások adnak bepillantást a frankofón országok modern, kortársa művészeti életébe. Magyarországon idén Algéria, Belgium, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Kanada, Libanon, Marokkó, Románia, Svájc és Tunézia diplomáciai képviseletei segítik az események megszervezését.

A budapesti Francia Intézet, a Nemzeti Színház és az A38 Hajó, valamint a debreceni Csokonai Nemzeti Színház mellé többen csatlakoztak ebben az évben, így az események színhelye lesz a Budapest Music Center, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a Trafó, a balatonfüredi Vaszary Galéria (az itt látható Egy nap Picassóval – Jean Cocteau fényképei című kiállítás augusztus elejéig látható.) Az események között lesz a Francia Intézet JeSuisCharlie című karikatúra-kiállítása is, huszonöt nemzetközi művész munkájából.

Szerző

A pop-art Bécsben és Budapesten

Publikálás dátuma
2015.02.21. 06:46
Roy Lichtenstein képe, az Ansicht is látható lesz Budapesten a pop-art nagyágyúinak alkotásai között FORRÁS: MUMOK
A bécsi Ludwig Múzeum, a MUMOK négy emeletén nyílt kiállítása az amerikai és brit pop-art legjelentősebb alkotóinak. Többek között Roy Lichtenstein, Andy Warhol, Jasper Johns mintegy 100 műve látható, melyek zárás után, október 3-án a Budapesti Ludwig Múzeumba utaznak tovább. Megnéztük, mi vár ránk.

A bécsi Ludwig Múzeumban, a Museum Moderner Kunstban (MUMOK) nyílt február közepén kiállítás az amerikai és brit pop art művészeinek mintegy 100 művéből. Az anyag Európa Ludwig Múzeumaiból, így a kölniből, a bécsiből, és a budapestiből érkezett, hogy egy kiállításra ismét összeálljon a műgyűjtő házaspár, Irene és Peter Ludwig páratlan kollekciója. Peter Ludwig időben, a hatvanas években kezdte el a Claes Oldenburg, Roy Lichtenstein és Andy Warhol nevével fémjelzett irányzat gyűjtését, már akkor jelentős összeget kifizetve alkotásaikért, amikor Európában még nem fedezték fel az irányzatot. Így aztán a világ egyik legjelentősebb kollekcióját tudhatták magukénak. Az alkotások különböző konstrukciókban, letétek, alapítványok, ajándékok révén jutottak el a három múzeumba. A Ludwig kollekció olyan hatalmas, hogy a korszakot átfogóan bemutató kiállításhoz, nincs szükség más intézményekből, gyűjteményekből további kölcsönzésekre.

A pop-art azért izgalmas, és népszerű ma is, mert egy hosszú, a közönséget a művészettől meglehetősen elidegenítő absztrakt korszak után ismét figuratív ábrázolást használt, amely látszólag könnyen értelmezhető a nézők számára. Hiszen mindennapi tárgyakat értelmezett újjá, helyezett új kontextusba, alkotásaiban felhasználta a populáris kultúra megannyi szeletét, reklámokat, képregényeket, reagált a sztárkultuszra. Így került Andy Warhol vásznaira Marilyn Monroe, Elvis Presley, vagy a Campbell leveskonzerv. Mindezzel azonban a fogyasztói társadalom kritikáját is adták a hatvanas években szárba szökkent irányzat alkotói, hiszen a hétköznapi fogyasztás és termelés mechanizmusait ültették át a művészetbe. Nem finomkodtak, tudatosan építették fel saját márkájukat, és többen éltek a „sorozatgyártás” technikájával is. A pop-művészek egyik legfontosabb célkitűzése a "magas művészet" és az élet közötti határok lerombolása, valamint a mindennapi élet banális jelenségeinek és tárgyainak a műbe való bevonása volt. Gyakran használva eszközül a mindenütt jelen lévő giccset, néha kifejezetten az elitkultúra parodizálására. Tájképeik előtt biztos ott van egy gyönyörű, hatalmas amerikai autó - mint Tom Wesselmann-nak a kiállításon is látható képén -, ha csendéletet festenek, akkor azon konzerv, vagy Coca-Cola található, az emberi alak pedig filmsztár, pop-énekes.

