Elhúzódó hidegháború veszélye fenyeget

Publikálás dátuma
2015.03.07. 06:31

Van-e békés megoldása a kelet-ukrajnai konfliktusnak? Miben gyökerezik ez a virulenssé vált Oroszország-NATO, Oroszország –Nyugat konfliktus? Mi értelme és szerepe van a szaporodó hadgyakorlatoknak? Ötödik hadoszlop az orosz kisebbség? Egyáltalán van-e a rezsimváltásnak bármiféle esélye Oroszországban az elmúlt időszak belpolitikai történései alapján? Dérer Miklós kül- és biztonságpolitikai elemzőt, a Magyar Atlanti Tanács tagját kérdeztük.

- Számomra például, aki nemzeti kisebbségként éltem életem nagyobb részét, elég riasztóan hangzik, amikor azokat az egyre gyakoribb eszmefuttatásokat hallom, amelyek a különböző volt szovjet tagállamokban élő orosz kisebbséget potenciális veszélyforrásként, amolyan trójai falóként, ötödik hadoszlopként emlegetik, már nem csak azokban az országokban, amelyekben élnek, és amelyek nyilván nem nemzetállamok, hanem a nemzetközi közbeszédben is. Ez az attitűd kísértetiesen emlékeztet a múltra, kollektív bűnösség íze kezd lenni.

- Mert van egy krími precedens és ez befolyásolja a közgondolkodást.

- De azok az emberek, akik feje fölött egyszer csak áttolták a határt, nem hibásak sem Putyin politikájáért, sem Sztálin, sem Lenin, sem az orosz-szovjet múlt más bűneiért. Azért sem hibásak, mert így húzták meg a határokat, azért sem, hogy ott születtek, vagy hogy elődeiket épp oda telepítették. Az ő alapvető emberi jogaikat, mint a nyelvhasználat, anyanyelvű oktatás, a kulturális jogok, mégiscsak ugyanúgy biztosítani kellene, mint azokét, akiknek szerethetőbb anyaországuk van. De mintha stigmatizálna és megbélyegezne Európa újra egy közösséget pusztán etnikai identitása miatt. Elméletben ugyan azt hirdeti, hogy ilyesmit büntetlenül nem lehet, gyakorlatban mégiscsak ez történik.

- A stigmatizálást nem érzem ennyire. Más az orosz kisebbség helyzete a Baltikumban és más Ukrajnában. A Baltikumban a népszavazáskor az oroszok nagy része a függetlenség mellett tette le a voksát, később jött a nagy csalódás. Észtországban a lakosságnak csaknem többsége orosz volt a függetlenség pillanatában, szükségesnek látszott egyfajta észt nemzeti identitást és államot kialakítani. Tehát volt valamennyi védekezés is abban a különben elfogadhatatlan kezelési módban, amit alkalmaztak. A Baltikumban az oroszok jó része betelepített, teljesen elkülönülnek a többségi lakosságtól, Ukrajnában viszont nem, ott nagyon sok találkozási és átfedési pont van. A baltikumi orosz lakosság is főleg orosz kommunikációs eszközöket használ, orosz, putyini tévét néz, rádiót hallgat, ami erősíti a félelmet, hogy Oroszország itt is ugyanolyan helyzetet tud teremteni, mint Ukrajnában. Azért veszélyesebb ez a régió, mint Ukrajna, mert ezek NATO-országok és az 5. cikkely értelmében a NATO katonai erejével találná szembe magát Oroszország. Ez pedig két nukleáris hatalom szembenállását jelentené.

- Az ukrán válság kirobbanása óta szinte folyamatosak a hadgyakorlatok orosz és NATO oldalon egyaránt. A héten Szlovákiában, az ukrán határ mellett zajlott, de volt már minden Ukrajnával és Oroszországgal határos NATO-államban. Az orosz harci gépek pedig már a brit, svéd légteret is feszegették. Mindkét fél azt mondja, a másik provokál, de azt is, hogy neki joga van hadgyakorlatozni. Hogy is állunk ezzel?

- Nyilván joga van mindenkinek a hadgyakorlathoz, de egy kiélezett szituációban egy demonstratív fellépés nagyon könnyen konfliktussá fajulhat akár határtérségben, akár nemzetközi vizeken, nemzetközi légtérben. Ez mindig kicsit provokatív, de ugyanakkor van benne figyelmeztetés is, hogy itt vagyok, erős vagyok, nem jó velem ujjat húzni. Ez valamiféle természetes macsóskodás, ami a katonai vagy védelmi gondolkodásban többnyire benne van. Erődemonstráció, de a hitelesség próbája is. Ugyanakkor magában hordja az eszkaláció veszélyeit.

- Elképzelhetőnek tartja, hogy világháborúvá terebélyesedik az ukrán válság?

