Segítségre szorul a gyermekvédelem

Publikálás dátuma
2015.03.04. 06:11
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Az ötöd- és hatodrendű vádlott - a természetgyógyász és a háziorvos - kihallgatásával folytatódott kedden a másfél éves agárdi kisfiú halálra éheztetésének ügyében indított büntetőper a Székesfehérvári Törvényszéken. A vádlottak tagadták, hogy bűnösök lennének, a történtekért a szülőket hibáztatták. Gyermekvédelmi szakértők szerint a szigetszentmiklósi esethez hasonlóan ez az ügy is megmutatja a magyar gyermekvédelmi rendszer minden hibáját.

Vallomása szerint a budapesti természetgyógyász és "bioenergetikus" abban a hiszemben kezelte a maga sajátos módszereivel a súlyos alultápláltságban szenvedő kisgyermeket, hogy a szülők biztosítják az állandó orvosi felügyeletet. Mint mondta, ő csak a tüneti kezelésben igyekezett segíteni. Megírtuk: a per a múlt héten kezdődött, akkor a szülők és a nagyszülők vallomásait olvasta fel a bíróság.

Mint ismert, a fiatal házaspár gyermeke 2013 áprilisában halt meg, mert szülei hónapokon keresztül alig adtak neki enni és inni. Az első orvos szakértői vélemény szerint a másfél éves kisfiú krónikus alultápláltságban szenvedett, és gyakorlatilag éhen halt. Félévesen még hat kiló volt, halálakor már csak négy és fél. A vállalkozóként dolgozó, jó körülmények között élő szülők védőnőt nem engedtek be a házba, a szociális ellátást visszautasították, szakszerű kórházi ellátás helyett pedig egy homeopátiás háziorvosra és természetgyógyászra bízták gyermekük gyógyítását.

A Velvet tudósítása szerint a tegnapi tárgyaláson a különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével megvádolt bioenergetikus nem kért szót, a bírónő a férfi korábban rögzített vallomását olvasta fel.

Ebben egyebek mellett kijelentette, hogy a kisfiú nagyapjának állításával ellentétben - miszerint a család milliós nagyságrendű összeget fizetett ki szolgálataiért - ő egyáltalán nem kért pénzt. Kiderült, hogy a kritikus állapotban lévő kisfiú halála előtt a nagyapa nem a mentőket, hanem természetgyógyászt értesítette, aki - miután az idős férfi elmondta, hogy habzik a gyerek szája - azonnal kérte, hogy hívjanak mentőt a kicsihez. Azt nem tudta, hogy a nagyapa ezt nem tette meg.

A tárgyaláson a háziorvos sem akart vallomást tenni. Korábbi nyilatkozatából azonban kiderült, többször is kérte a szülőket, vigyék el a gyereket vérvételre, ultrahangra. Mint mondta: "valóban szükség lett volna egyéb orvosi vizsgálatokra, amiket jeleztem is, de ezeket a család maximálisan elutasította. Az általam ismert tények tudatában megtettem mindent, de a szülők hozzáállása megnehezítette a munkámat. Határozottan cáfolom, hogy erős és igazolt tünetei lettek volna a kisfiúnak".

Az orvos állítólag beutalót is írt, a család azonban - a korábbi vallomásukkal ellentétben - ezt tagadja. A tárgyaláson a nagyapa és a nagymama is kérdőre vonta a doktornőt: miért nem lépett fel határozottabban a kórházi kezelés szükségességével kapcsolatban.

Pedig a gyermekorvosok az egyik legfontosabb szereplői a gyermekvédelmi jelzőrendszernek, éppen ezért tudniuk kell, ha a gyermek érdeke azt kívánja, akár a szülők véleményével szemben is, határozottan fel kell lépni. Ehelyett sokszor tapasztalható, hogy az orvosok bizonytalanok a saját lehetőségeikben és kötelezettségeikben, nem mernek konfrontálódni a szülőkkel, háttérbe szorulnak a szakmai szabályok - mondta a Népszavának Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, aki szerint nem rendhagyó, hogy ilyen súlyos helyzetekben a felnőttek nem vállalják a felelősséget, kihátrálnak a gyerekek mögül.

