Bírom az elnök támogatását

Publikálás dátuma
2015.03.02. 06:04
MTI Fotó: Sóki Tamás
A magyar és az amerikai kormány között sok területen kiváló az együttműködés, miközben vannak kihívások, amelyeket együtt kell megoldaniuk - jelezte az Egyesült Államok új magyarországi nagykövete az MTI-nek adott interjújában, hangsúlyozva: ő személy szerint minden téren hozzá szeretne járulni az amerikai-magyar kapcsolatok elmélyítéséhez.

Colleen Bell - aki január 21-én adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek - vasárnap reggel nyilvánosságra hozott interjújában elmondta: nagyon melegen fogadták Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy milyen találkozókat bonyolított le magyarországi tartózkodása első heteiben, elmondta: nagy megtiszteltetés volt számára, hogy a megérkezése utáni első napokban személyesen találkozhatott Áder János köztársasági elnökkel. Ugyancsak találkozott több miniszterrel, a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökével, politikusokkal. Megbeszéléseket folytatott a civil szféra képviselőivel is, vallási vezetőkkel, tudósokkal, oktatókkal és művészekkel. Üzletemberekkel is volt módja találkozni, és Washingtonba való kiutazása előtt szót válthatott Magyarország új amerikai nagykövetével, Szemerkényi Rékával. "Igazán nagyra értékelem, hogy az összes találkozómon egységesen azt hallottam, az emberek tisztelik az Egyesült Államok és Magyarország közötti együttműködés erős hagyományát. Azt szeretnék, hogy "országaink között jó, pozitív, termékeny kapcsolatok" legyenek. Mint mondta, arról ugyan eltérőek lehetnek a vélemények, hogy ez mit jelent, de "mindeddig egybehangzóan azt erősítették meg nekem, mennyire fontos a kétoldalú együttműködés".

Ebéd az ukrán nagykövetnek

Az amerikai nagykövet február 17-én ebédet adott a NATO szövetség országait képviselő kollégáinak, hogy a régióban felmerülő problémákat megvitassák a díszvendéggel, Mykhailo Yungerrel, a magyarországi ukrán nagykövetség ügyvivőjével. Magyarországot Benkő Levente helyettes államtitkár képviselte a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. További díszvendégek voltak Lengyelország, Olaszország, Kanada, a Szlovák Köztársaság, Litvánia és a Cseh Köztársaság nagykövetei, valamint a norvég és a német nagykövetség ügyvivői. "Mint Önök is jól tudják, Putyin elnök ma Budapesten van.  E napot nem is tölthetnénk jobban, mint hogy az Ukrajna szuverenitásáról és jövőjéről táplált reményeinkre összpontosítsunk, s barátaink és szövetségeseink körében megosszuk őket Önnel, Yunger úr” – hangsúlyozta az ebéden Bell. 

Az új nagykövetnek már volt alkalma ellátogatni Székesfehérvárra, Mohácsra és Debrecenbe. Hálás azért, hogy Áder János köztársasági elnök és felesége, valamint Németh Zsolt meghívták őt a férjével a Csángó Bálra, ugyancsak látta az amerikai és a magyar vízilabda válogatott mérkőzését, ellátogatott a mohácsi busójárásra, és részt vett Ádám György zongoraestjén is a Zeneakadémián.

Bell a korábbi helyettesének, André Goodfriendnek Budapestről történt hirtelen távozása kapcsán elmondta, hogy kiváló munkakapcsolatot alakított ki a követtanácsossal, nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet felkészülése során nyújtott neki, valamint az elmúlt másfél évbeli budapesti működését. "André kitűnő munkát végzett. Erőfeszítései Kerry külügyminiszter teljes támogatását élvezték" - jelentette ki, megjegyezve, hogy a diplomatának "sajnos családi okok miatt el kellett hagynia posztját". Arra a kérdésre válaszolva, hogy Goodfriendhez hasonlóan ő is nyit-e majd saját Twitter-oldalt, azt mondta: ő is tervezi ezt, de nem rögtön, "egyelőre emberekkel találkozom, ha eljön az ideje, el fogom kezdeni a tweetelést". (Goodfriend a nagykövet megérkezése után nem tweetelt többet, január 19-én válaszolt utoljára a Twitteren, előtte két nappal volt utolsó saját üzenete - a szerk.)

