Közmunka a Fidesz fegyvere

A kutatások egyértelműen bizonyítják, egy településen minél nagyobb az aktív lakosságon belül a közfoglalkoztatottak aránya, annál nagyobb a kormánypárt szavazóbázisa. A közfoglalkoztatottak alig tíz százaléka kerül vissza a versenyszférába, ezzel szemben erősödik az a tendencia, hogy egyre többen szivárognak át a munkaerőpiacról a nemzetgazdasági értéket nem termelő területre. A kormány ilyen eszközökkel szándékszik elérni a teljes foglalkoztatottságot már a ciklus végére.

A kormányzat teljes foglalkoztatottságról szőtt tervei erősen hajaznak a valaha volt "létező szocializmus" ideológiai alapjára. A legtöbb nem unortodox közgazdász szerint Orbán Viktor elképzelése ugyan olyan eredménnyel jár majd, mint a rendszerváltás előtti korszak kísérlete. Vagyis megvalósíthatatlan. Ráadásul a versenyszféra nem is alkalmazhat közfoglalkoztatottakat, még azokban az ágazatokban sem, ahol munkaerőhiány van. Sok önkormányzat egyébként nem gonoszságból, hanem anyagi kényszerből elbocsátja dolgozóinak egy részét, majd visszaveszi őket közfoglalkoztatottként. Így ugyanis már nem a koldus szegény önkormányzatokat terheli a bérük, hanem a költségvetést.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának megjegyezte, a közfoglalkoztatottak számának, arányának földuzzasztása már kontraproduktív. Egyre több jel mutat arra, hogy a nem teljesen képzetlen emberek körében is terjed az a megoldás, hogy a versenyszférából igyekeznek átigazolni a közfoglalkoztatásba. Ennek oka egyebek mellett, hogy a versenyszférában legálisan, minimálbérért foglalkoztatott munkavállalónak végig kell dolgoznia a nyolc órát. A VOSZ főtitkára szerint a magyarázat, hogy sok kistelepülésen a helyi polgármester, vagy a jegyző a 2-3 órás munkát leigazolja, mint teljes munkaidős foglalkoztatást. Az érintett közfoglalkoztatott pedig ezt követően már a fekete munkaerő piacon adhatja el a munkaerejét. Ez azért éri meg az illetőnek, mert a közfoglalkoztatottság után befizetik utána a járulékokat, a fekete munkáért járó jövedelem pedig nem gazdagítja adó és járulékbevétellel a költségvetést. Márpedig a közfoglalkoztatottság és a minimálbér közötti különbség néhány napszámmal kiegyenlíthető.

Nyilvánvalóan kormányzati irányelvek alapján sok munkaügyi központ kényszerül arra, hogy a polgármestereket, jegyzőket arra ösztönözze, minél több közfoglalkoztatottat alkalmazzanak. A települési vezetők pedig többnyire nem ellenkeznek, hiszen a számlát nem a helyi önkormányzatnak kell állnia.

Dávid Ferenc szerint a közfoglalkoztatás erőltetett bővítése miatt ez az egyébként nem ördögtől való átmeneti megoldás egyre inkább hasonlít a szociális segélyre. Holott a közfoglalkoztatás szerepe az átzsilipelés lenne a munkanélküliségből a nyílt munkaerőpiacra.

Ha a kormányfő terve megvalósul, Magyarország a közfoglalkoztatottak országa lesz, miközben a versenyszférában munkaerőhiány léphet fel. A felmérések szerint a közfoglalkoztatottak nem egészen 10 százaléka tér vissza a nyílt munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatásnak átmeneti mentőövnek és nem végcélnak kellene lennie.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatás a költségvetés forrásait használja fel és nem hoz a nemzetgazdaságnak, hanem abból elvesz.

Dávid Ferenc szerint ha 100 munkahelyből 80 a versenyszférában létesül és 20 a támogatott szegmensben, az még elfogadható, de e fordított arány tragédia. Ezt a folyamatot most kell megállítani.

A közfoglalkoztatás egyik kimeríthetetlennek tűnő utánpótlását adják azok a tömegek, melyek nem képesek a 3 hónapos munkanélküli segély - Európában a legrövidebb - időszakában elhelyezkedni. Márpedig az állami statisztikai hivatal adatai szerint is 16-18 hónap az átlagos idő, amíg valaki újra munkát kap.

