Jelentősen emelik a katonai büdzsét

Kína bejelentette, hogy az idei évben körülbelül 10 százalékkal növeli katonai kiadásait. A pekingi parlament szóvivője azt közölte, hogy a pontos adatot ma, a pekingi parlament éves ülésszakának első napján teszik közzé.

Tavly a katonai büdzsét 12,2 százalékkal, 130 milliárd dollárra emelték, ezzel Kína védelmi költségvetése a legmagasabb az Egyesült Államoké után körülbelül 130 milliárd dollárral. Ez azonban nem pontos adat, mivel a pekingi vezetés titokban tartja, pontosan mekkora összegeket fordít a katonai kiadásokra. Szakértők abból indulnak ki, hogy ebben az összegben nincsenek benne a haditengerészetre fordított összegek. Peking egyebek mellett további repülőgép-hordozókra kíván szert tenni, eddig ugyanis mindössze eggyel rendelkezik.

A kínai vezetés fontos célként határozta meg a hadsereg modernizálását. Hivatalos közlések szerint ezt a gazdaság gyarapodása is lehetővé teszi, s a katonai kiadásokat a GDP-vel egyenes arányban emelik. Kiindulva azonban abból, hogy tavaly 7,4 százalékkal nőtt a kínai bruttó nemzeti termék, megállapítható, hogy a katonai büdzsé ennél azért gyorsabban emelkedik. A következő években-évtizedekben a GDP folyamatos lassulása várható, 2020 után körülbelül 7 százalékos lesz az emelkedés. Vagyis amennyiben a katonai kiadások mértéke hasonló mértékben nő, úgy a védelmi büdzsé aránya egyre nagyobb lesz a pekingi költségvetésben. Kína elképesztő sebességgel fejleszti hadiiparát. 2012-ben először lépte át a katonai költségvetés a 100 milliárd dolláros álomhatárt. Árulkodó adat az is, hogy a 2013-as büdzsé már 3,1-szerese volt a 2001-es szintnek.

A hadsereg felszereltsége is lélegzetelállító ütemben javult. Korábban kiselejtezett szovjet gépekkel gyakorlatoztak a kínai pilóták, időközben azonban több saját fejlesztésű új generációs harci gép jelent meg. Az első volt ezek közül a Chengdu J-20, amelyet 2011 januárjában mutattak be. Ez a gép már lopakodó hadműveletre is képes. Hasonlóképpen kiválóan felszerelt a Shenyang J-21 és a J-31. Ezeket 2012 őszén mutatták be. A J-31-est a nemzetközi piacra is szánják. A kínai mérnökök állítása szerint kifejlesztése mindössze 19 hónapot vett igénybe, amit nemzetközi szakértők nem akarnak elhinni.

Az új vadászgép 2012. október 31-én emelkedett fel először a magasba. Sokan már akkor éltek a gyanúperrel, hogy a gép kifejlesztése nemcsak a találékony kínai mérnököknek, hanem az internetes kalózoknak is köszönhető volt. 2009-ben egy kínai hacker feltörte az F-35-ös kifejlesztésével foglalkozó cég számítógépes hálózatát, majd a Pentagon rendszerébe is beszivárgott. A tervek alapján szakértők szerint még nem készíthető el teljes egészében a kínai másolat, ehhez rendelkezni kell a hajtómű, a fedélzeti radar és az ellenőrző rendszerek gyártásához szükséges tudással is. A kínai harci repülőgépgyártás az idei év elején ért el újabb sikert: ekkor hajtotta végre első próbarepüléseit a Y-20-as katonai szállító repülőgép.

Kína a haditengerészet terén is jelentős előrelépést mondhat magáénak. A 48 hadihajóból 28-at már a 2000-es években gyártottak. Az első repülőgép-hordozót 2012 szeptemberében állították hadrendbe. Ez már eleve komoly bizalmatlanságot szült Japánban. A pekingi katonai illetékesek azonban akkor azt állították, a Liaoning névre keresztelt anyahajó üzembe helyezése nincs összefüggésben a Japánnal kirobbant feszültségekkel. Azt persze azért sejteni lehetett, hogy a Liaoning nem csak békés célokat szolgál. Kína a repülőgép-hordozójára ukrán segítséggel tett szert, hiszen még 1998-ban Kijevtől vásárolta 20 millió dollárért a 70 százalékban ukrán fejlesztésű monstrumot. A 306 méteres hajót eredetileg (állítólag legalábbis) szórakoztató célokra szánták, s kaszinókat üzemeltettek volna rajta.