Gyásznap Harkivban

Publikálás dátuma
2015.02.24. 06:36
Az Azov önkéntes alakulatnak gyűjtöttek a kijevi megemlékezésen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Terrorellenes hadműveletet rendelt el Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács. A minszki tűzszüneti megállapodásban előírt nehézfegyverzet kivonása nem kezdődött meg, bár napok óta ígérik mindkét oldalon. A harcok csitultak a válságövezetben.

A vasárnapi harkivi robbantás miatt a városban kezdetét veszik a terrorellenes műveletek – közölte tegnap Olekszandr Turcsinov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (SZNBO) titkára. Ukrajna második legnagyobb városában a kijevi tüntetések, a Majdan áldozataira és győzelmére emlékező vasárnapi évfordulós felvonuláson történt, három emberéletet követelő robbantás után magas fokú terrorkészültséget vezettek be.

Turcsinov közlése szerint a Biztonsági Szolgálat, az SZNBO és a belügyminisztérium közösen folytatja a terrorellenes műveleteket melynek keretében négy személyt már őrizetbe vettek, több fegyvert lefoglaltak. Turcsinov bejelentette, hogy a terrorcselekményt végző csoport tagjai ukrán állampolgárok, de Oroszországban kaptak kiképzést. Harkivban tegnap gyásznapot tartottak az áldozatok emlékére.

Petro Porosenko ukrán elnök még vasárnap este beszámolt arról, hogy az ukrán titkosszolgálat meghiúsított egy tervezett odesszai merényletet. A részletekről nem adtak tájékoztatást. Tegnapra viszonylagos nyugalom állt be a kelet-ukrajnai térségben. Az ukrán terrorellenes hadművelet katonai szóvivője azt jelentette be, hogy nagymértékben ritkultak a szakadárok támadásai az ukrán állások ellen, de hétfőre virradóra két tüzérségi támadást így is végrehajtottak és továbbra is támadták egy Mariupol melletti települést.

Jelezte, az ukrán hadsereg nem tudja megkezdeni a minszki megállapodásban előírt nehézfegyverzet kivonását az ütközőzónából, amíg a szakadárok lövik a állásaikat, de ha a feltételek adottak lesznek azonnal elkezdik a vállalás teljesítését.

Hét végén az ukrán hadsereg képviselője és a szakadár vezetők aláírták a nehézfegyverek kivonásának tervét tartalmazó dokumentumot, és a szakadárok ígéretet tettek rá, hogy a műveletet már vasárnap megkezdik. A Reutersnek nyilatkozó szakadár vezetők már azt állították, kedden kezdik meg a nehézfegyverzet elszállítását. Denisz Pusilin donyecki „elnök” arról panaszkodott, hogy a kijevi hatóságok fokozták az ellenük irányuló gazdasági megszorításokat, ami ugyancsak a minszki megállapodás megsértése.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tegnap New Yorkba utazott, hogy ENSZ-békefenntartók Ukrajnába való küldéséről folytasson tárgyalást, a „normandiai négyek” külügyminiszterei (a német, francia, ukrán, orosz) ma Párizsban egyeztetnek a minszki egyezmény végrehajtásáról.

Milliós nagyságrendű menekülés
Az Ukrajnán belüli menekültek száma meghaladta az egy milliót, Oroszországba is hasonló nagyságrendben érkeztek menedéket kérők a harcok sújtotta övezetből. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége tegnap jelentette be, hogy a múlt héten Ukrajnában 35 ezer személy vetette magát belföldi menekültként nyilvántartásba, számuk 1 042 100 főre nőtt. Közülük 367,5 ezer a Donyecki, 129,5 ezer személy a Luhanszki területen jelentkezett, de nagy számban regisztráltak a harkivi, dnyepropetrovszki, zaporizzsjai és kijevi régióban is.
November elején még 455 175 belső menekültről számolt be az ukrán rendkívüli helyzetekkel foglalkozó állami szolgálat.Emellett folyamatos az Oroszországba tartó menekültáradat is. Október végén az orosz ENSZ képviselő, Jevgenyij Zagajnov az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén arról beszélt, hogy mintegy 830 ezer ukrán állampolgár tartózkodik Oroszország területén. Közülük 450 ezren, zömében nők és gyermekek, folyamodtak ideiglenes menedékjogért vagy menekültstátusért.



Szerző

Kutyaszorítóba került a görög kormány

Ma döntenek az euróövezet pénzügyminiszterei arról, elfogadhatónak tartják-e a görög reformjavaslatokat. Az Eurogroup tárcavezetői pénteken jóváhagyták a hitelmegállapodás négy hónappal való meghosszabbítását, hétfőig adtak időt a görög kormánynak arra, hogy kidolgozza gazdasági programját, ami nem térhet el jelentősen a hitelezők követeléseitől.

A javaslatcsomagot akár a bizalom programjának is nevezhetnénk, hiszen Alekszisz Ciprasz kormányának hitelessége forog kockán. Ha a beterjesztett pontok merőben eltérnek azoktól a vállalásoktól, amelyeket Görögország tett az euróövezet legutóbbi ülésén, akkor a kabinet maradék szavahihetőségét is elvesztené a hitelezők előtt, s tovább nőne a görögök euróövezetből való kilépése, a grexit esélye.