A nagykövet - aki korábban aktív szerepet vállalt különböző civil kezdeményezések felkarolásában - azt mondta, a civil társadalom állapota az egyik legjobb barométer, amellyel mérni lehet egy országban a demokrácia helyzetét. Véleménye szerint az embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy különböző szerveződésekbe tömörüljenek a közösségeikben előforduló gondok megoldása érdekében. Azt mondta, a kormányok nem képesek minden problémát megoldani vagy minden igényt kielégíteni, ennélfogva alapvető érdekük és felelősségük egy olyan környezet támogatása, amelyben az emberek polgári kezdeményezéseket tehetnek nem kormányzati szervezetek, vallási szervezetek, kulturális csoportok felé. Szintén fontos volt számára a gyerekekkel szembeni erőszak megelőzését célzó tevékenység, valamint az erőszaknak áldozatául esettek gondozása. "A kormányok sok mindent meg tudnak tenni, de bizonyos kérdések kezeléséhez valóban egységes közösségi támogatásra van szükség" - így vall az új amerikai nagykövet, hozzátéve, tisztában van a nem kormányzati és egyéb civil szervezetek fontos szerepével, és határozottan kiáll a polgári társadalom kezdeményezései mellett.

A nagykövet arról is beszélt, hogy Barack Obama elnök és John Kerry külügyminiszter is bizalmáról biztosította őt, "tudom, hogy magam mögött tudhatom teljes támogatásukat". Arra a kérdésre, hogy személyesen is konzultálhat-e velük egyes kérdésekben, azt válaszolta: mint minden nagykövet, folyamatos kapcsolatban van az amerikai külügyminisztériummal és a Fehér Házzal, hogy a lehető legjobb tájékoztatással segítse az amerikai külpolitika alakítását, "de ha szükség lesz a tanácsukra, biztos felhívom majd az elnököt vagy a külügyminisztert".

Hollywoodi vacsora

Bell február 23-án este -nem hivatalosan - találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. az Andy Vajna házában a Budapesten tartózkodó Arnold Schwarzenegger tiszteletére rendezett vacsorán. Vajna és Schwarzenegger is régóta ismeri a sokáig tévéproducerként tevékenykedő nagykövetet. Orbán sajtósa, Havasi Bertalan megerősítette a találkozó tényét: "Valóban találkoztak a vendégségben, és jó hangulatú beszélgetést folytattak". Arra, hogy hivatalosan mikor fogadja nem válaszolt. Korábban a kormányfő egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy javuló amerikai kapcsolatokra számít, és Bell nagykövet véleménye szerint nagyon jó munkát végez.

Bell a mindkét országot erősen foglalkoztató világpolitikai kérdésekről szólva arra is kitért, hogy a NATO- és EU-országok közös felelőssége, hogy támogassák Ukrajnát és más kelet-európai országokat, amelyek folytatják a reformokat egy erősebb, sikeresebb és demokratikus jövő megteremtése érdekében. Mint hozzátette: Magyarország és az EU-tagországok az Egyesült Államokkal, Kanadával és más országokkal összefogva büntetőintézkedéseket vezettek be Oroszországgal szemben. Ezt azért tették, hogy megmutassák, eltökéltek annak elérésében, hogy az ukrajnai viszály a lehető leghamarabb, békés úton lezáruljon, megőrizve Ukrajna szuverenitását, területi egységét és függetlenségét. Magyarországnak a NATO és az EU tagjaként, valamint Ukrajnával szomszédos államként "nyilvánvalóan szerepet kell játszania Ukrajna támogatásában". Emlékeztetett arra, hogy nemrégen vendégül látta ukrán kollégáját, a budapesti ukrán nagykövetség ügyvivőjét, a NATO országok képviselővel együtt, és a találkozón a magyar kormány képviselője is jelen volt.