Azért a közfoglalkoztatásnak van egy kevéssé látványos haszna is. Igaz, elsősorban a Fidesz számára. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszavának elmondta, vizsgálataik alapján látható, a kistelepüléseken minél nagyobb a közfoglalkoztatottak aránya az aktív lakosságon belül, annál kiugróbb a kormánypárt teljesítménye, vagyis az választásokon az országos átlagánál 30 százalékkal jobb eredményt ér el. A közfoglalkoztatottak esetében a kiugróan magas arányról akkor lehet beszélni, ha a helyi aktív lakosságon belül az arányuk meghaladja a 25 százalékot. Az ilyen településeken figyelhető meg leginkább a kormánypárt átlagon felüli jó szereplése.

A kutatások szerint a legjellemzőbb ez a tendencia Észak-Kelet-Magyarországon és a Dunántúl egyes régióiban - tette hozzá László Róbert.

A jelenséget magyarázhatja a kistelepüléseken élők kiszolgáltatottsága, ahol a közmunkától függnek és elképzelhető, hogy a helyi hatalmasok azt is megmondják az embereknek, kire, melyik pártra kell szavazni. Ebbe belefér az "elbeszélgetéstől" a különböző jutalmakig, a közfoglalkoztatásból való kizárás, vagy éppen felvétel ígéretéig sokféle, csalásnak még nem feltétlenül nevezhető megoldás. Lehetséges az is, hogy sok közfoglalkoztatott úgy gondolkodik, a szociális segély huszonegykét ezer forintjával szemben a közmunka mégis csak több mint 50 ezer forint és ezzel elégedett az, akinek esélye sincs arra, hogy vissza, vagy bekerüljön a nyílt munkaerőpiacra.

A választási szakember elmondta, a kistelepülések többségében a polgármesternek, vagy a jegyzőnek, illetve a kisebbségi vezetőnek van a legnagyobb hatalma, befolyása. Ezeken a helyeken az országos politikának sokkal kisebb a hatása. Jó néhány településen ugyan függetlenként nyert a polgármester, de azért Fidesz támogatással és nyilván igyekezett a "helyes" irányba terelni a szavazókat. Az is sokat elárul, hogy a közfoglalkoztatási programok általában decemberben kifutnak, s január-februárban nincsenek ilyen lehetőségek és tavasszal indul újra a közmunka program. Nem így történt 2013-14 fordulóján, az országgyűlési választások előtt. Január-februárban is jutott pénz a közmunkára és a választás után, áprilisban állt le a program. Ez a választási szakértő szerint nem lehetett véletlen. Ezeket a rétegeket egyébként nem érinti sem a netadó, sem az útdíj, sem a Simicska-Orbán konfliktus. Az azért nem mondható, hogy biztosan semmilyen hatást nem gyakorolnak ezek az események ezekre az emberekre, de ezt egy újabb kutatás mutathatná ki. A kiszolgáltatottságuk az ami változatlan.

Gyakran nem a képzetlenek közül kerülnek ki a közmunkások FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Elérhető a teljes foglalkoztatottság?

A munka világa is teljesen átpolitizált, ezért nehéz reális értékelést adni a közmunkáról, az azonban biztosan állítható, hogy egy bizonyos mértékű közmunkára szükség van - mondta Adler Judit a GKI Gazdaságkutató kutatója. Lássuk be, van olyan munkavállalói réteg, amelyik más módon soha nem jutna munkához az elsődleges munkaerő piacon. De ezen túl nehéz meghatározni, hogy hol van az a szint, ami fölött már a közfoglalkoztatás negatív hatásai erősödnek. 2008 előtt még csak mintegy 20 ezer közmunkást tartottak nyilván. Az Út a munkához program keretében 2009-ben ez felfutott 60 ezerre. A Fidesz hatalomra kerülésével egy ideig tartotta ez a létszámot, ám 2011-ben már látszott, kezdenek majd valamit ezzel a foglalkoztatási formával, de még nem volt számottevő bővülés. 2012-től kezdődően aztán lavinaszerűen nőtt a közfoglalkoztatottak száma, és 203-14-ben csúcsosodott, de látszik még nincs vége. Ha a dinamika nem is tartható, a jelenlegi létszám tartásával és fokozatos emelésével elérhető a teljes foglalkoztatottság - válaszolta meg a címben jelzett kérdést Adler Judit. Ám nagy kérdés, hogy meddig tartható fenn - tette hozzá.