Az athéni kormány nagyon nehéz helyzetbe került, lavíroznia kell a brüsszeli, illetve a görögországi elvárások között. A kormánypárt, a Sziriza balszárnya egyre elégedetlenebb a „Brüsszel előtt behódoló” pártvezetéssel. A hazájában sokak által nemzeti hősként tisztelt Manolisz Glezosz, aki 1941-ben levette a náci lobogót az Akropoliszról, hétvégén hangot is adott elégedetlenségének.

Azt mondta, a Sziriza becsapta a választókat, s szégyelli magát, hogy a választási kampányban ő is asszisztált ehhez. A görög kormány illetékesei igen rossz néven vették a 92 éves Glezosz megjegyzéseit azt állítván, hogy „rosszul tájékoztatták” őt. A veterán politikus ugyan nem tartozik a Sziriza vezetéséhez, de befolyása jelentős, az ország lelkiismeretének tartják.

A görög kormány mintha azt remélné, sosem jön el az igazság pillanata, s nem derül ki az, hogy továbbra is csak minimális a mozgástere a hitelezőkkel szemben. Annyit sikerült elérnie: az EU nem ragaszkodik ahhoz, hogy az elsődleges, az adósság által nem számított többlet elérje a GDP 3 százalékát.

Még egyáltalán nem biztos, hogy a görög reformjavaslatokat tárgyalásra alkalmasnak minősítik ma az euróövezet pénzügyminiszterei. A görög kabinet hétvégén már eljuttatott Brüsszelbe egy előzetes, három oldalas vázlatot, a teljes, hírek szerint öt oldalas változatot hétfőn küldték meg. Bár a listát nem hozták nyilvánosságra, kiszivárgott információk szerint szó esik benne a minimálbér emeléséről, ami aligha nyeri el Berlin tetszését.

A program hétmilliárdos megtakarítást céloz meg, s ezt az adómegkerülés, illetve a korrupció elleni keményebb fellépéssel teremtenék elő. Útját állná például a benzin-, és a cigaretta csempészetének, 2,5 milliárdot remélnek a gazdagok keményebb megadóztatásából.

A javaslatokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is tanulmányozza, az euróövezet pénzügyminiszterei konferenciahívás során hozzák meg döntésüket. Ha nemet mondanának a programra, Görögország még nehezebb helyzetbe kerülne, hiszen az érvényben lévő hitelmegállapodás hatálya szombaton jár le.

Ha viszont minden intézmény támogatná a görögök előterjesztését, az euróövezet parlamentjeinek is szavaznia kell róla. A német keresztényszocialisták már megkezdték a mozgolódást. A párt főtitkára, Andreas Scheuer közölte, csak akkor járulnak hozzá a hitelmegállapodás folytatásához, ha Athén valóban komolyan elkötelezi magát a reformok folytatása mellett.

Szerző

Vesztésre áll Ponta

A 2012 őszén több mint kétharmados többséggel felálló Ponta-kormány a Szociál-Liberális választási szövetség tavalyi felbomlása után már elveszítette közel 70 százalékos többségét, de a szocialisták (PSD) és kisebb szövetségesei (UNPR, PC) a liberálisok kormányból való kilépése után is megőrizték egyszerű többségüket.

Victor Ponta ekkor hívta kormányra az RMDSZ-t, és továbbra is maga mögött tudhatta a nemzeti kisebbségek 13 tagú képviselőházi frakciójának támogatását is. A tavaly december eleji államfőválasztás meglepetés eredménye azonban feje tetejére állította a román belpolitikát.

Miután Victor Ponta 10 százalékos első fordulós előnye után 10 százalékkal elveszítette a választást Klaus Johannis liberális pártelnökkel szemben, azonnal megfogalmazódott az igény a kabinet és Ponta lemondására, a miniszterelnök vezette PSD egysége megbomlott, többen kiléptek a pártból és az RMDSZ is kilépett a koalícióból.

Maga Johannis, aki ugyan megválasztása után kötelező módon lemondott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökségéről, egyértelművé tette, hogy programja megvalósítása érdekében szeretné új kormányzó többséget és nem rejtette véka alá, hogy ez készül is. Ellenzéki bejelentések szerint rövidesen meglesz egy bizalmatlansági indítvány sikeréhez szükséges parlamenti többségük, ami nyilván azt feltételezi, hogy újabb kormánypárti politikusok átállása várható.

A közhangulat sem Pontaéknak kedvez. Egy hétfőn közzé adott Inscop felmérés szerint tovább nő a liberálisok (PNL) támogatottsága. Ha most rendeznének választásokat a PNL 44,2 százalékkal nyerne, a kormányzó baloldali koalíció, a PSD-PUNR-PC a szavazatok 37,4 százalékát szerezné meg.

Ma csupán három párt jutna be a törvényhozásba, a PNL és a baloldali koalíció mellett az RMDSZ. A romániai magyar szövetség azonban késélen táncol, 5 százalékon áll, ami a 3 százalékos hibahatár mellett nem túl biztató. Decemberben 5,1 százalékon mérték az RMDSZ-t, tavaly júniusban az Európai Parlamenti választásokon 6 százalékon végzett.

Szerző