Bell leszögezte, hogy a közös értékek megszilárdítására fog törekedni. Ezek között sorolta a jogállamiság melletti megingathatatlan elkötelezettséget, a független demokratikus intézményeket, a fékek és ellensúlyok egészséges rendszerét, a szabad és tisztességes választásokat, továbbá az aktív civil társadalmat. Azt mondta, keményen fog dolgozni azon is, hogy még jobban megerősítse a már jelenleg is nagyon szilárd amerikai-magyar védelmi és biztonsági együttműködést. Kitért arra, hogy gazdasági vonalon a közeljövőben és hosszú távon egyaránt sok lehetőség nyílik a kétoldalú kereskedelem előmozdítására. Kiemelte, hogy az átláthatóság és kiszámíthatóság rendkívül fontos az új piacokra lépő befektetők számára. Mint mondta, a törvényeket és jogszabályokat időnként meg kell változtatni, hozzá kell igazítani az új körülményekhez, de "az érintett felekkel történő egyeztetés fontos eleme ennek a folyamatnak, ennek hiányában a potenciális befektetők máshova mennek".

MTI Fotó: Sóki Tamás

MTI Fotó: Sóki Tamás

Kitért arra is, hogy a magyar sajtóban volt némi félreértés a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (a TTIP-ről), de "a magyar kormány tudja, ahogy én is, hogy a magyar vállalatoknak és munkavállalóknak hatalmas előnyeik származnak majd ebből a partnerségből".

Hosszú út Budapestig

A Fehér Ház 2013 novemberében jelentette be, hogy Bellt jelöli budapesti nagykövetnek. Meghallgatását 2014. január 16-án tartották a washingtoni szenátus külügyi bizottságában, de csak hosszú várakoztatás után, 3124. december 2-án erősítette meg jelölését az akkor még demokrata többségű szenátus. Bell december 16-án tette le esküjét. A szavazás előtt John McCain republikánus szenátor, volt elnökjelölt két indulatos felszólalásban azt mondta: Bell szappanopera-producer, politikai kinevezett, aki járatlan a külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdésekben, nincs meg a budapesti misszióvezetői poszt betöltéséhez megfelelő nyelv-, ország- és regionális helyismerete, „totálisan alkalmatlan”. Magyarországon pedig „rossz dolgok történnek”. Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-ben történt hatalomra jutása óta "központosította a hatalmat", és olyan lépéseket tett, amelyek a bírálói szerint "összeegyeztethetetlenek a demokratikus elvekkel és gyakorlattal", korlátozta a bíróságok függetlenségét, "vitatott" változtatásokat hajtott végre az alkotmányban és "kemény korlátozásokat" vezetett be a civil szervezetekkel szemben. És a nagy vihart kavart mondat: a magyar nemzet "annak a határán áll", hogy önrendelkezését feladja egy "neofasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal és mi a Gazdagok és szépek szappanopera producerét küldjük nagykövetnek".

Háborútól fegyvercsendig

A kitiltási botrány nyomán soha nem látott mélypontra zuhantak tavaly ősszel a magyar-amerikai kapcsolatok. A kormányzat az új nagykövet érkezésétől, s nem saját politikájának korrigálásától várta a viszony enyhülését. Magyar Levente külügyi államtitkár január 15-én az M1 Ma Reggel című műsorában jelentette be: „19-én fogadom Ferihegyen Colleen Bellt, azt gondolom, hogy ezzel új lendületet, új pozitív irányt kaphat a magyar-amerikai politikai diskurzus, mi legalábbis nagy szeretettel és nyitottsággal várjuk Colleen asszonyt." Január 23-án ugyancsak az M1-en Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: több olyan tényező is van, amely alapján nyugodtan és túlzás nélkül kijelenthető, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti, eddig nyitott kérdésekkel terhelt politikai együttműködés visszaemelhető a gazdasági és védelmi együttműködés szintjére, amely kifejezetten zökkenőmentes. A politikai együttműködésben új fejezet nyílhat, és innentől kezdve a jövőre kell összpontosítani. Bell kifejezetten készséget és nyitottságot mutatott arra, hogy jelentős mértékben javítsák a politikai együttműködést.