- Nem tudom elképzelni ezt, de az elhúzódó hidegháború veszélye fennáll. Oroszországot sokan regionális hatalomnak tartják, de akinek interkontinentális rakétái vannak, az elér bárhová, az nem regionális hatalom. Tetszik, nem tetszik, számomra úgy tűnik, hogy a Nyugat alapvetően elfogadta azt, hogy Oroszországnak Ukrajnában sokkal alapvetőbb érdekei vannak, mint neki. Miközben ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, hogy itt erőszakkal semmit sem lehet megoldani, azt magára is vonatkoztatja. Nem akarja katonai erővel megoldani ezt a kérdést, de nem is fogadja el, hogy az orosz fél ezt tegye. Kompromisszumban reménykedem, olyan kompromisszumban, amelyre nemcsak a demokratikus berendezkedése folytán kompromisszum készebb nyugat, hanem Oroszország is hajlandó, és ami nagyon fontos, az ukrán vezetés is. Kijev elfogadja például azt, hogy Ukrajna föderatív állammá alakul, vagy autonómiát ad a keleti orosz részeknek és a Krím kérdését jegelik, magyarán legalább ideiglenesen nem veszik elő. A megoldás sajnos az, ha a Krím egyelőre a befagyott konfliktusok sorát fogja gyarapítani. Lehet, hogy nem ez a legjobb megoldás, de szerintem ez a legésszerűbb. Talán az egyetlen ésszerű.

Szerző

Kínos! Orbán emberei követték az uniós biztost

Publikálás dátuma
2015.03.06. 19:16
Vera Jourova 2014.09.15-én. Fotó: isifa/Getty Images News
Kellemetlen meglepetést jelentett Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos számára, hogy múlt heti magyarországi látogatása idején a magyar kormány emberei meghívása nélkül akkor is követték, amikor Bag községben nem hivatalos találkozója volt a Bagázs civil szervezet tagjaival - írja a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap pénteken.

"Szárazon közölték, hogy az emberi erőforrások minisztériumától vannak, és szó nélkül Jourová széke mellé tolták saját székeiket" - festi le a lap "Jourovát +figyelték+ Orbán emberei" című írásában azt a jelenetet, amikor a tárca képviselői a bagi találkozón megjelentek. Jourová megjegyezte: a találkozó tényét a magyar hivatalokkal, még Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével, Orbán Viktor bizalmasával sem közölte, "Balog emberei mégis megjelentek Bagon".

A biztosnak meggyőződése, hogy "a négy ellenőrt" elsősorban nem az ő személye érdekelte, hanem az, hogy mit mondanak neki a civilek. Ez szerinte megfelel annak a trendnek, hogy az Orbán kormány egyre inkább megszorítja a civil társadalmat, és a külföldről finanszírozott civil szervezeteket Magyarország ellenségeinek tekinti - állítja Jourová. Éppen a magyar kormánynak a civil szervezetekre gyakorolt fokozódó nyomása volt Jourová magyarországi útjának egyik oka - mutat rá az újság. 

Jourová Frans Timmermanssal, az Európai Bizottság első alelnökével azért egyezett meg magyarországi munkalátogatásában, hogy a helyszínen tájékozódjék a problémákról. "Brüsszel ugyanis foglalkozni fog azzal, hogy magyar szervek részéről ismételten megsértik az európai szabályokat és elveket" - szögezi le a lap. Brüsszel úgy véli, egyelőre elég figyelni a magyarországi helyzetet, mert az esetleges keményebb fellépés "kontraproduktív is lehet". Ugyanakkor "mérlegelés tárgya az is, nem lenne-e kontraproduktív Európa fennmaradása szempontjából, ha nem tenne semmit" - idézi a lap Jourovát.

Szerző

Belefojtották a szót a jegybank elnökébe

A populista Oleh Ljasko vezette Radikális Párt képviselői körbevették a szónoki emelvényt pénteken az ukrán parlamentben, és belefojtották a szót Valerija Hontareva jegybankelnökbe, akinek távozását követelik a tisztségéből.

A nemzeti bank vezetője azért jelent meg a parlamentben, hogy számot adjon a jegybank működéséről, és válaszoljon a képviselők kérdéseire. Ljasko pártja - amely tagja a kormánykoalíciónak - a jegybankelnököt tartja a fő felelősnek a nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya árfolyamának zuhanásáért. A párt képviselői körbevették a szónoki emelvényt, és belefojtották a szót Valerija Hontarevába.

Volodimir Hrojszman házelnök megengedhetetlennek nevezte a honatyák viselkedését. Szerinte elfogadhatatlan, hogy meghívnak egy tisztségviselőt a parlament ülésére, hogy beszámoljon a tevékenységéről, majd végig sem hallgatják. Ljasko frakciójának képviselői a héten már másodszor állták körbe az elnöki emelvényt, hogy a jegybankelnök leváltását követeljék. Hétfőn a házelnök ígéretet tett nekik arra, hogy követelésüket továbbítja az államfőnek. Ezután a honatyák visszaültek a helyükre. 

A hrivnya árfolyamának esése miatt a múlt héten pár tucatnyian tüntettek a nemzeti bank kijevi épülete előtt. A szervezők által "pénzügyi Majdannak" elnevezett demonstráción a résztvevők követelték a jegybankelnök és helyettese, Olekszandr Piszarjev távozását, valamint sürgették, hogy a kormány hozzon intézkedést azok megsegítésére, akik külföldi devizában vettek fel hitelt, és emiatt a törlesztőrészletek a hrivnya árfolyamesése miatt jelentősen megemelkedtek. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a napokban hangsúlyozta, hogy önmagában a jegybanki vezetők leváltásától nem fog a hrivnya megerősödni.

Szerző