Észak-Korea;kémhálózat;ENSZ Élelmezési Világprogram;Kim Szu Gvang;Global Security;

Szárazföldi hadműveletet modelleznek a közös dél-koreai–amerikai hadgyakorlat során FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHUNG SUNG-JUN

- Phenjani kémek tízezrei a világban?

Észak-Korea mindig komoly rejtvényeket ad fel a világnak. Kémhálózatáról ma sem tudunk sokat, de azt azért eddig is tudni lehetett, hogy külföldre akkreditált követségi alkalmazottai nem kizárólag diplomáciai tevékenységet folytatnak. A napokban azonban egyértelművé vált, hogy nemzetközi szervezetekben szolgáló honfitársaik is mellékállásban hazájuk számára folytatnak kémtevékenységet.

Rómában a napokban bejelentették, hogy az ENSZ Élelmezési Világprogramjánál (WFP) kémet lepleztek le: a 38 éves észak-koreai Kim Szu Gvangot azonnal leváltották pozíciójáról. Hogy miként derült fény a kémtevékenységre, ezt nem részletezték, de ezzel szinte egy időben bejelentették, hogy apja, az UNESCO párizsi központjában dolgozó, 67 éves Kim Jong Nam titkos információkat gyűjtött a francia fővárosban. Apát és fiát az ENSZ szakértői jelentésében leplezték le megállapítva, hogy sokáig jól leplezték ténykedésüket.

Peter Smerdon, a WFP szóvivője is megerősítette a brit Telegraphnak, hogy Kim Szu Gvang már nincs a helyén. „A WFP munkatársai nemzetközi köztisztviselők. Függetlenek kell lenniük minden egyéb szervezetről, ez az egyik alapelvünk” – közölte Smerdon, hozzátéve, hogy az észak-koreai szakértő „már nincs a helyén”.

Észak-Korea igen kevés nemzetközi szervezetben van jelen, a WFP-nek azonban akadnak phenjani munkatársai is. A kilencvenes években az ENSZ több millió észak-koreai számára nyújtott segítséget az ország totális gazdasági összeomlása, az éhínség idején. Phenjan ekkor került kapcsolatba az ENSZ élelmezési szervezetével, s ettől kezdve kezdtek alkalmazni a WFP központjában is észak-koreaiakat. Smerdon elmondta, az észak-koreaiakat nehéz meggyőzni arról, hogy a WFP pusztán humanitárius tevékenységet folytat, ezért elég sajátságos, hogy éppen ellene kémkedik Phenjan.

A külföldi szervezeteknél dolgozó észak-koreai úgynevezett diplomatákat nemcsak a kémkedésre kényszerítik rá, hanem arra is, hogy akár legális, akár illegális módon pénzt gyűjtsenek a nyugati valutában nem bővelkedő phenjani rezsim számára. A világszervezet egyik jelentésében emlékeztetett arra, hogy egy ízben valamelyik ázsiai repülőtéren tartóztattak le egy észak-koreai kémet, akinél 450 ezer dollárnyi készpénzt találtak.

A WFP egyébként a botrány ellenére sem int búcsút Észak-Koreának, hiszen az országban továbbra is 1,1 millió nőt és gyermeket segít. Olyanokat, akik a krónikus alultápláltság következményeitől szenvednek. A külföldi országokban való kémkedést az Általános Hírszerzési Iroda (RGB) irányítja. Hat irodával rendelkezik a világban, s a többféle kémtevékenységet végez a világ majd minden országában, Dél-Koreát kivéve. Itt ugyanis a 225-ös Iroda munkatársai fejtik ki nem túlságosan áldásos tevékenységüket.

Egyik kémszervezetről sem tudni sokat. A Global Security honlapja szerint azonban az RGB a világ legkiterjedtebb kémhálózatai közé tartozik. Becslések szerint a világban 60-100 ezer ember szolgáltathat információkat a szervezet számára. Rendkívül jól kiképzett személyekről lehet szó, akik pszichikailag is felkészültek arra, hogy ellenálljanak a „bűnös Nyugat” csábításának. Állítólag 22 brigádba és legalább hét zászlóaljba szervezték a kémeket.

A hírszerzőket egy esetleges háborús konfliktusra is kiképzik. Amennyiben Észak-Korea háborúba keveredne, a kémek feladata az lenne, hogy második frontot nyissanak az „agresszor” ország területén, megsemmisítsék az ellenség – elsősorban természetesen Dél-Koreáról és az Egyesült Államokról van szó – kommunikációs csatornáit, logisztikai bázisait. Meg kell akadályozniuk, hogy az adott ország utánpótlást szállítson a harcoló katonáinak. Ezért az észak-koreai kémek a kiberterrorizmusra is ki vannak képezve. A hírszerzőknek az észak-koreai hadsereg vezetése osztogatja a parancsokat.

Kim Ir Szen, majd Kim Dzsong Il idején azért raboltak el embereket külföldi országokból, s „csempésztek át” Észak-Koreába, mert némi – legalább hét hónapig tartó – agymosás után kémként akarták bevetni őket. Feltehetően több tucatnyi személyről volt szó. Kim Dzsong Il ki is akadta az ukázt: húszas éveiben járó fiatalokat kell elrabolni, mert ők több évtizeden keresztül szolgáltathatnak információkat.

