Betegbizonytalanság az egészségügyben

A magyar egészségügy résztvevői - mind az orvosok, nővérek, mind a betegek - komolyan aggódnak a szakdolgozók alacsony létszáma, az ágazatban tapasztalható forráshiány, valamint az ellátás biztonsága miatt - ez derül ki a Magyar Rezidens Szövetség és Szinapszis Kft. közös kutatásának eredményeiből.

Komoly veszélybe került a betegbiztonság Magyarországon - derül ki a a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) felkérésére, a Szinapszis Kft. által elkészített felméréséből. A kutatás célja - amelyben 300 magyar orvost, valamint 500 egészségügyi ellátásban résztvevő embert kérdeztek -, hogy rávilágítson a magyar egészségügy jelenlegi helyzetére. Vagyis arra, hogy hatalmas problémát jelent az orvosok és a szakdolgozók elvándorlása, és a területen uralkodó komoly anyagi forráshiány.

A megkérdezettek az elmúlt négy évben történt változásokat semlegesnek ítélték. Az orvosok 59, az átlagemberek 54 százaléka gondolta úgy, hogy az állami beavatkozás ellenére nem lett sem jobb sem rosszabb a helyzet az elmúlt időszakban. A válaszadók 90 százaléka egyetértett abban is, hogy az egészségügy működési rendszerének sokkal több pénzt kellene kapnia, mivel a jelenlegi forrásokkal nem megfelelő szintű a betegbiztonság. Ezt bizonyítja, hogy a megkérdezettek körülbelül kétharmada gondolta úgy, hogy a korszerűtlen ellátások alkalmazása az egészségügyi rendszerben a forráshiányra vezethető vissza. A laikusok 93 százaléka szerint méltányos lenne, ha az ágazat több pénzt kapna akkor is, ha ez máshonnan elvonással járna, sőt, 38 százalék hajlandó lenne akár több adót is fizetni egy mindenki számára elérhető, jobb egészségügyi szolgáltató rendszer érdekében.

Nem ilyen nagy az egyetértés a létszámhiány megítélésében: az orvosok sokkal borúlátóbbak, ugyanis 55 százalékuk adta válaszul, hogy a betegeket nem érezte teljes biztonságban ellátási idejük alatt. Szerintük ez a szakmából hiányzó orvosok és szakápolók létszámhiányának köszönhető. Véleményük szerint ma Magyarországon betegbizonytalanság van. Furcsa, hogy ebből a problémából a betegek szinte alig éreztek meg valamit. Az orvosokhoz képest csupán a válaszadók 21 százalékuk állt negatívan a kérdéshez. Abban viszont egyetértenek, hogy a nővérek hiánya meghatározó az egészségügyben. Így mind az orvosok, mind a laikusok fontosnak tartották, hogy a szakápolók megfelelő számban jelen legyenek az ellátásban, hogy a betegek biztonságban érezhessék magukat. A betegbiztonságot a megkérdezettek véleménye szerint jelentősen befolyásolja azonban a szakmai felkészültség, amiről az orvosok 99, míg a laikusok 95 százaléka vélekedett úgy, hogy az kiemelkedően fontos.

Az alapvető átalakítások bevezetésével kapcsolatban mindkét csoport borúlátó. A laikusok, valamint az orvosok is úgy értékelik, hogy véleményüket nem veszik figyelembe a döntéshozók. A rezidens szövetség pontosan ennek megoldására készíttette el felmérését: ők az érintettek elvárásait kívánják tolmácsolni a kormányzatnak. A jövőben komoly változtatásokra van szükség, többek között azért, mert az orvosok úgy érzik, nem jut megfelelő idejük és energiájuk sem nekik, sem a nővéreknek, hogy a szakmai optimumot nyújtsák. - Az orvosoknak el kell dönteniük, meddig adják még a nevüket a működőképesség látszatának fenntartásához - mondta a felmérés kapcsán tartott sajtótájékoztatón dr. Dénes Tamás, az MRSZ elnöke. Hozzátette, az egészségügy csak azért működik még, mivel a szakdolgozók, illetve az orvosok többször annyit dolgoznak, mint ami az alapfeladatuk lenne. Az elnök kiemelte, ebben a kérdésben a társadalomnak, a szakmának és a politikának is ugyan azt kell gondolnia. Kérdés, a tárgyalások során a felek meg tudnak-e majd egyezni egymással.

A tervek nem segítenek

Az államosítás bevezetésével nem hogy csökkent, de nőtt a kórházak adóssága, valamint az orvoselvándorlás okozta probléma, ami pedig hiánygazdálkodást eredményezett - olvasható a Szövetség az Egészségügyért szervezet közleményében. Mint írják, a tervezett orvosszerződések ellenében ígért sovány bérkiegészítés az ígért életpálya modell bevezetése nélkül, egyértelműen a dolgozók röghöz kötését szolgálja. Vagyis az nem megszünteti, hanem inkább ösztönzi az elvándorlást. A helyzeten a lakosság-arányos megyei finanszírozás sem segít, az ugyanis nem biztosítja a betegek számára a legmagasabb szintű ellátást. Sőt, a betegek gyógyulási esélyeit rontja. Az említett átszervezések sokba kerülnek és fölöslegesen pénzt vonnak el az amúgy is hiány-gazdálkodással küzdő magyar egészségügyi rendszerből - áll a dr. Balaton Péter titkár által jegyzett közleményben.