Hasonlóan vélekedett Herczog Mária is: szerinte az "agárdi ügyben" minderre a szülők jómódúsága is hatással volt. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja lapunknak elmondta: a szakemberek sajnos sokszor úgy vélekednek, hogy a tehetős családok biztosan jól bánnak a gyerekeikkel, és a magánorvos miatt nincs szükségük az állami ellátásra.

"Egy szegény, elesett család esetén a beavatkozás, számonkérés is könnyebb, ők gyengébbek, nem elég jó az érdekérvényesítő képességük" - mondta a szakember, hozzátéve: nemzetközi gyakorlat, hogy a magasabb társadalmi státuszú családoknál sokkal kevésbé avatkoznak be a szolgálatok, nehezebben hiszik el a bántalmazást - és félnek, hogy ha valamiért szót emelnének, a végén ők kerülnének bajba, ezért inkább menekülnek a felelősség elől.

A jelzőrendszer működtetőinek - orvosoknak, pedagógusoknak, védőnőknek, de a rendőröknek, sőt még a bíróknak is - minden esetben kötelessége élni a jelzéssel; ám kérdés, hogy egyáltalán ismerik-e ezt a kötelezettséget. Gyurkó Szilvia szerint az érintettek ezzel sok esetben nincsenek tisztában, ahogy azt sem tudják - és nem is értik - pontosan, hogyan működik a gyermekvédelmi rendszer. "Szakmai és rendszerszintű problémákról van szó.

Sajnos a gyermekvédelem számára soha nem álltak rendelkezésre azok a tárgyi, személyi és anyagi feltételek, amelyek biztosíthatnák a hatékonyabb működést. A jelenlegi rendszer sokszor ugyan úgy segítségre szorul, mint azok a családok, akiken segíteni kellene" - vélekedett Gyurkó, hangsúlyozva: a hibák és hiányosságok legfőbb elszenvedői minden esetben a gyerekek.

Mindkét szakértő reménykedik abban, hogy az agárdi esetnek éppen úgy, mint a szigetszentmiklósinak lesz tanulsága, és minden érintett szakma képviselői és intézményei alaposan körüljárják, miképpen lehetne közösen egy integrált rendszert kidolgozni annak érdekében, hogy a jövőben minimalizálni lehessen a hasonló borzalmakat. Herczog szerint maga a gyermekvédelmi törvény jó, ám a rendelkezések végrehajtása "gyalázatos", ami leginkább az alap- és szakellátásban dolgozók felkészítettségének hiányából, az alacsony bérezésből és a szakma alacsony megbecsüléséből is fakad.

"Nagyon rosszak a munkafeltételek, kevés a szakember, alig van család- és gyerektámogató szolgáltatás, rengeteg esettel kellene egyedül megbirkóznia egy-egy szakembernek, noha sem az ismertei, sem a készségei, módszerei nincsenek meg ehhez az esetek nagy részében. Hiányoznak a szakmai iránymutatások, az esetmegbeszélés és értékelés, a visszajelzés arról, hogy mi működik és mi nem" - sorolta a problémákat a szakértő.

A hibák és hiányosságok orvoslása rendkívül sok energiájába kerülne a szakmában dolgozóknak és a döntéshozóknak. Az anyagiak felől megközelítve pedig elmondható: már a jelenlegi rendszer működtetése sem olcsó, ráadásul nem is működik jól - mutatott rá Gyurkó Szilvia, emlékeztetve arra, hogy ideológiáktól függetlenül a hatalom minden résztvevője gyakran hangoztatja: a jövő záloga a gyermek. Ugyanakkor sajnos nálunk ma senki nem akar elmenni a zálogházba kiváltani ezt a zálogot.