Gyakran igen mutatós hölgyeket hurcoltak Észak-Koreába, mondván, ők könnyebben épülnek be az ellenség soraiba. Az elraboltak között volt a 13 éves japán lány, Jokota Megumi, aki 1977-ben tűnt el Japánban. Őt azonban nem képezték ki kémnek, állítólag Észak-Koreában fogságban töltötte le életét. Phenjan szerint már meghalt, Tokió viszont reméli, hogy még életben van.

Természetesen nemcsak Észak-Korea gyűjt információkat a világról, hanem a Nyugat is megpróbál hitelt érdemlő híreket szerezni a rezsim viselt dolgairól. Bár Észak-Koreába beférkőzni szinte reménytelen feladat, a nyugati titkosszolgálatok megpróbálják a lehetetlent. Hogy hogyan, arra egy szintén a napokban közzétett értesülés világít rá: a brit külföldi hírszerzés, a MI6 Dél-Afrika közvetítésével próbált meg beszervezni egy észak-koreai kémet. A MI6 az al-Dzsazíra szerint levelet is írt ez ügyben a dél-afrikai titkosszolgálatnak, s segítséget kért tőle. Londont, s persze az Egyesült Államokat is, elsősorban az érdekli, valójában milyen fázisban van Észak-Korea nukleáris programja.

A briteket sikerült is összehozni egy észak-koreaival, akit állítólag érdekelt is volna a megbízatás, annál is inkább, mert a britek nyilván nagyvonalúan honorálták volna a nem kis veszélyekkel járó információgyűjtést. Egy év azonban eltelt anélkül, hogy a Mi6 hallott volna a férfiról, így az együttműködés még azelőtt megakadt, hogy egyáltalán megkezdődhetett volna. Hogy pontosan mikor történt mindez, nem tudni, annyi ismeretes csak, hogy az al-Dzsazíra által közzétett dokumentumok a 2006-2014 közötti időszakból származnak.

Phenjan eddig három kísérleti atomrobbantást hajtott végre, s még tavaly tavasszal amerikai szakértők azt állították, hogy Észak-Korea már a negyedik atomrobbantást készíti elő.

Rakétákat lövetett ki a kis vezér
Rövid hatótávolságú rakétákat lőtt ki tegnap Észak-Korea a tengerbe. A lövedékeket a sztálinista állam nyugati partvidékéről lőtték ki a Japán-tenger felé – közölte a hadsereg vezetése. A feltehetően Scud típusú rakéták hatótávolsága 500 kilométer volt.Phenjan és Szöul provokációval vádolták egymást. Dél-Koreát a rakétakísérlet bőszítette fel, Észak-Koreát viszont az, hogy elkezdődött a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, amit minden évben megrendeznek.
Ezúttal körülbelül két hónapig tartó szárazföldi akciót terveznek. Mindkét ország visszautasította Phenjan azon állításait, amely szerint katonai beavatkozást készítenének elő. Szöuli médiumok szerint a manőverben összesen 220 ezer katona vesz részt. Az Egyesült Államok 28500 katonát állomásoztat az országban.Nem először fordul elő, hogy Észak-Korea rakétakísérlettel akarja demonstrálni katonai erejét a közös hadgyakorlat idején. Kim Dzsong Un, az ország vezetője hétvégén azt közölte, „háborúra” kell felkészülni a két „ellenséggel” szemben.
Pénteken pedig a Koreai Munkapárt központi lapja, a Rodong Szinmun azt írta, hogy Észak-Korea "könyörtelen szent háborút indít az Egyesült Államok ellen, amely a konfrontációt választotta". "Az atomfegyverek (birtoklása) nem az Egyesült Államok monopóliuma. Washington súlyosan téved, ha azt hiszi, hogy biztonságban érezheti magát az amerikai kontinensen" - idézett a KCNA hivatalos hírügynökség a Rodong Szinmun vezércikkéből.
Az amerikai hadsereg szerint Észak-Korea tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat fejleszt, amelyek nemcsak a kelet-ázsiai térségre, hanem az Egyesült Államokra nézve is atomfenyegetést jelentenek. A Kyodo hírügynökség múlt pénteki jelentése szerint ez a megállapítás szerepel Cecil Haney amerikai tengernagy, a hadászati erők parancsnokának írásos jelentésében, amelyet az amerikai képviselőház katonai ügyekkel foglalkozó bizottsága elé terjesztett - írta az MTI.
A Jonhap dél-koreai hírügynökség ugyancsak pénteken James Clappert, az amerikai nemzeti hírszerzési igazgatót (DNI) idézte, aki úgy vélekedett, hogy Észak-Korea már megtette a lépéseket a KN-08 típusú, önjáró ballisztikus rakéták hadrendbe állítására, és már kétszer is bemutatta a nyilvánosság előtt ezeket a fegyvereket, de nem hajtott végre velük kísérletet. Ezeknek a rakétáknak a hatótávolsága feltehetően meghaladja az 5,5 ezer kilométert, vagyis Alaszkát is elérhetik.



Akár vízválasztó is lehet az Egyesült Államok és Izrael viszonyában Benjamin Netanjahu mai beszéde az amerikai Kongresszusban, hiszen nem Barack Obama hívta meg az izraeli miniszterelnököt, hanem John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke. Az amerikai elnök és körei ezt a diplomáciai alapszabályok megsértésének tartják. Netanjahu beszédében egy esetleges Iránnal megkötendő nukleáris megállapodás veszélyeire akarja felhívni a képviselők figyelmét.