Hasonlóan nyilatkozott a külügyminiszter múlt pénteken: Magyarország nyitott arra, hogy minden kérdést megvitasson és Egyesült államokkal, mondta arra, hogy ma Budapesten tárgyal Thomas Melia embere jogokért felelős amerikai helyettes államtitkár, aki kormányzati emberekkel, civil szervezetek képviselőivel és ellenzéki pártok vezetőivel is tárgyal, viszont nem találkozik Orbán Viktor kormányfővel. Melia a hírek szerint előkészíti Victoria Nuland európai és ázsiai ügyekért felelős amerikai államtitkár-helyettes márciusi látogatását.

Szerző

A harc és a polgári Magyarország bűvöletében

Publikálás dátuma
2015.03.02. 06:03
Beszéde végén Orbán Viktor elégedetten távozott, az őt istenítő Balog miniszter kíséretében FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Orbán Viktort évértékelő beszédeire a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület kérte fel. Elsőre, 1999-ben az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Azóta valamennyi évértékelője eltérő véleményeket váltott ki, de mindegyikben volt olyan is, amire még évekkel később is emlékeztek. Összeállításunkban a kétharmad megszerzése óta elhangzott beszédek kulcsmomentumait idézzük fel, természetesen az ideivel kezdve.

Ilyen messzire még nem ment el Orbán Viktor, mint idei évértékelőjében, amikor kijelentette, hogy a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt - vélte Ceglédi Zoltán. A Republikon Intézet vezető tanácsadója ezt lapunkon keresztül is kikérte magának. Szerinte a miniszterelnök-pártelnöknek ez a megjegyzése olyan, amire évek múlva is emlékezni fog a közvélemény, mert ez még durvább, mint az illiberális demokrácia éltetése. Különösen azért, mert Orbán az inkorrektséget azzal indokolta, hogy a magyarok nem veszítették el a józan eszüket.

Kiállás a polgári ország mellett

Az évértékelőben a politológus azt találta a legfontosabbnak, hogy a miniszterelnök megpróbálta újra működésbe hozni a polgári Magyarország eszményét, amit G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatójának elszólása, pontosabban igazmondása óta több vezető fideszes politikus is megtett. Orbán az "okoskodó" elemzőkre utalva beszéde elején kiállt az eszmény mellett, amelyik szerinte a néppárti közösség "vezércsillaga" és azt hangsúlyozta, hogy ebben a következő száz évben sem lesz változás. Ceglédi szerint ezt annál is inkább elakarja hitetni, mert bízik abban, hogy a polgári Magyarország jelszavával visszaszerezheti a Fidesz elpártolt szavazóit. A második kétharmad megnyerése, majd elvesztése után ezért hirdetett újra harcot beszédében a miniszterelnök - jelentette ki a politológus.

Kiszelly Zoltán az évértékelőből azt tartotta a legemlékezetesebbnek, hogy Orbán felszólította a híveit, legyenek észnél, ne üljenek a babérjaikon, tápászkodjanak fel a karosszékeikből, mielőtt késő lenne. A politológus szerint az viszont kérdéses, nem túl korán hirdette-e meg ezt a harcot Orbán. Három éven át - a következő választásig - ugyanis nehéz lesz a "harci zajt" fenntartani. Kiszelly is kiemelte, hogy Orbán letette voksát a polgári Magyarország eszménye körüli vitában. Az elemző szerint a Századvég stratégiai igazgatója bizonyítási kényszerbe hozta a miniszterelnököt, akinek a jövőben tettekkel kell bizonyítania, hogy ez az eszmény nem hívószó, politikai termék volt. Ha nem sikerül, a megmaradt szavazók is elpártolnak a Fidesztől, megbukik a kormány és G. Fodornak lesz igaza.