Szerző
Frissítve: 2015.03.03. 22:31

Zuglóban kihúzták a füldugót

Publikálás dátuma
2015.03.04. 06:07
Vidéken még kevesebbet tudnak szociális célokra költeni az önkormányzatok FOTÓ: NÉPSZAVA
Két lábra állították a szociális ellátóhálózatot - jelentette ki Dunai Mónika, a Fidesz szóvivője az M1 Ma reggel című műsorában. A politikus szerint a kormány adminisztrációs és anyagi terhet vesz le a helyhatóságokról, amelyek március 1-től maguk dönthetik el, kinek, milyen segítséget adnak a fennmaradáshoz. Arról azonban a szóvivő nem beszélt, hogy a tehetősebb települések, kerületek többet tudnak adni a rászorulóknak, mint azok, ahol kevesen fizetnek adót.

Orbán Viktor munkaalapú társadalmat akar, az "aki nem dolgozik, ne is egyék" elvet követi, holott ez a világ nem az, ahol mindenkinek tudnak munkát adni. Erről tegnap Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere beszélt az ATV Startnak. A politikus a Zuglóban március elsejétől bevezetett új szociális rendszer filozófiájára utalva kijelentette, ha mindenki szeretne és tudna dolgozni, mert ezt a tudása és az egészségi állapota lehetővé tenné, akkor sem lehetne mindenkinek munkája. Magyarországon az emberek többet és kevesebben dolgoznak, mint a régió más országaiban, ami véleménye szerint a rossz gazdaságpolitika következménye. Vannak olyan országok, ahol az "erőltetett" közmunkaprogram nélkül is magasabb a foglalkoztatottak száma, mert például a kismamáknak jut távmunka.

Segély helyett munkát - hirdeti a kormány. A szlogen jegyében szűnt meg egyebek mellett a szociális segély, a lakhatási-, illetve az adósságkezelési támogatás, a segélyezés felelősségét pedig az önkormányzatokra hárították. Karácsony szerint a többi között azért, mert tudják, hogy helyben nem húzhatják le a rászorulók előtt a rolót, hiszen jönnek és betörik. Ezért a kerületi Fidesz-frakció sem támogatta a szociális juttatások megszüntetését. Zuglóban, az országban először minimáljövedelmet szavaztak meg azok számára, akik saját jövedelmükből nem tudnak megélni. Karácsony szerint nem tettek mást, mint hogy kihúzták a füldugót, és meghallották, amit a szakemberek már tíz éve hangoztatnak.

Zugló nem tartozik a leggazdagabb települések közé, de az idén előteremti azt az 500 millió forintot, amiből támogatni tudják a kerületben élő rászorulókat. Azokat is, akik dolgoznak, de a bérükből nem képesek emberekhez méltón élni. A fővárosi kerületekben eltérő összegű segélyt fizetnek mostantól a nélkülözőknek. A tehetősebb városrészekben akár dupla lehet bizonyos támogatás, ezért a Budán lakók általában több segítségre számíthatnak, mint a pestiek, feltéve, hogy az önkormányzat ezt akarja. A kormánypárt szerint ugyanis eddig sokan visszaéltek a segélyekkel, így arra biztatták a települések vezetőit, hogy szigorítsanak a feltételeken. Az eltéréseket mutatja, hogy az I. kerületben a rászorulók márciustól 15 ezer forintot kaphatnak a lakásfenntartáshoz, az V. kerületben viszont csak 3000 forint igényelhető. Az évi hétmilliárd forintos iparűzési adóbevétellel gazdálkodó Budaörsön 4000 forint a lakhatási támogatás, míg a lét és a nemlét határán billegő Magyardombegyházon csak 2500 forint. A szociális szakma az új rendszerben egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a segélyezett közvetlenül ki lesz szolgáltatva a segélyező kénye-kedvének.

A Fidesz szóvivője tegnap a köztévében kijelentette, két lábra állították a szociális ellátóhálózatot, mert a jövedelemkompenzáló támogatásokért már nem az önkormányzatokhoz, hanem a járáshivatalokhoz kell fordulni. Dunai Mónika szerint ezzel adminisztrációs és anyagi terhet vett át az állam a településektől.

