Schmidt Mária azt mondta: miközben Lázár János személyes döntése volt a projekt elindítása, a szóbeli megállapodások ellenére nem kötötte meg a szükséges szerződéseket a megvalósítással megbízott közalapítvánnyal, és az anyagi forrásokat sem utalta át a Miniszterelnökség.
Schmidt Mária tegnap durván nekiment a nyilvánosság előtt Lázár Jánosnak, illetve a zsidó szervezetek vezetőinek. A közalapítvány hétfőn közleményt adott ki, amelyben azzal vádolta Lázár Jánost, hogy szándékosan akadályozza az emlékhely megnyitását. A közalapítvány azt is kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség a Sorsok Házáról 2013 őszén készített belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva hozta nyilvánosságra. A Népszabadság hétfői cikke szerint ugyanis a józsefvárosi intézményről a kancellária egy dokumentumot küldött szét véleményezésre, amelyet a Sorsok Háza létrehozásával megbízott Schmidt Mária jegyez. A lap történészeket és zsidó közösségek vezetőit idézte, akik az anyagot nem tartották szakmailag megfelelőnek. A közalapítvány kuratóriumi tagjának nem azzal van problémája, hogy az anyag a szakmai és a zsidó közéleti nyilvánosság elé került, hanem azzal, hogy "egy nem végleges, kezdeti fázisban lévő, további előkészítésre szánt munkaanyagot szellőztettek meg", véleménye szerint szándékosan úgy beállítva, mintha nem egy kivonatos szinopszisról lenne szó, hanem a végső koncepcióról.
A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn azt mondta: a Miniszterelnökség nem akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, sőt "kifejezetten abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb megnyithassa a kapuit az intézmény". Az emlékhely csak a zsidó közösség és a történész szakma egyetértésével jöhet létre, ezért juttatta el nekik a Miniszterelnökség észrevételezésre az előzetes szakmai és kiállítási koncepciót - tudatta Latorcai Csaba, cáfolva, hogy azt végleges koncepciónak beállítva küldték volna szét.
Schmidt Mária a koncepciót érintő bírálatokról azt mondta: nincs olyan kiállítás a világon, amelynek elképzelésével mindenki egyetért. Vagyis egy kiállítás kurátorát nem kényszeríthetik arra, hogy szerezze meg elképzeléséhez a teljes szakmai és társadalmi egyetértést, mert akkor semmi nem valósulna meg - vélekedett a főigazgató. Hozzátette: tökéletes munkát nem lehet végezni, ám most azok kritizálják, akik soha nem hoztak létre semmit és nem érdekeltek más sikerében.
Mint mondta, nincs olyan konkrét pontja a projektnek, amelyről vita volna a Miniszterelnökség, a közalapítvány és a zsidó szervezetek között. Utóbbiak az egész koncepcióval nem értenek egyet. Ugyanis a közalapítvány elképzelése az, hogy az egész magyar társadalommal kívánja megismertetni a történteket, ám a zsidó szervezetek valami másra kíváncsiak - jelentette ki Schmidt Mária.
Zoltai nem akart reagálni a vádakra. A Népszavának azt mondta, sokáig gondolkodott azon, hogy visszavágjon-e, de arra a következtetésre jutott, hogy most nem szabad nyilvánosan üzennie. Lázár maga pedig csak annyit mondott lapunknak, hogy a Sorsok Háza csak a magyar zsidó közösség és a szakma egyetértésével nyílhat meg. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor az MTI-nek azt mondta, ők abban érdekeltek, hogy minél előbb megnyithassa kapuit a józsefvárosi múzeum. A helyettes államtitkár cáfolta, hogy ezt végleges változatként beállítva küldték volna szét a dokumentumot, mint mondta, a kísérőlevélben is az állt, hogy "előzetes szakmai és kiállítási koncepcióról" van szó, de ha annak van "frissebb" változata, a konszenzus érdekében - ha megkapják - készek ezt is megküldeni véleményezésre a napokban ülésező Zsidó Közösségi Kerekasztal tagjainak.