Isten ostora a POSZT-on

Az idei június eleji Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramját Perényi Balázs drámatanár, rendező és Balogh Tibor színikritikus válogatta. Ketten együtt tavaly márciustól idén februárig 235 előadást láttak. Most először fordult elő, hogy a válogatók nem egyeztek meg minden kiválasztott előadásban, ezért több esetben külön jelezték, hogy melyik produkciót ki javasolta a programba.

A nagyszínpadi előadások közül a Magyar Színházi Társaság képviseletében válogató Perényi javasolta az újvidéki teátrum Bánk bánját és az Örkény Színház „e föld befogad avagy számodra hely „ című előadását. Balogh pedig a debreceni teátrum A Mester és Margaritáját és a békéscsabai színház Koldusoperáját. A stúdió előadások közül Perényi a Nemzeti Színház Zsótér Sándor által rendezett Brand című előadását akarta mindenáron, Balogh pedig, aki a Magyar Teátrumi Társaság javaslatára válogatott, egy másik Nemzeti Színház-i előadást favorizált, mégpedig a Vidnyánszky Attila által rendezett Isten ostorát.

Mint ismert, Vidnyánszky a fesztivál egyik tulajdonosának, a Magyar Teátrumi Társaság elnöki pozícióját is betölti. Az összesen 14 beválogatott előadás közül egyébként kettőt a Nemzetiből és kettő az Örkény Színházból utazhat Pécsre. De bekerült az említetteken kívül a POSZT-ra kaposvári, sepsiszentgyörgyi, miskolci, szombathelyi és békéscsabai előadás is.

A márciusban megszűnő Szputnyik Heilbronni Katica című előadását is meghívták a találkozóra és egy másik független társulat a Stereo Akt Felülről az Ibolyát című darabja is jelen lesz Pécsen. A Nagy József által vezetett Jel Színház a Wilhelm dalokat játszhatja el a POSZT-on. Az idei versenyprogramból hiányzik viszont mások mellett a Katona József Színház, a Radnóti és a Víg bármelyik előadása is.

A fesztivál idei díszvendége Udvaros Dorottya lesz. A találkozó költségvetéséhez Pécs városa 70 milliót ad és a tervek szerint a minisztérium ehhez hatvan millióval járul hozzá. A következő évi versenyprogram válogatói Sólyom András filmrendező és Kiss B. Attila operaénekes lesznek. Kiderült az is, hogy elkezdődött a találkozó megújításának az előkészítése, ehhez Szűcs Gábor színész-rendező vezetésével készül egy tanulmány. A POSZT idei versenyprogramjának a listája az online kiadásunkban olvasható.

Nézze meg az idei versenyprogramot!

Szerző

Közelkép - Megtűrtek

Elgondolkodtató látleletként értelmezhető az a beszélgetés, melyet a Trafóban tartottak a minap a külföldi szakemberek részvételével zajlott a dunaPart3 – Kortárs Előadó-művészeti Platform keretében.

Abban mindenki egyetértett – Schilling Árpád, a Krétakör, Horváth Csaba, a Forte, Mundruczó Kornél, a Proton és Pintér Béla, a Pintér Béla Társulata vezetője – hogy főként a 2010-es kormányváltást követően a megtűrt kategóriába sodródtak a független színházak, már ami az állami támogatásukat illeti.

Drámai gesztusként nemrégiben a Krétakör kényszerűen elhagyta a bázisát, módosított a tevékenységén, a Bodó Viktor által vezetett Szputnyik pedig bejelentette, hogy március végétől megszűnik. Sok minden állhat a háttérben, a helyzet azonban már eléggé elmérgesedett és nehezen kezelhetővé vált. Amikor azt firtatták, hogy ki miben hibázott, elhangzott, a legfőbb probléma, hogy a helyzet tisztázására a felek régóta képtelenek dialógust folytatni.

A ma a tűz közelben lévők azért haragudtak meg korábban a függetlenekre, mert az Előadó-művészeti Törvény korábban garantált összeghez juttatta őket. Közben a társadalomkritikus szemléletű előadásokat sem vették jó néven a különböző állami hivatalokban és bizottságokban ülők. Mundruczó Kornél azt fejtegette, hogy ő nem kíván áldozat lenne ebben az ügyben, de politikai szereplővé sem szeretne válni abból adódóan, hogy őket valamelyik oldalra besorolják. Az mindenesetre tény, hogy a függetlenek működési feltételei itthon egyre inkább romlanak.

„El lehet ugyan húzni az országból” – amire Schilling Árpád is utalt és a mai kultúrpolitika ezt nem is veszi annyira rossznéven, mégsem ez a megoldás. Persze a helyzet rendezésétől még nagyon messze vagyunk, egyelőre a „halottakat számoljuk”. Pintér Béla mondta a beszélgetés végén, hogy ne csak kesergő szó hangozzon el: az igazi tehetséget nem lehet eltaposni. Csak az állami döntéshozók erre ne akkor jöjjenek rá, amikor már az egész független szcéna kivérzett.