Jön az egységes kormányhivatali rendszer
Megszűnik a gyámhivatalok, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi központok, a földhivatalok, a bányakapitányságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddigi önállósága, hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek. Az Országgyűlés ugyanis tegnap elfogadta az erre vonatkozó részben kétharmados módosításokat. 
A jogszabály értelmében április 1-től a kormányhivatalokhoz kerülnek egyebek mellett a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladatai is.
A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyeket pedig a járási hivatalok intézik majd. Mindez szükségessé teszi a többi közt a munkanélküliek ellátásáról, a társadalombiztosítási alapokról, a gyámügyi igazgatásról, a családok támogatásáról, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény módosítását.



Szerző

Állami Híradó az MTV minden adóján

Publikálás dátuma
2015.03.04. 06:06
Kész Zoltán már bejelentette győzelmét és a kétharmad bukását, amikor a közmédiában még a szavazatokat számolták FOTÓ: MTI/NAGY
Leszerepelt a közmédia a veszprémi időközi parlamenti választás napján. A február 22-i vasárnapi estén mindent megtett, amit a közszolgáltatással, a nézők tájékoztatásával szemben egy médium elkövethet. Semmibe vette a hír frissességének szentségét, leköpte a nézőit, akik a Híradótól, A Lényegtől a lényeget, a valós eseményeket, a híreket várták.

Február 22-én, vasárnap Veszprémben időközi országgyűlési képviselő választást tartottak, miután a 2014-es voksoláson a választókerületben 20 százalékos fölénnyel győztes Navracsics Tibor európai uniós biztos lett, így parlamenti mandátumáról lemondott. A politika és a média hónapok óta srófolta a tétet, mondván, ezen a mandátumon múlik a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmada. Az ellenzék a kampányban ennek jelentőségét hangsúlyozta, újra és újra azt hirdette: megkezdjük a kétharmad lebontását. A kormánypártok ezzel szemben minimalizálni igyekeztek a választás jelentőségét, mondván, ami nagyon fontos volt, azt már elrendezték, a következő években hátra lehet dőlni, nincs szükség újabb kétharmados szavazásokra, szóval ennek a voksolásnak nincs nagy jelentősége.

Ez a vasárnap nagy nap volt a médiában. Mindenki bemutatta, mire képes, és hogyan képzeli a hírszolgáltatást, a tájékoztatást. Három csatorna esti műsorait párhuzamosan nézve a következőket láttam - miközben a közmédia, vagyis az MTVA által gyártott vasárnapi híradók, a politikai háttérműsor, illetve a Hír Tv és az ATV esti hír- és hírháttér műsorai között kapcsolgattam.

Érdemi eredmény helyett

Az M1 fél nyolckor már a headline-ban utalt arra, hogy bizony a veszprémi választás tétje a kétharmad. Aztán lendületes összeállításban megszólaltattak mindenkit, akit csak lehetett, bemutatva, melyik jelölt mikor adta le voksát, már aki szavazati joggal rendelkezett a körzetben. Kapcsolták a Nemzeti Választási Irodát is, ahonnan megtudtuk, hogy nem történt semmi rendkívüli a szavazás során. De mivel a szavazatok összeszámlálását csak közvetlenül a Híradó előtt kezdhették meg, ezért érdemi eredményt ekkor még nem közölhettek.

Ezért a folytatásban két időközi önkormányzati polgármester választással folytatták, majd azzal, hogy a tapolcai időközi országgyűlési választásra megkezdődött az ajánlások gyűjtése. Egységnyi jó hír következett, majd megint pártpolitika, és az aktuális lemez a menekültekről, miszerint betegek is vannak köztük, ezért komoly fertőtlenítésre volna szükség. Néhány külpolitikai hír, majd egy összeállítás a holokausztról, a cserkészek születésnapjáról, az idegenvezetők világnapjáról, a közmédia környezetvédelmi napi akciójáról, és persze A Dal döntőseiről, hiszen kialakult a döntő mezőnye. Hosszú belső promóciós anyag készült, hogy a nézők el ne felejtsék, egy hét múlva megint szavazhatnak, és A Dal bécsi küldöttjéről kell majd dönteniük.