A MUMOK kiállítása is rájátszik erre, amikor belépünk a múzeumba, alig különböztethető meg a shop és a kiállítóterem, hiszen utóbbi „kirakatában” úgy állnak a Campbell konzervdobozok és Brillo mosószeres kartonok, mintha megvásárolható dekoráció volna. A pop art művészei is készítetek ilyen installációt egykoron, ahol a szupermarketek szokásos termékei és az azokra hajazó műalkotások keveredtek egymással, s a látogató kedvére böngészhetett köztük. Sajnos ennek a performance-nak csak a dokumentumait hozták el a kiállításra. De itt van, és Budapesten is látható lesz Claes Oldenburg, a MUMOK-ban őrzött, fél kiállítási szintet megtöltő munkája, a Mickey Mouse Museum. Ez a hatalmas munka nem más, mint Disney híres egerét formázó installáció, múzeum a múzeumban, ahol – ki hinné – az amerikai fogyasztói társadalom mindennapi, filléres termékei sorakoznak a „tárlókban.”

Tom Wesselmann amerikai pop-art művész (1931–2004) Tájkép No. 4. (1965) című festménye FORRÁS: MUMOK

Tom Wesselmann amerikai pop-art művész (1931–2004) Tájkép No. 4. (1965) című festménye FORRÁS: MUMOK

Ludwigék kollekciójában, így a bécsi és a budapesti kiállításon is megtalálhatók a pop art emblematikus művészeinek (Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Tom Wesselmann) ikonikus művei. De megtalálhatók a kevésbé ismert alkotóké (Howard Kanowitz, Allan D'Arcangelo) is, valamint az amerikai vonulaton kívül az irányzat európai képviselőinek (Peter Blakem Richard Hamilton, David Hockney, Martial Raysse, Mimmo Rotella) munkái is.

A budapesti Ludwig Múzeum október 3-án nyíló kiállításán kitekintést nyújt majd a pop art kelet- és közép-európai tendenciáira is. Így a pop art brit és amerikai nagyágyúi mellett többek között Keserü Ilona, Konkoly Gyula vagy Lakner László képei is láthatók lesznek.

Kelet-Európa olvasatai
A budapesti Ludwig Múzeumban jelenleg két, a pályáját már a rendszerváltás után kezdő kelet-európai művész kiállítása látható. A szlovén Jasmina Cibic A Spielraum - The Nation Loves It című, március 8-ig látható összművészeti alkotása, a film, a performance, a szobrászat és az installáció segítségével veszi szemügyre a közelmúlt történelmét, azt vizsgálva, hogyan válik a vizuális nyelv és a retorika az állam látványos megjelenítésének eszközévé, s miképpen szolgál a művészet és az építészet a mindenkori politikai rendszer puha hatalmi stratégiáiként. A román Ciprian Mureșant a kultúra terjedésének mechanizmusa érdekli: műveiben a közelmúlt emlékezetének és a valóságos tapasztalatnak ambivalens vagy egyenesen ellentmondásos kapcsolatát, valamint a politikai-vallási hatalom és a civil társadalom viszonyát tanulmányozza. Előszeretettel hivatkozik a modernitás történetének ikonikus darabjaira, miközben napjaink társadalmi megrázkódtatásaiból eredő kérdéseket tesz fel, mint például az utópiák bukása, az új technológiák hatása a vizuális kultúrára, vagy épp a civil társadalom viszonya a hatalom különböző formáihoz. Egzisztenciátokat szerződés szavatolja című kiállítása március 22-ig látható.

Szerző