A beszéd másik olyan eleme, amit évekig idézni fognak, Kiszelly szerint a keményen dolgozó embereknek, vagyis az alsó középosztálynak tett ígéret volt. Orbán közölte, hogy a következő három évben őket is be kell engedni a polgári társadalomba. A cél, hogy mindenki, aki dolgozik, meg tudjon és egyre könnyebben tudjon megélni a munkájából - fogalmazott. Kiszelly arra emlékeztetett, hogy a "keményen dolgozó embereket" Obama is folyamatosan meg akarja nyerni és David Cameron brit miniszterelnök mostani választási kampányában szintén elsősorban nekik üzen. Ezt a fordulatot magyar kormányfő vélhetően tőlük vette át. Ez esetben is kérdés, hogy egyszer használatos kommunikációs fogás, vagy valódi fordulat a kormány politikájában. A puding próbája az evés, a kommunikáció kevés az alsó középosztály megnyeréséhez, ez már a két legutóbbi időközi országgyűlési választáskor kiderült - mondta a politológus.

A piros, fehér, zöld sarokban

Előző évi évértékelőjének középpontjában éppen a választási kampány állt. Akkor még a Millenárison beszélt a kormányfő, s. Moszkvát nem, de Brüsszelt megemlítette az elnyomás, illetve a hazánkat fenyegető támadások központjaként, mondván: "újra van önérzetünk, nem vagyunk már szolgák". Úgy fogalmazott: "azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is, más jövőnk lesz, mint amit a londoni vagy a brüsszeli jósdák papjai jövendöltek nekünk, már ha a szavazók is így akarják". Orbán szerint ugyanis, "ha nem mi irányítjuk a saját életünket, valaki más fogja". Úgy vélte, "2010-ben azt kellett eldönteni, hová állunk a ringben, és mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk. Azóta több menetet is megnyertünk, de a küzdelemnek nincs vége". Azt is mondta, hogy 2010-ben rendszerváltás történt. Azóta a magyarokat új nemzeti és politikai közösséggé kellett szervezni, ezért volt szükség új alaptörvényre, az ország szuverenitását helyre kellett állítani, rendet kellett teremteni, és új, igazságosabb közteherviselést biztosító megállapodást kellett kötni az emberekkel.

2013-ban a miniszterelnök ugyanazt állította beszéde középpontjába, mint az idén. Azzal büszkélkedett tehát, hogy Magyarország jobban teljesít és eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország. Akkor is megemlítette, hogy több gyerek születik, mondván a "kisbabáknak kedvük támadt megszületni", de azt elfelejtette közölni, hogy soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint a megelőző két évben. Egy ponton Ottlik Géza soraival arra figyelmeztetett: "A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig." A baj csak az volt, hogy a mondatot Orbán Márai Sándornak tulajdonította.

A nagy győzelem mámorában

2011 megrendítő év volt Európa számára – mondta Orbán a Millenárison a 14. évértékelőjén. Az unióban 13 kormány bukott meg, és korábban stabilnak látszó országokban törtek ki zavargások, euró-övezeti országok váltak fizetésképtelenné, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról, vagy széteséséről szóló találgatások. Azt is állította, ha akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor "mi adnánk kölcsön a IMF-nek. A szocialisták azonban szerinte visszanyomták az országot egy "adósságketrecbe", ezzel szemben kormányzása két éve alatt Magyarország új alapokra került. Elismerte: nem volt élete legelegánsabb lépése a bankadó, illetve a végtörlesztés. Azt is mondta, aki azt hiszi, a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok mindig kivonják magukat az adó alól, ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg.

Az előző évben a nagy választási győzelmet, a kétharmad megszerzését ünnepelte elsősorban évértékelőjében a miniszterelnök. azt mondta, a kétharmadot az összefogásnak köszönheti az ország, s annak, hogy készen áll a megújulásra. Köszönetet mondott az előző kilenc hónap "nagyszerű közös eredményeiért", de hozzátette: ha a célul kitűzött megújulás nem valósul meg, visszatér a múlt, "elsöpör az államadósság". Orbán szerint akkor mondhatjuk, hogy egy nemzet újjászületik, ha hosszú sodródás után elkezd az árral szemben úszni. Szóba került az új alkotmány is; megszövegezését azzal indokolta, hogy a hatályos alkotmány nem a magyaroké, hanem politikai paktumok írták, szovjet alapokra. Most már olyan alkotmányra van szükség, amely élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, és biztonságba helyezi a jövőt.

