Irány a világűr! Csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez

Publikálás dátuma
2015.02.24. 13:47
Illusztráció/Thinkstock
Egy rendkívül értékes szövetséget emelünk új szintre, hiszen az űrtevékenységen alapuló tudományos és technológiai fejlődés Magyarországon is az értékteremtés egyik legfontosabb húzóerejévé válhat az elkövetkező évtizedekben – ezt  Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár közölte abból az örömteli alkalomból, hogy hazánk teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Űrügynökséghez.

Mint a tájékoztatón elhangzott, a magyar tudósok és mérnökök régóta jelen vannak a nemzetközi űrtevékenység élvonalában. A teljes jogú taggá válás révén Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) tudományos, oktatási és ipari programjaihoz. Az ESA-tagságból fakadó előnyök révén a csúcstechnológiával foglalkozó hazai űripari vállalkozások és kutatóintézetek meg tudják őrizni jelenlegi vezető pozíciójukat a régióban. A magas hozzáadott értéket termelő cégek és műhelyek további dinamikus fejlődésükkel növelhetik az ágazat és egész Magyarország versenyképességét.

A piacképesség erősítése számos kapcsolódó iparágban is jelentkezik, az egyetemek közreműködése révén pedig korszerűbbé válhat a műszaki felsőoktatás. A bővülő lehetőségek új munkahelyek létrejöttéhez járulhatnak hozzá, és elősegíthetik a magasan képzett műszaki értelmiség itthon tartását. A becslések szerint a foglalkoztatottság 2020-ra akár meg is ötszöröződhet a szektorban – jelezte Kara Ákos.

Az űrtevékenység közvetlen és közvetett vívmányai mára mindennapi életünk részévé váltak, az elért eredmények így a nemzetgazdaság egészében hatékonyan hasznosulhatnak. A csatlakozás a foglalkoztatottság, az adó- és járulékbevételek és a versenyképesség növekedésén túl jelentős kiadáscsökkenést is eredményez a létfontosságú – például mezőgazdasági, távközlési, közlekedési, katasztrófavédelmi vagy akár katonai – rendszerek hazai alkalmazásában. Magyarország az ESA együttműködő államaként 1991 óta vesz részt különböző tudományos és innovációs programokban.  Az ESA adatai szerint jelenleg legalább 41 űriparhoz köthető vállalkozás, egyetemi és akadémiai kutatóintézet működik Magyarországon, amelyek mind világszínvonalat képviselnek és képesek részt venni, továbbfejlődni és bővülni az ügynökség programjaiban.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 21 tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása (műholdas navigáció, távközlés, meteorológia stb.). Az ESA következetesen működteti a földrajzi visszatérítés elvét, vagyis minden ország ipara az ország hozzájárulásával arányos mértékben vehet részt a programokban. Az ESA garantálja, hogy a befizetett hozzájárulás arányos része pályázatok útján visszaáramlik a tagországba. A belépéssel egyidőben az ESA összes ipari tendere megnyílik a csatlakozó ország vállalatai előtt, a szervezet pedig több éven át felzárkóztató-segítő programokkal gondoskodik arról, hogy az új tagállam ipara a befizetésekkel arányosan részesüljön a visszatérítésből. Az ESA éves költségvetése megközelítőleg 4 milliárd euró.

Szerző

Cáfolja a tankötelezettségi korhatár emelését a kormány

Publikálás dátuma
2015.02.24. 13:14
Illusztráció/Népszava
A kormány nem tervezi a tankötelezettségi korhatár emelését - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a lapértesülésekre reagálva.

A Magyar Nemzet "a szakképzési stratégiára" hivatkozva írt arról, hogy ismét feljebb emelhetik a tankötelezettség korábban 16 évre leszállított korhatárát. Mint kifejtették: a kormány által elfogadott koncepció azzal összefüggésben veti fel a 2012 őszétől hatályos passzus módosításának szükségességét, hogy a szakképzésben hosszabbá válik a képzési idő, miközben a lemorzsolódás ebben az iskolatípusban már most 30 százalékos. Az NGM erre reagálva azt közölte: a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a szakképzés átalakításából nem következik automatikusan a korhatár emelése.

