Közelkép - Megtűrtek

Elgondolkodtató látleletként értelmezhető az a beszélgetés, melyet a Trafóban tartottak a minap a külföldi szakemberek részvételével zajlott a dunaPart3 – Kortárs Előadó-művészeti Platform keretében.

Abban mindenki egyetértett – Schilling Árpád, a Krétakör, Horváth Csaba, a Forte, Mundruczó Kornél, a Proton és Pintér Béla, a Pintér Béla Társulata vezetője – hogy főként a 2010-es kormányváltást követően a megtűrt kategóriába sodródtak a független színházak, már ami az állami támogatásukat illeti.

Drámai gesztusként nemrégiben a Krétakör kényszerűen elhagyta a bázisát, módosított a tevékenységén, a Bodó Viktor által vezetett Szputnyik pedig bejelentette, hogy március végétől megszűnik. Sok minden állhat a háttérben, a helyzet azonban már eléggé elmérgesedett és nehezen kezelhetővé vált. Amikor azt firtatták, hogy ki miben hibázott, elhangzott, a legfőbb probléma, hogy a helyzet tisztázására a felek régóta képtelenek dialógust folytatni.

A ma a tűz közelben lévők azért haragudtak meg korábban a függetlenekre, mert az Előadó-művészeti Törvény korábban garantált összeghez juttatta őket. Közben a társadalomkritikus szemléletű előadásokat sem vették jó néven a különböző állami hivatalokban és bizottságokban ülők. Mundruczó Kornél azt fejtegette, hogy ő nem kíván áldozat lenne ebben az ügyben, de politikai szereplővé sem szeretne válni abból adódóan, hogy őket valamelyik oldalra besorolják. Az mindenesetre tény, hogy a függetlenek működési feltételei itthon egyre inkább romlanak.

„El lehet ugyan húzni az országból” – amire Schilling Árpád is utalt és a mai kultúrpolitika ezt nem is veszi annyira rossznéven, mégsem ez a megoldás. Persze a helyzet rendezésétől még nagyon messze vagyunk, egyelőre a „halottakat számoljuk”. Pintér Béla mondta a beszélgetés végén, hogy ne csak kesergő szó hangozzon el: az igazi tehetséget nem lehet eltaposni. Csak az állami döntéshozók erre ne akkor jöjjenek rá, amikor már az egész független szcéna kivérzett.

Szerző

Nagy bajban a görögök

Publikálás dátuma
2015.03.10. 06:40
Rövidesen a görög bankok is bajba kerülhetnek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Nem történt előrelépés a csőd szélén álló Görögország kapcsán az euróövezeti csoport tegnapi ülésén, nem is adtak ki közleményt arról, milyen további lépéseket terveznek az ország reformjavaslatai ügyében. Ugyanakkor hírek szerint szerdán Athén tárgyalásokat kezd a hitelezőkkel.

Hamar véget ért az euróövezet hétfői találkozója. Bár a görög kormány áttörést remélt az üléstől, abban bízott, hogy a tárcavezetők támogatásukról biztosítják az ország múlt héten benyújtott reformlistáját, ez nem történt meg. Semmiféle közleményt sem tettek közzé az ülés után, ami az előző órák-napok nyilatkozatai alapján nem is volt meglepetés. Az Európai Bizottság ugyanis már előzőleg jelezte, elégedetlen a görög kabinet reformjavaslataival.

Brüsszel szerint a Jeroen Dijsselbloemnak, az euróövezeti csoport vezetőjének pénteken eljuttatott levél általánosságokat tartalmaz, s csak szándéknyilatkozatnak tekinthető. Mindezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke mondta el a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Mint fogalmazott, egy levél még nem változtat meg sok mindent. Az egyes reformokat ugyanis meg kell szavazni, a törvényhozásnak is el kell fogadniuk azokat, s át kell ültetni azokat a gyakorlatba. A levél hét komoly témát ölel fel.

A hitelmegállapodás négy hónappal történt meghosszabbítása miatt Athén ugyan számíthat a hitelezők segítségére, de csak akkor, ha konkrét lépésekkel bizonyítja: komolyan veszi a reformokat. „Úgy tűnik, a görög kormányzat másként fogja fel ezt a problémát, mint mi” – ecsetelte Dombrovskis. Kiemelte, hogy a görög kormányzatnak teljesítenie kell vállalásait. A nehézséget az jelenti Athén számára, hogy március végéig 6 milliárd eurós hitelt kellene visszafizetnie.

Hasonlóan nyilatkozott Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője, aki azt közölte, a dokumentum „távol van attól, hogy elfogadhatónak nevezhessük”. Janisz Varufakisz görög miniszterelnök előrehozott parlamenti választás kiírásával, vagy népszavazás kiírásával fenyegetett arra az esetre, ha az euróövezeti csoport nem fogadja el a benyújtott programot. Ez a kijelentése még miniszterelnökének, Alekszisz Ciprasznak is sok volt, aki úgy vélte, nem kellene olajat önteni a tűzre. A Spiegelnek elmondta, hogy a kormányülésen minden tárcavezetőt arra kért, kicsit kevesebbet beszéljenek.