Az M1 Híradó végéhez közeledve gyors kapcsolás a választási irodába - véletlenül se Veszprémbe, ahol a pártok várták az eredményeket. Megtudtuk, hogy addig a szavazatok 41 százalékát dolgozták fel, hogy Kész Zoltán vezet (pillanatnyilag, hangsúlyozta a tudósító), de ez még nem a végeredmény, arra 21.30-22.00 óráig várni kell. A Híradón edzett néző az utóheadline-t várta, de nem volt még vége. A Híradóban ekkor előkerült még egy veszprémi vonatkozású hír, melyből kiderült, hogy Schiffer András feljelenti Kész Zoltánt és minden trollt (!), amiért lefényképezték őt, és azt a látszatot keltették, hogy az LMP és a Fidesz ugyanazon a helyen rendezte be a főhadiszállását. Meg azt is, hogy az LMP társelnöke kellemetlennek érezte, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz listafelelőse, és Veszprém fideszes polgármestere ugyanonnan irányította ádáz küzdelmét a szavazók meggyőzése érdekében, mint ő. Szóval a Híradó ezzel a kis vörös farokkal azt üzente, hogy ugyan vezet Kész Zoltán, de bizony ő nagyon rossz ember, szóval senki ne szavazzon rá aznap, mert Schiffer mindjárt bepereli, és akár börtönbe is csukják a trollokkal egyetemben, mert bűn, hogy ugyanott látta az LMP és a Fidesz választási potentátjait. A Híradó amúgy egész nap Veszprémben tartózkodó stábja ez ügyben senkit nem szólaltatott meg, a hír közlését rábízták a műsorvezetőre. Azóta se hallottunk arról, hogy e rendkívül fontos, adászáró értesülés nyomán kit, vagy mit jelentett fel az LMP ezt ígérő politikusa.

Este nyolc óra után néhány perccel túléltük a Híradót, Borsa műsorvezető még beígérte a sporthíreket, az időjárás-jelentést, majd figyelmünkbe ajánlotta a Salamon király kincse című filmet. Úgy vélem, a közmédia az időközi választással és kétharmados téttel terhelt vasárnap nem is dönthetett volna jobban. Minek is készültek volna választási műsorral, vagy A Lényeg különkiadásával, amelyben értelmezhették volna az eredményeket? Minden érintett és valamire való eredményt elérő párthoz kapcsolhattak volna, közvetíthették volna a győztes sajtótájékoztatóját, megszólaltathatták volna a helyszínen tartózkodó korábbi képviselőt, Navracsics Tibort, aki a Hír Tv futó felirata szerint az eredmény ismerete előtt azt mondta, hogy a veszprémiek bölcsen szoktak tudni dönteni. Mennyi jó lehetőség, mennyi jó téma. Igazi közszolgálati feladat. De a bölcsek tanácsa (mindenki, aki egy ilyen döntést javasolhatott, meghozhatott, legyen Híradó vezető, hírigazgató, főszerkesztő, lemondani készülő intendáns, vezérigazgató…) úgy döntött, ezen a vasárnapon semmi lényeges nem történik, ne zavarjuk fölösleges információkkal a választópolgárokat (a zembereket).

Nem így a Hír Tv és az ATV. Ott semmi Salamon király, semmi Sharon Stone, hanem bele a közepébe. Mindkét csatorna vendégeket hívott, és folyamatosan értékelték, elemezték a helyzetet. A szavazatok összeszámlálása rekordgyorsasággal történt, a közmédia által valószínűsített fél tíz helyett már fél kilenc után néhány perccel 92 százalékos feldolgozottság mellett készülődött Kész Zoltán, hogy megköszönje a szavazók bizalmát, és bejelentse, hogy ezen az estén a Fidesz kétharmada a magyar Országgyűlésben véget ért. (Matematikai szempontból legalábbis.) Hát ilyen az, amikor a kereskedelmi televíziók közszolgálatot csinálnak. Amikor teszik a dolgukat.

