Szakértők szerint egy ilyen lépés épp az eredeti szándékkal ellentétes hatást válthat ki - magát a szakképzést nem teszik vonzóvá, ráadásul a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulási és kitörési lehetőségeit, a társadalmi mobilitást is akadályozza. Ezzel kapcsolatban arra is felhívták a figyelmet, hogy 2010 óta folyamatosan csökken az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek száma is - a tendencia mind mélyebb szakadékot teremt a szegényebb, hátrányos helyzetű fiatalok és a diplomaszerzés lehetősége között.
Ezzel egy időben - ugyancsak 2010 óta - folyamatosan növekszik azon fiatalok száma, akik még idő előtt elhagyják az iskolát, ráadásul ez a negatív trend nálunk jóval meghaladja az uniós átlagot. A korai iskolaelhagyás a szakképzésben tanuló, illetve a roma diákok körében kiugróan magas. A felmérés készítői a magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb, mindmáig megoldatlan kihívásának nevezik a roma többségű iskolák vagy osztályok meglétét és a minőségi, befogadó oktatás hiányát. Kiemelték: a helyzet megoldására a kormányzat nem tett konkrét lépéseket, még mindig hiányzik egy átfogó és hatékony stratégia a szegregált oktatás felszámolására.
A jelentés nem hagyhatta figyelmen kívül azt a sajátos magyar elképzelést sem, amely szerint a hatalom a jogszabályok megváltoztatásával úgy oldaná meg a helyzetet, hogy rendeletben adhatna felmentést egyes tanintézményeknek a szegregált oktatás tilalma alól. A magyar civil roma jogvédő szervezetek joggal félnek attól, hogy a köznevelési törvény ilyen irányú módosítása csak mélyíti a problémát, a szegregáló oktatási gyakorlatot ráadásul a magyar bíróság is - ahogy arra a nyíregyházi Huszár-telepi iskola esete is rávilágított - elfogadhatatlannak tartja. Az EB egyébként már február elején is kimondta, hogy az iskolai szegregáció bármely formája - ahogy a tilalom alól történő önkényes felmentés is -, szembemegy az EU-s jogszabályokkal.