Ám nemcsak az államkassza fogyatkozik, hanem a bankok helyzete is hétről hétre válik bizonytalanabbá, különösen múlt csütörtök óta vált drámaivá a helyzet, amikor az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy egyelőre nem finanszírozza tovább az ország pénzintézeteit. Az EKB világossá tette, nem kíván további pénzösszegeket a görög bankrendszer stabilitására fordítani, s reformokat akar látni az athéni kormánytól. „Az EKB nem finanszírozhatja a görög kormányt” – emelte ki az EKB igazgatótanácsának tagja, Benoit Coueuré, aki szintén a FAZ-nak nyilatkozott. Mint mondta, ez törvénytelen lenne.

Alekszisz Ciprasz kormányfő úgy foglalt állást, ha az EKB kitart ezen véleménye mellett, „ezzel nagy felelősséget vállal magára, s visszatér az a thriller, amit már február 20. előtt is átélhettünk” – fejtette ki. Az euróövezet pénzügyminiszterei ekkor állapodtak meg a hitelprogram június végéig történő meghosszabbításáról. Varufakisz úgy vélte, hogy hasonló válsághelyzetben Brüsszel rugalmasabb volt a konzervatív kormánnyal. Kizárta ugyanakkor, hogy egy újabb mentőcsomagra lenne szüksége hazájának.

A gondot az jelenti, hogy ha mind az Európai Bizottság, mind az EKB kemény marad Athénnal szemben, úgy nem a gyakran emlegetett Grexit fenyeget, tehát a görögök euróövezetből való kilépése, hanem egy eddig nem ismert terminus jön a képbe: a Graccident. Ez azt jelenti, hogy pontosan megtervezik Athénnak az euróövezetből való – mondjuk így – kizárását.

Szerző
Frissítve: 2015.03.09. 21:54

Kötélhúzás Amerika és Európa között

Lassan a magyar közvélemény is megismeri a TTIP, azaz az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és beruházási partnerség (azaz szerződés) körüli vitákat. Ha jelenlegi formájában elfogadnák e partnerséget, az EU és az Egyesült Államok között olyan szoros gazdasági együttműködés alakulna ki, amely messze túlmutatna a szabadkereskedelmi egyezményekkel járó, hagyományos vámmentességen.

Az amerikaiak többek között azt szeretnék elérni, hogy ha egy amerikai cég túl szigorúnak találja valamelyik európai ország szociális, környezetvédelmi vagy éppen élelmiszer-biztonsági előírásait, akkor egy harmadik ország bíróságán kényszeríthesse ki azok enyhítését.

Bár a tárgyalások nyilván még sokáig tartanak, az Európai Parlament májusban szavazást tart a tárgyalásokról. Ennek még nem lesz jogi érvénye, hiszen nincs is kész szerződéstervezet, de jelezni fogja egy későbbi, végleges szerződés EP-beli elfogadásának esélyeit. Múlt héten 375 civil szervezet közös levélben figyelmeztették az Európai Parlament képviselőit a TTIP veszélyeire. Másfélmillió uniós polgár alá is írta a levelükhöz kapcsolódó tiltakozó ívet.

A szerződés szerintük gyengítené a demokratikus döntéshozatalt Európában. Aláásná azokat a törvényeket, amelyek jelenleg az egészségügyet, a környezetvédelmet, az élelmiszer-biztonságot, a munkavállalók jogait szabályozzák és garantálják. A pénzügyi válság hatására az európai országok megszigorították a pénzintézetek működését: most ezeket a lakosság érdekeit védő intézkedéseket meg kellene szüntetni.

Az Európai Parlamentben a TTIP leglelkesebb támogatója a jobboldali Néppárt, amelynek a Fidesz is oszlopos tagja. Az Orbán-rezsim kétszínű játékot játszik, Brüsszelben nem mer szembe menni a néppárti TTIP-propagandistákkal, itthon viszont a „nemzeti függetlenséget” hangsúlyozza azzal, hogy hazánk GMO (genetikailag módosított élőlények)-mentességét meg kell tartani a szerződés elfogadása után is. Ez jogos kívánság, de ez csak apró részlete az egész partnerségnek.

A vita arról szól, hogy a szociális ellátásban, az egészségügyben, a szigorú élelmiszer-biztonságban és a pénzintézetek átláthatósága terén sikerül-e megőriznünk mindazt, amit „európai modellnek” nevezünk. Tény, hogy ezeknek a vívmányoknak egy részét a Fidesz-kormány már fel is számolta Magyarországon, de egyelőre tekintettel kell lennie az uniós előírásokra is. A TTIP elfogadása esetén már erre sem lennének rákényszerítve.