Vélemények az évértékelőről
Neue Zürcher Zeitung
A svájci konzervatív lap szerint a beszéd legfőbb eleme, hogy Orbán Viktor állást foglalt a multikultúra és a bevándorlás ellen. Kifejtette, hogy harcolni kíván a menekülthullám ellen, mivel a zöld határon át érkező emberek tömege azzal fenyeget, hogy az ország menekülttáborrá változik.
Neue Kronen Zeitung
Nem takarékoskodott a népnek szánt dicsérettel Orbán Viktor. Azt mondta, hogy a magyarok nincsenek elszigetelődve, sőt hamarosan ismét a földrész éllovasai lesznek. Azon felül az állam, a vállalatokkal és a családokkal együtt felelős és felnőtt emberként járt el: ésszerű döntéseket hozott és azokat fegyelmezetten végre is hajtotta. A cél az, hogy minden dolgozó meg tudjon élni a munkájából, éspedig mind könnyebben. Orbán szerint a kormány feladta a politikai korrektség dogmáját, azaz még nem vesztette el a józan eszüket.
Die Presse
Dalos György szerint az Orbán-féle populizmussal szemben az a legjobb orvosság, ha kinevetik és nevetségessé teszik. A Berlinben élő író-történész ezzel együtt csak a reggeli után olvassa el a magyar újságokat, mert nem szeretné, ha elmenne az étvágya. Ám bízik a magyar mentalitás jobbik oldalában, a kételyben, miközben több bátorságot ajánl a szabad gondolkodáshoz - mondta a lapnak adott terjedelmes interjúban Dalos.

Schilling: egyenesen „tahóság”
Biztosan megvannak, akik ezt megtervezték, de színházi szempontból Balogh Zoltán felvezetője volt a legérdekesebb. Ahogy felvezeti a főnökét, az kimeríti a szervilizmus fogalmát teljesen, mondta Schilling Árpád rendező az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Ez azért is érdekes, mert a 18 milliárd, amiből ez megvalósult, az 1 milliárd híján az EU pénze. Így szimbólumként emlegetni szerinte egyenesen „tahóság”.
A Századvég pozitívan mért
A Századvég a kormányfői beszédet követő órákban készített gyors közvélemény-kutatást telefonon, ötszáz fő megkérdezésével. Az évértékelőt a felmérés szerint összességében és fő üzeneteit tekintve egyaránt pozitívan ítélték meg azok, akik részben vagy egészben látták, hallották a beszédet. A megkérdezettek jelentős többsége a beszédet érthetőnek (82%), határozottnak (73%) és hitelesnek (66%) tartotta.

Sport és politika

Orbán Viktor szerint mindenkinek ott kellene tennie a magyar fociért, ahol és amennyit tud, ő pedig szeretne az a miniszterelnök lenni Európában, aki a legtöbbet tette a hazája labdarúgásáért. A kormányfő arról is beszélt, hogy "mindenki rengeteg okosat mond a magyar futballról, leginkább persze arról, hogy a másiknak mit kellene csinálnia. Holott inkább az a kérdés, hogy személy szerint ki és mit tud többet és jobbat tenni a magyar futballért."

A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) alapítójaként a PFLA honlapjának adott, szombaton megjelent interjúban Orbán azt mondta, a felcsúti intézmény mára megközelítette Európa legjobb akadémiáit. Arról is beszélt, hogy az akadémiát időnként érő méltatlan támadások valójában neki szólnak, hiszen "vannak, akik nem tudják leválasztani a politikát a sportról..." Közölte, hogy a munkája után megmaradó energiáit Budapest labdarúgására fordítja. A főváros nélkül ugyanis nincs, nem is lesz sikeres magyar labdarúgás. Mint mondta, a Fradi-város még csak félig kész, a Vasassal most tárgyal az új létesítményeikről, és az sem tántorítja el, hogy minden Vasas elleni meccsükön ordenáré módon elküldik "melegebb éghajlatra. A Honvéd ügye célegyenesben, az Újpest új utánpótlásközpontja papíron már megvan, és Deutsch Tamásnak is nagy ívű tervei vannak az MTK-val. Csepelt is fel kellene támasztani, szóval meló, az van" - mondta.

