ENSZ vagy EBESZ békefenntartókat kap Ukrajna?

Petro Porosenko ukrán államfő a minszki tűzszüneti megállapodást követően vetette fel egy ENSZ békefenntartó misszió szükségességét Ukrajnába és az Európai Uniótól is segítséget kért ilyen téren. Brüsszel egyelőre nem adott választ, de jelezte, az EU-nak nincs ilyen kapacitása, a minszki megállapodás pedig nem rendelkezik kéksisakosokról. Oroszország vehemensen elutasította az ötletet.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn New Yorkba utazott és megkezdte az előzetes konzultációkat az ENSZ Biztonsági Tanács tagországaival a békefenntartó misszió felállításáról a fegyveres konfliktus sújtotta Kelet-Ukrajnában. Kijev azt szeretné tudni, milyen lehetőség van kérése teljesítésére és milyen lépéseket tehet ennek érdekében. Az ukrán diplomácia vezetője a sajtónak arról számolt be, hogy több BT-tagország belátja azt, hogy "pótlólagos mechanizmus" kell a minszki fegyverszüneti megállapodások betartásához, és ez lehet egy nemzetközi békefenntartó kontingens felállítása a válságövezetben.

"Mindenki érti, hogy az EBESZ-misszió (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) meglehetősen hatékonyan végzi a munkáját, de kevés ahhoz, hogy teljes ellenőrzés alatt tartsa a helyzetet" - mondta Pavel Klimkin. Véleménye szerint az EBESZ-misszió sem a tűzszünet betartását, sem a nehézfegyverek kivonását nem tudja maradéktalanul ellenőrizni.

Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet közölte, hogy a BT-ben nem folynak hivatalos tárgyalások a békefenntartók küldéséről Kelet-Ukrajnába, de Klimkin kétoldalú megbeszélések keretében tárgyalt róla a BT-tagországok diplomatáival és vele is. Az ENSZ BT-ben azonban Oroszország vétójoggal rendelkezik, akarata ellenében nem állítható fel semmilyen kéksisakos alakulat Ukrajna számára.

A donyecki szakadár vezető, Olekszandr Zaharcsenko kapitulációnak nevezte Kijev kérését. Úgy fogalmazott, azzal, hogy Porosenko más országok katonáit akarja behívni az országba, gyakorlatilag "kapitulál", elismeri, hogy az ukrán hadsereg nem képes megbirkózni a feladataival. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter nem tartja jó ötletnek a kijevi igényt. Úgy vélekedett, hogy az ENSZ békefenntartó missziójának Ukrajnába való küldése lehetséges, azonban ennek megszervezése sok időt vesz igénybe, éppen ezért a nemzetközi közösségnek az EBESZ megfigyelőire kell alapoznia – közölte.

„Az ENSZ missziója komoly akadályokba ütközhet: a tapasztalat azt mutatja, hogy több hónap kell ahhoz, hogy a békefenntartó csapatok felkészüljenek. Kérdés, hogy ez lehetséges lenne-e Oroszország vagy Kína (az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja) támogatása nélkül” – tette fel a kérdést a német miniszter. Hozzátette: nincs elvesztegetni való idő, mielőbbi adatokra van szükség a tűzszünet ellenőrzéséhez. „ Éppen ezért csak az EBESZ megfigyelőkre tudunk alapozni. Az EBESZ megfigyelést ki kell bővíteni és sokkal hatékonyabbá kell tenni” – tette hozzá a diplomata.

Szerző

Támogatja a Bizottság a görög programot

Megfelelőnek tartja a görög reformlistát az Európai Bizottság. A testület szerint a javasolt intézkedések jó kiindulási alapot jelentenek az euróövezet pénzügyminisztereinek délután esedékes telefonos konferenciabeszélgetésére. A tárcavezetők ekkor döntenek majd arról, megfelelőnek tartják-e a görögök reformintézkedéseit.

Az euróövezet pénzügyminiszterei múlt pénteken állapodtak meg Athénnal a hitelmegállapodás négy hónappal történő meghosszabbításáról. Alekszisz Ciprasz kormányának hétfő estig adtak időt arra, hogy nyújtsa be gazdasági reformjavaslatait. Nem tartották kedvező előjelnek, hogy a görög beterjesztés csúszott, s csak ma reggel küldték el azokat Brüsszelbe. Hírek szerint a gazdasági csomag 7,3 milliárd eurós megtakarítást tartalmaz, főleg az adóelkerülés, a csempészet, s a korrupció elleni küzdelemre helyezik a hangsúlyt.

Az Európai Bizottság ajánlása még semmit sem jelent. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök eddig is a görögökkel valómegegyezés nagy híve volt. A kemény dió az euróövezeti pénzügyminiszterekkel való megegyezés lesz. Hogy a tárcavezetők elégségesnek tartják-e a javaslatokat, az pénteken dől el. Amennyiben támogatnák a görög reformprogramot, úgy az euróövezet parlamentjeinek is szavaznia kell róla.

Szerző

Rendőrállammá válhat Dánia a terrorizmus miatt

Publikálás dátuma
2015.02.24. 10:09
Dánia/Thinkstock
Kemény intézkedéseket terveznek Dániában a terrorizmus ellen azt követően, hogy egy férfi február közepén két különböző merényletben két embert ölt meg, s hét rendőrt megsebesített. A balközép kormány be is mutatta erre vonatkozó tervezetét. „Olyan világban élünk, amikor az erőszakos erők támadást akarnak intézni demokráciánk és szabadságunk ellen. Ezt láthattuk Párizsban és Koppenhágában is” – hangoztatta a kormány, amely „határozottan megvédi az országot és biztosítja polgárai biztonságát” – hangoztatta a kabinet.