A választásnak már vége

De lássuk, hol tartott ekkor a 80 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó legnagyobb hazai műsorgyártó óriás. Az M1-n Sharon Stone kápráztatta el a nézőket a Salamon király kincsében. Semmi baj, mert az M2-n nyolc órától Híradó. No, majd ott elcsípjük ezt a veszprémi diadalt. A kettesen azonban a Híradó műfajának karikatúráját közvetítették: minden felirat vagy jelzés nélkül megismételték az M1 fél nyolcas Híradóját. Vagyis akkor, amikor a Hír Tv és az ATV már éppen Veszprémbe kapcsolt, hogy Kész Zoltán tájékoztatóját közvetítse, a közszolgálat éppen azt mondta el, hogy:

„Megtudtuk, hogy addig a szavazatok 41 százalékát dolgozták fel, hogy Kész Zoltán vezet (pillanatnyilag, hangsúlyozta a tudósító), de ez még nem a végeredmény, arra 21.30-22.00 óráig várni kell. A Híradón edzett néző az utóheadline-t várta, de nem volt még vége. A Híradóban ekkorra előkerült még egy veszprémi vonatkozású hír, melyből kiderült, hogy Schiffer András feljelenti Kész Zoltánt és minden trollt (!), amiért lefényképezték őt, és azt a látszatot keltették, hogy az LMP és a Fidesz ugyanazon a helyen rendezte be a főhadiszállását. Meg azt is, hogy az LMP társelnöke kellemetlennek érezte, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz listafelelőse, és Veszprém fideszes polgármestere ugyanonnan irányította ádáz küzdelmét a szavazók meggyőzése érdekében, mint ő. Szóval a Híradó ezzel a kis vörös farokkal azt üzente, hogy ugyan vezet Kész Zoltán, de bizony ő nagyon rossz ember, szóval senki ne szavazzon rá aznap, mert Schiffer mindjárt bepereli, és akár börtönbe is csukják a trollokkal egyetemben, mert bűn, hogy ugyanott látta az LMP és a Fidesz választási potentátjait. A Híradó amúgy egész nap Veszprémben tartózkodó stábja ez ügyben senkit nem szólaltatott meg, a hír közlését rábízták a műsorvezetőre.”

Ugye, milyen idétlen így, írásban is, ha ugyanazt a szöveget másolom be, amit fentebb már olvashattak. És ha nem mondom el, hogy ez már elhangzott, akkor azt képzelhetik, hogy amikor másodszor mondom, ez maga a valóság. (Vagy azt, hogy talán meghibbantam.) Hát, a közszolgálati Híradó éppen így járt el. Nem zavart senkit, hogy a választásnak már vége, hogy a közmédiának lenne ilyenkor dolga, például tájékoztatási kötelezettsége, szóval az MTVA Híradója ezt a módszert természetesnek és normálisnak tartotta. Szeretném sietve jelezni, hogy ez se nem természetes, se nem normális. A Híradó ugyanis a televíziózás legélőbb műfaja. A hírolvasás is ilyen. A hajnal 2 órakor elmondott híreket nem szokás este 8-kor fölvenni. Sőt, ha hírfolyam, akkor illik új, friss hírekkel bővíteni a korábbi híradást. Kivéve a mai magyar közmédiában. Mert ott ezek szerint a szakmai etalon úgy szól, hogy ezeknek ennyi, oszt jó napot.

A Hír Tv és az ATV lassan kezdett visszatérni az eredeti műsorrendhez. Magam is azt hittem, ennyi megrázkódtatás után már nem jöhet több és más, de tévedtem. A Magyar Televízió ugyanis kitalálta az M3 csatornát, ahol régi filmeket, vetélkedőket, színházi közvetítéseket ismételnek szigorú szerkesztési elvek szerint. Én örömmel néznék például ugyanazon a napon, csak 25-35 éve leadott Híradót is, de nem. A hírszolgáltatásáért felelős vezetők fontosnak tartják, hogy a retrocsatornán az aznapi Híradóból tájékozódhasson a kedves néző. Nem adnak új műsort, nem szolgáltatnak friss információkat, és arról sem tájékoztatnak, hogy 22.20-22.50 között miért a fél nyolcas Híradót közvetítik. Így hát megtudhattam, hogy a közszolgálat szerint éppen akkor Veszprémben "a szavazatok 41 százalékát dolgozták fel, hogy Kész Zoltán vezet (pillanatnyilag, hangsúlyozta a tudósító), de ez még nem a végeredmény, arra 21.30-22.00 óráig várni kell…”

