Az Amnesty International döntéséről Denisz Krivosejev, az AI európai és közép-ázsiai programjának igazgatója tájékoztatta Kijevben a médiát. Az Interfax-Ukrajina Hírügynökség jelentése szerint a jogvédő szervezet illetékese elmondta, hogy az utóbbi öt évben először nyilvánítottak valakit lelkiismereti fogollyá. Az AI kifogásolja, hogy a mozgósítás- és háborúellenes kiállását tekintik törvénysértése legfőbb bizonyítékának abban a bírósági ítéletben, amely alapján őrizetbe vették őt. Krivosejev hangsúlyozta: nem kell egyetérteni az újságíró álláspontjával, de az egyet nem értést nem lehet bűnvádi eljárás megindításával kifejezni.
Az AI szerint különben is romlott a szólásszabadság helyzete Ukrajnában, ami újságírók letartóztatásában, cenzúrában és öncenzúrában nyilvánul meg. Anna Neistat, az IA vezető kutatási igazgatója szerint nyugtalanító ez a tendencia, mivel az új ukrán hatalom azt hirdette, hogy az európai értékek, a demokratikus jogok és szabadságjogok híve, amelyek egyike a sajtószabadság is.
Nem ez az első vitatható médiával kapcsolatos kijevi döntés. Január 23-án Markijan Lubkivszkij, az SZBU vezetőjének tanácsadója egy tévéinterjúban mondta el, hogy már 88 orosz újságírót utasítottak ki Ukrajnából orosz propaganda terjesztése miatt. Hangsúlyozta, hogy radikálisabb fellépésre van szükség az orosz propagandával szemben.
Szeptemberben egy kijevi bírósági döntés alapján az ukrán médiahatóság 15 orosz televízió sugárzását tiltotta be az országban, azzal az indokkal, hogy hírműsoraikban Kijev-ellenes propagandát folytattak és nem a valóságnak megfelelően tudósítottak az ottani eseményekről. November 21-én a rádiós és televíziós műsorszolgáltatást felügyelő nemzeti tanács vezetője pedig azt közölte, hogy már 20 orosz tévé közvetítését tiltották be Ukrajnában.