A javaslatcsomag 12 pontból áll, s a szigorítást már a januári párizsi merényletek után tervezni kezdték. Koppenhágában már a 2001-es Egyesült Államok elleni, illetve a 2005-ös londoni merényletek után terrorellenes törvényeket hoztak, s ezen jogszabályokat a jobb- és baloldal egyaránt megszavazta. Jogi szakértők azonban fenntartásukat hangoztatták a legutóbbi tervezett intézkedések kapcsán. Úgy vélik ugyanis, hogy a törvény korlátozhatja a személy szabadságát, miközben az ország éppen liberális értékrendjéről ismert. Joern Verstergaard, a koppenhágai egyetem büntetőjogász professzora a Le Figarónak elmondta, az egyik ilyen vitatott intézkedés, hogy a hírszerzés külföldön is kémkedhet a gyanúsnak ítélt dán állampolgárok ellen, méghozzá bírói határozat nélkül.

Helle Thorning-Schmidt kormányfő azzal válaszolt a bírálatokra, hogy az intézkedés kizárólag csak azokra vonatkozik, akik veszélyt jelenthetnek Dániára, a dán érdekekre, illetve más államok biztonságára. Elsősorban olyan személyekről van szó, akik részt vettek az Iszlám Állam (IS) oldalán az iraki, illetve szíriai háborúban, vagy más terrorcsoportokhoz csatlakoztak. Vestergaard professzor azonban úgy véli, hogy az intézkedés túlságosan drasztikus. Nicolai Wammen szociáldemokrata védelmi miniszter azonban úgy vélte, azért van szükség az intézkedésre, mert a hatóságok értékes időt veszítenének vészhelyzetben, ha csak a bírói hozzájárulásra kellene várniuk. A törvény azonban gyors fellépést tenne lehetővé.

Egy másik jogászprofesszor, a hazájában ismert Eva Smith szerint az intézkedés elfogadhatatlan egy olyan liberális társadalomban, mint amilyen a dán. „Ha a politika irányítói azt hiszik, hogy a hírszerzés vezetője ugyanúgy képes garantálni a jogbiztonságot, mint egy bíró, akkor elmondhatjuk, nem kerültünk messze a rendőrállamtól” – kondította meg a vészharangot a professzor. Franciaországban ezek a jogi aggályok nem merülnek fel. Az ország már a gyakorlatba is átültette a kemény intézkedéseket. Hétfőn első ízben vonták be a dzsidadisták útlevelét. Összesen hat személytől vonták be úti okmányaikat, s az intézkedésről értesítették az európai határőrizeti szerveket is. A titkosszolgálatok úgy ítélték meg, hogy az illető személyek Szíriába akartak utazni. Negyven további személy esetében képelhető el hasonló intézkedés.

A francia nemzetgyűlés már múlt év novemberében, tehát a Charle Hebdo elleni januári merénylet előtt két hónappal döntött úgy, hogy megakadályozzák a dzsihadisták számára az iraki, illetve szíriai harcmezőre való elutazást. Nagyon különböznek a számadatok arról, hány európai is harcolhat a szélsőséges iszlamisták soraiban. Visszafogott becslések szerint számuk 3000-4000 közöttire tehető, a spanyol rendőrség azonban 30000-100000 európai dzsihadistát feltételez a térségben. Németországban a hatóságok szintén bevonhatják a gyanús iszlamisták útlevelét. A kormány azonban azt tervezi, hogy a hatóságok számára lehetővé teszi az érintettektől személyi igazolványuk elvételét is. A parlament a következő hetekben fogadhatja el az ezzel kapcsolatos jogszabályt.

Franciaország hétfőn jelentette be, hogy a Charles de Gaulle repülőgéphordozó anyahajót is beveti az IS elleni küzdelem során. Szíriában az IS állásaival szembeni, öt hónapja kezdődött légicsapások során eddig 1600 ember vesztette életét.

Tízezrek az IS soraiban?
Nagyon különböznek a számadatok arról, hány európai is harcolhat a szélsőséges iszlamisták soraiban. Visszafogott becslések szerint számuk 3-4 ezer közöttire tehető, a spanyol rendőrség azonban 30-100 ezer európai dzsihadistát feltételez a térségben.
Az európai rendvédelmi hatóság, az Europol azt közölte, háromezer olyan európai dzsihadista identitását ismeri, akik Szíriában, illetve Irakban az Iszlám Állam oldalán harcoltak. A szervezet igazgatója, Rob Wainwright szerint néhányuk annyira radikalizálódott a Közel-Keleten, hogy merényletet hajthatnak végre Európába való visszatérésük után.Egymástól külön harcoló európaiakról lehet szó, akiket csak a titkosszolgálatok közös fellépésével lehet megállítani – figyelmeztetett Wainwright.
Az erőszakos csoportok ma már sokkal professzionálisabban lépnek fel – figyelmeztetett. A rendőrségnek ezért sokkal nehezebb dolga van velük szemben, nem könnyű a nyomukra bukkanni. Sok európai dzsihadista bandák, szétesett családok tagja volt. Többségük fiatal férfi, de egyre több nő is csatlakozik az iszlám szélsőségesekhez.
Közben az IS bejelentette, 56 asszíriai keresztényt rabolt el a szíriai Al-Hasszaka városából. Sorsukról további részlet nem ismert. 



Szerző
Frissítve: 2015.02.24. 19:21