Közleményükben leszögezték: a szakképzéssel kapcsolatban tervezett, illetve elfogadott intézkedések között nem szerepel a tankötelezettségi korhatár emelése, sem azzal összefüggő egyéb intézkedés. A tankötelezettségi korhatár semmilyen módon nem jelent gátat annak, aki tanulni akar - tették hozzá. A szakképzés átalakítását célzó intézkedések bővítik a tanulók továbbtanulási lehetőségeit, növelik a szakképzés presztízsét - hangsúlyozta közleményében az NGM. 

Szerző

Tóbiás: a munkások gondjait értő jelöltet indít az MSZP

A munkások, a bérből és fizetésből élők gondjait értő, a helyiek támogatását bíró jelöltet indít az MSZP a tapolcai időközi országgyűlési képviselő-választáson - mondta Tóbiás József elnök-frakcióvezető kedden Budapesten Pad Ferencet bemutatva. Az ellenzéki párt vezetője a sajtótájékoztatón jelezte azt is, hogy a szociális jogok helyreállítása érdekében alaptörvény-módosítást és országgyűlési határozatokat nyújtanak be az Országgyűlésnek.

Tóbiás József kifejtette: az alaptörvényt mindenképpen módosítani kell ahhoz, hogy igazságos és méltányos legyen a munka törvénykönyve (Mt.) és a nyugdíjrendszer, rögzíteni kell abban ugyanis a szociális jogokat. 

Közölte, az munka törvénykönyve ma olyan, amely ellen nem csak szakmai, hanem morális kötelezettség fellépni. A kormány rugalmas munkavállalást ígért - folytatta - , az létre is jött, de nem Magyarországon, hiszen közel 500 ezer magyar dolgozik külföldön. Az Mt.-ról azt mondta, a rugalmas szabályozás nem biztosít a munkavállalónak garanciát és védelmet, ezért olyan szabályokat szeretnének, amelyek megvédik a munkásembereket, jogokat biztosítanak az érdekképviseleteknek. Hangsúlyozta, nem lehet különbség a nemek között a bérezés tekintetében, illetve aki tisztességesen ledolgozta a szolgálati idejét, az kapja meg a lehetőséget a nyugdíjba vonulásra.

Javaslataik között szerepel a korkedvezményes nyugdíj visszaállítása is, mert - mint mondta - a munkaadók is érzik, hogy számukra is csapda annak megszüntetése. Kifejtette: egy három műszakban, fizikai munkát végző dolgozó nyugdíjba vonulását a munkaadónak is segíteni kellene.

Tóbiás József elfogadhatatlannak és igazságtalannak nevezte a magyarországi jövedelemkülönbségeket, illetve azt, hogy a bérből és fizetésből élők képtelen megélni a tisztességes munkájukért kapott pénzből. Mint mondta, Tapolcán olyan jelöltet állítanak a 60 éves Pad Ferenc közlekedésmérnök, szakszervezeti vezető személyében, akinek "nem felvett manír az élet szaga".

A pártelnök elmondta, hogy az MSZP új társadalmi modellben építkezik. Ez a modell mást jelentett Újpesten, ahol a szocialista Horváth Imre nyerte az időközi országgyűlési képviselő-választást, mást jelentett Veszprémben, ahol az MSZP a mandátumot elnyert Kész Zoltán független jelöltet támogatta, és mást jelent az ajkai-tapolcai körzetben, ahol Pad Ferencet indítják - fejtette ki. Közölte, tovább kell bontani a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségét, ez pedig a helyi közösséggel együtt valósítható meg.

Pad Ferenc, az MSZP és a DK közös jelöltje arról beszélt, hogy szakszervezeti vezetőként eddig is azokért az emberekért állt ki, akiket az Országgyűlésben is képviselni kíván. Véleménye szerint ma Magyarországon nem számítanak a kormánynak azok a bérből és fizetésből élő emberek, akik "a hátukon viszik az országot", ezért szeretné, ha olyan bérek, munkahelyek lennének, amelyek tisztességes megélhetést biztosítanak. Úgy fogalmazott, bízik benne, hogy április 12-e után arról számolhat be, hogy Kész Zoltánnal együtt még egy sárga lapot kiosztottak a kormánynak, és még egy ember fog harcosan kiállni a bérből és fizetésből élőkért a parlamentben.

Arra a kérdésre, hogy egyeztettek-e a többi baloldali párttal Pad Ferenc jelöléséről, az MSZP elnöke közölte, tárgyaltak a többi baloldali ellenzéki párttal és Pad Ferenc a jelölt.

Szerző