A javaslatcsomagot akár a bizalom programjának is nevezhetnénk, hiszen Alekszisz Ciprasz kormányának hitelessége forog kockán. Ha a beterjesztett pontok merőben eltérnek azoktól a vállalásoktól, amelyeket Görögország tett az euróövezet legutóbbi ülésén, akkor a kabinet maradék szavahihetőségét is elvesztené a hitelezők előtt, s tovább nőne a görögök euróövezetből való kilépése, a grexit esélye.
Az athéni kormány nagyon nehéz helyzetbe került, lavíroznia kell a brüsszeli, illetve a görögországi elvárások között. A kormánypárt, a Sziriza balszárnya egyre elégedetlenebb a „Brüsszel előtt behódoló” pártvezetéssel. A hazájában sokak által nemzeti hősként tisztelt Manolisz Glezosz, aki 1941-ben levette a náci lobogót az Akropoliszról, hétvégén hangot is adott elégedetlenségének.
Azt mondta, a Sziriza becsapta a választókat, s szégyelli magát, hogy a választási kampányban ő is asszisztált ehhez. A görög kormány illetékesei igen rossz néven vették a 92 éves Glezosz megjegyzéseit azt állítván, hogy „rosszul tájékoztatták” őt. A veterán politikus ugyan nem tartozik a Sziriza vezetéséhez, de befolyása jelentős, az ország lelkiismeretének tartják.
A görög kormány mintha azt remélné, sosem jön el az igazság pillanata, s nem derül ki az, hogy továbbra is csak minimális a mozgástere a hitelezőkkel szemben. Annyit sikerült elérnie: az EU nem ragaszkodik ahhoz, hogy az elsődleges, az adósság által nem számított többlet elérje a GDP 3 százalékát.
Még egyáltalán nem biztos, hogy a görög reformjavaslatokat tárgyalásra alkalmasnak minősítik ma az euróövezet pénzügyminiszterei. A görög kabinet hétvégén már eljuttatott Brüsszelbe egy előzetes, három oldalas vázlatot, a teljes, hírek szerint öt oldalas változatot hétfőn küldték meg. Bár a listát nem hozták nyilvánosságra, kiszivárgott információk szerint szó esik benne a minimálbér emeléséről, ami aligha nyeri el Berlin tetszését.
A program hétmilliárdos megtakarítást céloz meg, s ezt az adómegkerülés, illetve a korrupció elleni keményebb fellépéssel teremtenék elő. Útját állná például a benzin-, és a cigaretta csempészetének, 2,5 milliárdot remélnek a gazdagok keményebb megadóztatásából.
A javaslatokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is tanulmányozza, az euróövezet pénzügyminiszterei konferenciahívás során hozzák meg döntésüket. Ha nemet mondanának a programra, Görögország még nehezebb helyzetbe kerülne, hiszen az érvényben lévő hitelmegállapodás hatálya szombaton jár le.
Ha viszont minden intézmény támogatná a görögök előterjesztését, az euróövezet parlamentjeinek is szavaznia kell róla. A német keresztényszocialisták már megkezdték a mozgolódást. A párt főtitkára, Andreas Scheuer közölte, csak akkor járulnak hozzá a hitelmegállapodás folytatásához, ha Athén valóban komolyan elkötelezi magát a reformok folytatása mellett.