Szerző

Nagy bajban a görögök

Publikálás dátuma
2015.03.10. 06:40
Rövidesen a görög bankok is bajba kerülhetnek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Nem történt előrelépés a csőd szélén álló Görögország kapcsán az euróövezeti csoport tegnapi ülésén, nem is adtak ki közleményt arról, milyen további lépéseket terveznek az ország reformjavaslatai ügyében. Ugyanakkor hírek szerint szerdán Athén tárgyalásokat kezd a hitelezőkkel.

Hamar véget ért az euróövezet hétfői találkozója. Bár a görög kormány áttörést remélt az üléstől, abban bízott, hogy a tárcavezetők támogatásukról biztosítják az ország múlt héten benyújtott reformlistáját, ez nem történt meg. Semmiféle közleményt sem tettek közzé az ülés után, ami az előző órák-napok nyilatkozatai alapján nem is volt meglepetés. Az Európai Bizottság ugyanis már előzőleg jelezte, elégedetlen a görög kabinet reformjavaslataival.

Brüsszel szerint a Jeroen Dijsselbloemnak, az euróövezeti csoport vezetőjének pénteken eljuttatott levél általánosságokat tartalmaz, s csak szándéknyilatkozatnak tekinthető. Mindezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke mondta el a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Mint fogalmazott, egy levél még nem változtat meg sok mindent. Az egyes reformokat ugyanis meg kell szavazni, a törvényhozásnak is el kell fogadniuk azokat, s át kell ültetni azokat a gyakorlatba. A levél hét komoly témát ölel fel.

A hitelmegállapodás négy hónappal történt meghosszabbítása miatt Athén ugyan számíthat a hitelezők segítségére, de csak akkor, ha konkrét lépésekkel bizonyítja: komolyan veszi a reformokat. „Úgy tűnik, a görög kormányzat másként fogja fel ezt a problémát, mint mi” – ecsetelte Dombrovskis. Kiemelte, hogy a görög kormányzatnak teljesítenie kell vállalásait. A nehézséget az jelenti Athén számára, hogy március végéig 6 milliárd eurós hitelt kellene visszafizetnie.

Hasonlóan nyilatkozott Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője, aki azt közölte, a dokumentum „távol van attól, hogy elfogadhatónak nevezhessük”. Janisz Varufakisz görög miniszterelnök előrehozott parlamenti választás kiírásával, vagy népszavazás kiírásával fenyegetett arra az esetre, ha az euróövezeti csoport nem fogadja el a benyújtott programot. Ez a kijelentése még miniszterelnökének, Alekszisz Ciprasznak is sok volt, aki úgy vélte, nem kellene olajat önteni a tűzre. A Spiegelnek elmondta, hogy a kormányülésen minden tárcavezetőt arra kért, kicsit kevesebbet beszéljenek.

Ám nemcsak az államkassza fogyatkozik, hanem a bankok helyzete is hétről hétre válik bizonytalanabbá, különösen múlt csütörtök óta vált drámaivá a helyzet, amikor az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy egyelőre nem finanszírozza tovább az ország pénzintézeteit. Az EKB világossá tette, nem kíván további pénzösszegeket a görög bankrendszer stabilitására fordítani, s reformokat akar látni az athéni kormánytól. „Az EKB nem finanszírozhatja a görög kormányt” – emelte ki az EKB igazgatótanácsának tagja, Benoit Coueuré, aki szintén a FAZ-nak nyilatkozott. Mint mondta, ez törvénytelen lenne.

Alekszisz Ciprasz kormányfő úgy foglalt állást, ha az EKB kitart ezen véleménye mellett, „ezzel nagy felelősséget vállal magára, s visszatér az a thriller, amit már február 20. előtt is átélhettünk” – fejtette ki. Az euróövezet pénzügyminiszterei ekkor állapodtak meg a hitelprogram június végéig történő meghosszabbításáról. Varufakisz úgy vélte, hogy hasonló válsághelyzetben Brüsszel rugalmasabb volt a konzervatív kormánnyal. Kizárta ugyanakkor, hogy egy újabb mentőcsomagra lenne szüksége hazájának.

A gondot az jelenti, hogy ha mind az Európai Bizottság, mind az EKB kemény marad Athénnal szemben, úgy nem a gyakran emlegetett Grexit fenyeget, tehát a görögök euróövezetből való kilépése, hanem egy eddig nem ismert terminus jön a képbe: a Graccident. Ez azt jelenti, hogy pontosan megtervezik Athénnak az euróövezetből való – mondjuk így – kizárását.

Szerző
Frissítve: 2015.03.09. 21:54