A folytatástól megkímélem a kedves olvasót, de azt fontosnak tartom elmondani, hogy éjjel 11-kor Borsa Miklós ezúttal is megígérte a sporthíreket, az időjárás-jelentést és naná, hogy a Salamon király kincseit Sharon Stone-nal a főszerepben.

A hét csúcseseménye

Egy életem, egy halálom, én bizony ekkor a ma még nemzeti főadóra kapcsoltam. Jaj, de a filmről már lemaradtam! Még a vége főcímet se csíptem el. De közszolgálati érzékeim azonnal fölfedezték, hogy az M1 képernyőjén fontos műsor fut. A Lényeg. A heti politikai-közéleti háttér és elemző műsor. Sokáig a közszolgálat Jokere, Obersovszky Péter volt ennek a házigazdája, de egy ideje az eddig minden közszolgálati pozíciójából (Híradó, Az Este, Szempont) kikopott Gulyás István beszélgetett elmélyülten. Mi más is lehetett volna a lényeg ezen a héten, mint a veszprémi időközi választás, és a kétharmad kérdése, ami vagy megmarad, és akkor megerősödik a kormánypárt, vagy elvész, és akkor jöhetnek a magyarázkodások. Jó, érdekes, izgalmas műsort lehet szerkeszteni, csak akarni kell. Hát, Gulyás István nem akarta. Vagy valaki más nem akarta, ez már mindegy is. Veszprém és a kétharmad helyett ezen a héten a közszolgálat hírérzékeny felelősei a növekedési hitelprogramot tartották a hét csúcseseményének. Sokszor elmondták, hogy növekedési hitelprogram, növekedési hitelprogram, hogy a nézők (ha értelmezhető még ez a kategória ezzel a közszolgálati teljesítménnyel kapcsolatban) el ne felejtsék. A bejátszásból Orbán Viktor se maradhatott ki, ő 2013-ban e témában mondott gondolatával vált aktuálissá. Matolcsy György frissebb volt, őt 2014-ből idézték. Aztán a szokott rutinnal Gulyás István kikérdezte az MNB talán osztályvezetőjét, talán főosztályvezetőjét, de ekkor én már elkapcsoltam. Sőt, kikapcsoltam a televíziót.

Ezen az estén a közmédia leszerepelt. Mindent megtett, amit a közszolgáltatással, a nézők tájékoztatásával szemben egy médium elkövethet. Semmibe vette a hír frissességének szentségét, leköpte a nézőit, akik a Híradótól, A Lényegtől a lényeget, a valós eseményeket, a híreket várták. Megtévesztette a nézőket: a közmédia hazudott. A Híradók minden jelzés nélküli ismétlése az M2-n és az M3 retrocsatornán évek óta bevett gyakorlat – ebben az illiberális (unortodox?) közszolgálati médiában.

És ez a közmédia most nemzeti hírcsatornát indít. Az előzmények erre predesztinálják is. A szakmai fölkészültség, a pártatlan szerkesztés, az el nem kötelezett, felkészült (felkészített?) riporteri magatartás, a műsorvezetők szervilizmusa, az újságírók ezres kirúgása, a lojális tanoncok és bérencek fölvétele – mind feljogosítja arra, hogy azt tegyen, amit csak akar. Ma még pártemberek, Orbán lojalistái néznek a szemünkbe napról napra. Ma még azon folyik a vita, hogy ki testnedv és ki nem az. De hátha egyszer választ kaphatunk talán arra a mindannyiunkat elevenen foglalkoztató kérdésre: ennek is vége lesz? Addig pedig a közszolgálati televízió műsorait nézésre, tájékozódásra nem ajánlom.