A kezdetek

2011-es beszéde előtt a Fidesz elnöke Facebook-oldalán arra buzdította híveit, kérdezzenek, üzenjék meg, milyen témáról szeretnének őt hallani. Beszéde után már azt írta: „a föltett kérdésekre a következő két hétben, itt a Facebookon írásban igyekszem válaszolni”. Aztán semmilyen feltett kérdésre sem válaszolt, pedig több ezer kérdést kapott. Nem először „kért” a Fidesz elnöke úgymond az emberektől kér segítséget értékelő beszédéhez. 2005-ben például az ország öt pontján "országértékelő beszélgetéseket" tartott: Kudlik Júlia és Rákay "Philip" Kálmán közreműködésével a jó előre kiválogatott hallgatóság kérdéseire válaszolt. Három évvel később Orbán nevében küldött e-mailben tudakolták híveiktől a fideszes vezetők, keményebb vagy engedékenyebb legyen-e a beszéd, és választható paneleket is felkínáltak. A 2011-es beszéd amiatt is unikális volt, mert egy héttel később a parlamentben is mondott egy értékelést Orbán, aki korábban soha nem értékelt a Házban. A hagyományteremtő beszéd 1999-ben a Vigadóban hangzott el, mondván: Magyarország polgárainak régi vágya, hogy a tervekről, azok indokairól első kézből értesüljenek.

A Fidesz elnöke később is ragaszkodott a külső helyszínhez. Választásával azt akarta jelezni, hogy legyen bármilyen pozícióban, ő a nép előtt beszél és gondolkodik. Második, 2000-es beszédben hangzott el a szállóigévé vált „három szoba, három gyerek, négy kerék” mondat. 2001-ben kijelentette: „szeretnénk a hétköznapokat az örökléthez igazítani”, egy évvel később pedig az előző négy évet olyan sikeres időszaknak nevezte, amely „megszülheti végre az erős, magabiztos és kishitűségtől mentes országot”. Az értékelések hangneme egyébként mindig a Fidesz helyzetétől függött. Kezdetben az ellenzéket parodizáló dakota viccek, politikai szlogenek domináltak, a 2002-es kormányváltást követően viszont az ország helyzetének minél sötétebb ábrázolása jellemezte a beszédeket. Az évértékelések szlogenjei is aszerint változtak, hogy éppen kormányon, vagy ellenzékben volt a Fidesz. 

Szerző

Fegyverletételt kér a kurd vezér

Történelmi lépést kért a törökországi kurdoktól bebörtönzött, halálra ítélt vezérük, Abdullah Öcalan. A Kurd Munkáspárt (PKK) harminc évig harcolt a kurd autonómiáért, terrorista módszereket használva. 

A szembenállás eddig 40 ezer ember életét követelte. Öcalant 1999-ben fogták el és ítélték halálra, majd a halálos ítéletek végrehajtásának megtiltásával változatták életfogytiglanra ítéletét. Ő a börtönből is a kurdok és a PKK első számú vezetője maradt. Szombaton történelmi bejelentést tett, a fegyveres küzdelem végleges lezárást javasolta, demokratikus megoldás kidolgozását kínálva fel Ankarának. Felhívását a török televízió egyenes adásban közvetítette egy török képviselő jelenlétében. Pillanatnyilag az ugyancsak Öcalan kezdeményezte tűzszünet van érvényben 2013 óta, amely annak ellenére, hogy az eddig meghirdetett fegyvernyugvások legsikeresebbike, mégis tarkították kisebb összecsapások. 

Szerző