A nemzetközi gyakorlat szerint már az öt százalékos munkanélküliség mellett is teljes foglalkoztatásról beszélhetünk. Ugyanis a gazdaságban mindig vannak mozgások, például az éppen két munkahely között lévők a munkanélküliek számát gyarapítják. Ilyenformán a kormány szándéka a teljes foglalkoztatás megteremtésére nem is olyan elérhetetlen, hiszen "csupán" 3 százalékkal kellene csökkenteni a munkanélküliségi rátát a jelenlegi szint alá. A közfoglalkoztatottak számának felturbózása mellett ráadásul van egy rejtett tartaléka is a kormánynak - említette a kutató. A munkavállalási korú népesség létszáma alaposan fogy, mondhatjuk, hogy békeidőben meglehetősen szokatlan demográfiai folyamat zajlik. A munkaerőpiaci mutató pedig egy olyan hányados aminek a nevezőjében ott van a munkavállalási korú népesség, ha annak a száma esik, az önmagában emeli a rátát.

De mégis a közmunka kiterjesztése lehet a legkézenfekvőbb a foglalkoztatási szint növelésére. Igaz, hogy költségvetés függő, pénzbe kerül. Az ország eladósítása árán sokáig lehet lehet ezt csinálni, de hosszú távon mindenképpen visszaüt - figyelmeztetett Adler Judit.

2008-hoz képest nagyon nagy mértékben nőt a költségvetési szférában foglalkoztatottak száma, és csökkent a versenyszférában alkalmazottak száma. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szinte teljesen megszűntek, minden forrást átcsoportosítottak a közmunkára. A közmunkáról, lehet, hogy nem véletlenül, nagyon kevés adat van, ezek viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a már második éve a könnyen hozzáférhető közmunka nagy mértékben visszavetette az aktív munkakeresést. A közmunka kényelme, mert helyben van a munkalehetőség, nem kell az utazást finanszírozni. Az önkormányzatok is érdekeltek a közmunkás rendszer fenntartásában, hogy a használható munkaerőt ne engedjék ki érdekkörükből.

A kevés előny mellett ma már inkább a hátrányai tűnnek elő a közmunkának, de a politikai elhatározás életben tartja - összegezte véleményét Adler Judit.

Lélegeztetőgépen a magyar munkaerőpiac

A kormány az elmúlt hónapokban a statisztikai adatokra hivatkozva kampányt kezdett a munkanélküliség csökkenése és a foglalkoztatás jelentős növekedése miatt. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy Magyarország tényleg jobban teljesít-e ebben a tekintetben. A helyzet a kutatók szerint veszélyes, mert a foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések és a kommunikáció csak elfedik a válság tüneteit, és nem kezelik azokat.

A foglalkoztatási statisztika alapján akár úgy is tűnhet, hogy jól áll a kormány. 2010-ben (július-szeptember közötti időszak) 3,771 millióan dolgoztak, míg a KSH által közölt adatok szerint 2014-ben ugyanezen negyedévben 4,148 ezer fő. Ez mintegy 10 százalékos, vagyis kétségtelenül jelentős növekedés - írja a Policy Agenda.

A biztató kép ellenére azonban az elemzők mégis úgy látják, hogy a magyar munkaerőpiac valójában lélegeztetőgépen működik, mivel

- a bizonytalannak számító munkahelyek száma nőtt igazából. Azaz az átmeneti munka, a külföldi munkavégzés, és a kis cégeknél való munka, vagy kényszervállalkozás – amelyek akár feketemunkaként is jelentkeznek

- a munkaerőpiac „mozgását” a támogatott munkahelyek (főleg a közmunka) tartják fent, amelyek minden költséget egybeszámítva (bérek, adminisztrációs terhek, közfoglalkoztatók önrésze) akár 200 milliárd forint feletti összeget vesznek el a költségvetésből

- a nem támogatott új munkahelyek száma a válság előtti szint alatt van, amely azt mutatja, hogy a versenyszféra nem képes kitörni az eddigi helyzetéből

- a közmunka ilyen mértékű alkalmazása erős társadalmi és politikai függőséget okoz, amelynek kárait később fogjuk igazán elszenvedni.