LMP: útszélen hagyják a rászorulókat

Az LMP önkormányzati szakszóvivője szerint a kormány az út szélén hagyja a rászorulókat és az önkormányzatokat is.

Gerstmár Ferenc arra reagált közleményében, hogy március 1-jétől átalakul a szociális támogatási rendszer. A változtatások után szociális támogatások két helyről kérhetők majd: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól; előbbiektől a jövedelemkompenzáló, utóbbiaktól a kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.

Az ellenzéki párt önkormányzati szakszóvivője igazságtalannak és cinikusnak tartja a rendszer átalakítását, ami szerinte a szociális válság továbbmélyítésével fenyeget. "A március 1-jén életbe lépő jogszabályváltozás önkormányzati feladattá teszi az országot sújtó szociális katasztrófa kezelését, azonban a megfelelő források hozzárendelése nélkül" - írta közleményében Gerstmár Ferenc.

Ezzel a lépéssel - folytatta - a rászorulók egyenlőtlen helyzetbe kerülnek, hiszen támogatásuk attól függ majd, hol élnek, települési önkormányzatuk mennyire tehetős. Az új rendszer így bebetonozza a szociális különbségeket, és lehetőséget nyit a visszaélésekre, sokan pedig ki is szorulhatnak az ellátások köréből - vélekedett az LMP-s politikus. Közölte: pártja szerint a szociális ellátások gerincét az erős, egységes, normatív alapon folyósított központi támogatásoknak kell adniuk, ezt egészíthetik ki egyes helyi támogatási formák.

Szerző

Vasárnaptól tovább szegényedik az ország

Publikálás dátuma
2015.02.28. 11:51
Nemsokára még több ilyen szomorú életképpel fogunk találkozni az utcákon? FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer; a változtatásokkal több segélyezési forma megszűnik, átalakul, új elnevezést kap vagy máshonnan lesz igényelhető, mint eddig. A rendszeres szociális segély mellett megszűnik  a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás és az önkormányzatok dönthetik el, kinek adnak segítséget.

A járási - jövedelemkompenzáló - támogatásokat közvetlen állami költségvetési forrásból fizetik majd ki az arra jogosultaknak. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a támogatásoknak a megállapításába az önkormányzatoknak nincs beleszólása, tehát a jövőben egyetlen település sem kötheti speciális feltételekhez azok kifizetését, az már teljes egészében a járási hivatalok hatáskörébe tartozik.

Ebbe, a járási hivatalok által nyújtott támogatási körbe tartozik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) , ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akik nem tudnak részt venni a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra. 

Járási támogatás lesz a jövőben a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (46 600 forint), az időskorúak járadéka (22 800 - 37 500 forint), az (alap- és emelt összegű, valamint a kiemelt) ápolási díj (29 500, 44 250, 53 100) és az alanyi közgyógyellátás (legfeljebb 12 ezer forint havonta).

Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján. Március 1-jével valamennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, helyi segély) megszűnik és egységes elnevezést kap, melynek neve települési támogatás.

Ennek a - kiadáskompenzáló célú - támogatásnak a keretében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, milyen élethelyzetekre adnak támogatást; ezt február végéig kellett rendeletben rögzíteniük. A minisztérium ehhez a múlt év végén rendeletalkotási segédletet küldött a településeknek. Az önkormányzatoknak a szociális törvényben ugyanakkor előírták, hogy helyi rendeletükben kötelességük - átmeneti veszélyhelyzet esetére - a krízissegély lehetőségét biztosítani rendkívüli települési támogatás elnevezéssel.

A települési támogatásokhoz, segélyekhez a legtöbb (mintegy 3 ezer) településen az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre.

A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek (köztük az összes budapesti kerületnek) azonban saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is - az adóbevételük nagyságának függvényében - részt kell vállalniuk a segélyezésből. Az érintettek a települési támogatási formákról a helyi önkormányzati hivatalokban (Budapesten a kerületeknél), míg a járási támogatásokról az ottani ügyfélszolgálaton érdeklődhetnek.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár korábban azt mondta, a változtatásokkal a kormány célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz. Közölte, a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkeni. Véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászoruló, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek.

LMP: a kormány az út szélén hagyja a rászorulókat
Az ellenzéki párt önkormányzati szakszóvivője igazságtalannak és cinikusnak tartja a rendszer átalakítását, ami szerinte a szociális válság továbbmélyítésével fenyeget. "A március 1-jén életbe lépő jogszabályváltozás önkormányzati feladattá teszi az országot sújtó szociális katasztrófa kezelését, azonban a megfelelő források hozzárendelése nélkül" - írta közleményében Gerstmár Ferenc. 
Ezzel a lépéssel - folytatta - a rászorulók egyenlőtlen helyzetbe kerülnek, hiszen támogatásuk attól függ majd, hol élnek, települési önkormányzatuk mennyire tehetős. Az új rendszer így bebetonozza a szociális különbségeket, és lehetőséget nyit a visszaélésekre, sokan pedig ki is szorulhatnak az ellátások köréből - vélekedett az LMP-s politikus. Közölte: pártja szerint a szociális ellátások gerincét az erős, egységes, normatív alapon folyósított központi támogatásoknak kell adniuk, ezt egészíthetik ki egyes helyi támogatási formák.

Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy Orbánék minél több olyan embert szeretnének, aki alamizsnáért hajlandó a politikai lojalitásra. Az MSZP-s politikus szerint a Fidesz a szociális elvonások, az adótörvények, a foglalkoztatáspolitika révén tudatosan süllyeszti le a középosztályt.

"- Milyen világ lesz holnaptól Magyarországon?

- Szomorú. Azt gondolom, hogy a szegény emberek legfeketébb vasárnapja következik. Megszűnik a méltányosságból adható ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, jelenlegi formájában az önkormányzati segély, a rendkívüli gyermekvédelmi és a temetési segély, szeptember elsejétől pedig az óvodáztatási támogatás is. Mindez emberek százezreit hozza méltatlan helyzetbe, ami a Fideszt nem érdekli.

- Hány embert hoz lehetetlen helyzetbe a szociális kiadások mostani megnyirbálása?

- Csak a lakásfenntartási támogatás megszűnése mintegy fél millió családot érint. Nem olyan eszeveszetten nagy összegekről beszélünk, hiszen ezek a háztartások 4-5 ezer forintot kapnak, ami adott esetben megmenti őket attól, hogy kikapcsolják a villanyt, vagy a gázt. Erre az összegre véleményem szerint a költségvetésnek nincs szüksége, igaz, stadionokra, presztízs beruházásokra, kormányzati kommunikációra a Fidesznek az isten pénze sem elég. Pedig ezek totálisan haszontalan dolgok. Nekem ne mondja senki, hogy a harmincas évek országzászlóit tömegével kell ebben az országban felállítani, miközben van olyan iskola, ahol a mindennapos testnevelés miatt egyszerre három-négy osztály tart órát egyetlen nyomorult tornateremben, s ahol csak idő kérdése, mikor fog vér folyni, mert a linóleum úgy van fölszakadva. Ezek abnormális dolgok, amiket gyűlölök és amik ellen mindent elkövetek."

A teljes interjút itt olvashatja: A szegények legfeketébb vasárnapja következik

Szerző

Ebola-gyógyszert tesztel Obama

Barack Obama amerikai elnök pénteken a Fehér Házban fogadta Ellen Johnson Sirleaf libériai elnököt, és ugyanezen a napon két ország hivatalosan megkezdte a ZMapp kísérleti gyógyszer közös tesztelését.

Obama a tavaly kitört járvány által Sierra Leone és Guinea mellett leginkább sújtott nyugat-afrikai ország államfőjének jelenlétében, újságírók előtt hangsúlyozta, hogy "a világ rendkívüli eredményeket ért el az ebola visszaszorításában" az Egyesült Államok, Libéria és más partnerek erőfeszítéseinek köszönhetően. Az amerikai elnök rámutatott, hogy Nyugat-Afrikában a járvány csúcspontjához képest 95 százalékkal csökkent a megbetegedések száma.

Sirleaf köszönetet mondott amerikai vendéglátójának az ebola elleni küzdelemben vállalt vezető szerepéért és azért, hogy nyomást gyakorolt más országokra a Nyugat-Afrikának való segítségnyújtás érdekében. A két vezető egyetértett abban, hogy többet kell tenni a kór visszaszorítása érdekében, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a legutóbbi kitörése alkalmából több mint 24 ezer embert fertőzött meg, akik közül több mint 9600-an életüket veszítették.

A pénteken amerikai-libériai együttműködésben hivatalosan tesztelni kezdett ZMappet eddig csak kilenc rendkívüli esetben, humanitárius megfontolásból alkalmazták embereken. Közéjük tartozott az a két dallasi ápolónő, aki az ebolában az amerikai városban meghalt libériai Thomas Eric Duncan ápolása közben fertőződődtek meg, valamint két Nyugat-Afrikában megbetegedett amerikai misszionárius.

A San Diego-i Mapp Pharmaceuticals által géntechnológiával előállított szer három fehérjéből áll, amelyek a vírus felületén megkapaszkodva gátolják a kór további fejlődését. A ZMapp alkotóelemeit dohánycserjékben tenyésztik ki. A 2016 decemberéig tartó teszt alanyai a libériai egészségügyi intézmények páciensei, az Egyesült Államokba gyógykezelésre hazatért, fertőzött egészségügyi alkalmazottak vagy az Egyesült Államokban megbetegedett emberek lesznek. Tesztelni fogják a kanadai Tekmira, a japán Toyama Chemical, valamint az amerikai BioCryst és Sarepta által az ebola ellen kifejlesztett gyógyszereket és eljárásokat is.

Szerző