Magyarországon a Sorsok Háza az összes zsidó közösség támogatásával és a szakma egyetértésével valósul meg. Vagy sehogy. Ezt válaszolta Lázár János Schmidt Mária "szomorúságára". A józsefvárosi projekt éceszgébere azt tapasztalta ugyanis, hogy Lázár "talán barátja és újdonsült tanácsadója, a vaskos pártállami múlttal bíró Zoltai Gusztáv sugalmazására szánt szándékkal akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, rúg fel írásbeli és szóbeli megállapodásokat, megy szembe a kormány határozatával." Ezzel a Ház sorsa eldőlni látszik. Ha az történik, amit Lázár János és a Miniszterelnökség állít, akkor nem lesz belőle semmi, mert Schmidten kívül nincs sem zsidó szervezet, sem történész, aki felszólamlana az emlékhely koncepciója mellett.
És ez rendjén is van így, mert erre a házra - főként egy rendbe szedett Páva utca mellett - az égvilágon semmi szükség, amint azt Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke is kezdi belátni. De nem csak ezért pecsételődött meg a Ház sorsa. Azzal, hogy Schmidt ismételten nekiment a zsidó szervezetek vezetőinek (akik "saját politikai hazárdjátszmáikban kezdték felhasználni a Sorsok Házát, miközben a tárgyalóasztaltól megelégedéssel álltak fel") újabb frontot nyitott abban a háborúban, amelyet Lázár éppen csitítani próbál. A kabinet egy, a zsidók ellenében létrehozott, felavatatlan emlékközponttal nem akarhat újabb botrányt a Szabadság téri Megszállási emlékmű mellé. Menekülne a korábbi kormányhatározatból, amely mellett Schmidt még mindig kardoskodik. A főigazgató asszony amúgy elgondolkodhatna azon: ha a zsidó szervezetek politikai játszmákba bonyolódtak, akkor mibe bonyolódott maga a hatalom?
Hanem ez a játszma gellert kapott azzal, hogy Schmidt nekiment Lázárnak, mert így a zsidó múzeum kérdéséből egy újabb fideszes belharc bontakozott ki, amelyhez a zsidó szervezeteknek végképp semmi közük. (Nem kellene, hogy legyen.)
Schmidt azt mondja, folytatja a munkát. Elegánsabb volna, ha félrelépne, mint korábban ígérte. Mi pedig nyugodtabban elgondolkodhatnánk azon, hogy ameddig bárki a napi érdekeinek rendeli alá a holokausztot, s e szerint tologatja ide-oda hatszázezer magyar zsidó emlékét, addig itt bizony nem lesz nyugta sem élőnek, sem holtnak.
