Kötélhúzás Amerika és Európa között

Lassan a magyar közvélemény is megismeri a TTIP, azaz az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és beruházási partnerség (azaz szerződés) körüli vitákat. Ha jelenlegi formájában elfogadnák e partnerséget, az EU és az Egyesült Államok között olyan szoros gazdasági együttműködés alakulna ki, amely messze túlmutatna a szabadkereskedelmi egyezményekkel járó, hagyományos vámmentességen.

Az amerikaiak többek között azt szeretnék elérni, hogy ha egy amerikai cég túl szigorúnak találja valamelyik európai ország szociális, környezetvédelmi vagy éppen élelmiszer-biztonsági előírásait, akkor egy harmadik ország bíróságán kényszeríthesse ki azok enyhítését.

Bár a tárgyalások nyilván még sokáig tartanak, az Európai Parlament májusban szavazást tart a tárgyalásokról. Ennek még nem lesz jogi érvénye, hiszen nincs is kész szerződéstervezet, de jelezni fogja egy későbbi, végleges szerződés EP-beli elfogadásának esélyeit. Múlt héten 375 civil szervezet közös levélben figyelmeztették az Európai Parlament képviselőit a TTIP veszélyeire. Másfélmillió uniós polgár alá is írta a levelükhöz kapcsolódó tiltakozó ívet.

A szerződés szerintük gyengítené a demokratikus döntéshozatalt Európában. Aláásná azokat a törvényeket, amelyek jelenleg az egészségügyet, a környezetvédelmet, az élelmiszer-biztonságot, a munkavállalók jogait szabályozzák és garantálják. A pénzügyi válság hatására az európai országok megszigorították a pénzintézetek működését: most ezeket a lakosság érdekeit védő intézkedéseket meg kellene szüntetni.

Az Európai Parlamentben a TTIP leglelkesebb támogatója a jobboldali Néppárt, amelynek a Fidesz is oszlopos tagja. Az Orbán-rezsim kétszínű játékot játszik, Brüsszelben nem mer szembe menni a néppárti TTIP-propagandistákkal, itthon viszont a „nemzeti függetlenséget” hangsúlyozza azzal, hogy hazánk GMO (genetikailag módosított élőlények)-mentességét meg kell tartani a szerződés elfogadása után is. Ez jogos kívánság, de ez csak apró részlete az egész partnerségnek.

A vita arról szól, hogy a szociális ellátásban, az egészségügyben, a szigorú élelmiszer-biztonságban és a pénzintézetek átláthatósága terén sikerül-e megőriznünk mindazt, amit „európai modellnek” nevezünk. Tény, hogy ezeknek a vívmányoknak egy részét a Fidesz-kormány már fel is számolta Magyarországon, de egyelőre tekintettel kell lennie az uniós előírásokra is. A TTIP elfogadása esetén már erre sem lennének rákényszerítve.

Fejlődő zsebtolvajlás

Publikálás dátuma
2015.03.10. 06:36
Fotó: Europress Getty Images/Thinkstock
Újabb módszert találtak a digitális zsebtolvajok az úgynevezett egyérintéses bankkártyák adatinak ellopására. Eszerint a jövőben fel kell készülnünk arra, hogy egy tömött közlekedési eszközön nem csak a zsebünkbe nyúlva tulajdonítják majd el értékeinket, hanem egy okos telefonokhoz csatlakoztatható NFC olvasó segítségével csak mellettünk szorosan állva is meglophatnak minket.

Az olvasó működése egyszerű: a tolvajnak csupán tizenöt centiméter távolságra kell elhelyezkednie áldozatától és a megfelelő helyre tartania az eszközt. Így akár fizikai kontaktus nélkül is megszerezheti kártyánk számát és lejárati dátumát. Mégsem ez jelenti a legnagyobb problémát: különösen aggasztó ugyanis, hogy az eszköz viszonylag olcsón és egyszerűen beszerezhető. Már 54 dollárért, azaz átszámítva 15 ezer forintért bárki vásárolhat magának egyet.

Jó hír viszont, hogy hiába a digitális zsebtolvajlás képviselőinek leleményessége, a lopás megfelelő elővigyázatossággal kivédhető. Pontosan ezen célból alkották meg azt a ruházati terméket - egy farmert -, amelynek egy-egy zsebét NFC olvasó gátlóval látták el, vagyis ha ezt viseljük, akkor hiába próbálnak meg minket kifosztani, az nem fog sikerülni. A védő ruházat vásárlás kapcsán érdemes azonban megjegyezni, hogy annak gyártása még csak kezdetleges, így ára is meglehetősen borsos: egy darab 151 dollárba, vagyis harminckilenezer forintba kerül.

Így működik az NFC
A rövid hatótávolságú adatkapcsolat a mágneses indukción alapul. A leolvasó egy kis elektromos áramot bocsát ki, aminek a hatására egy mágneses mező hidalja át a két eszköz közötti teret. Ez elektromos impulzusokká alakul át, ami visszaszállítja a leolvasóba az adatokat. A passzív NFC-címke a leolvasó energiáját használja, hogy visszaküldje az adatokat, míg az aktív eszköznek – például a telefonoknak – saját energiaforrásuk van.



Szerző
Frissítve: 2015.03.09. 22:17

Nagyszeben díszpolgára lett Steinmeier

Klaus Johannis volt nagyszebeni polgármester román államfővé választása új fejezetet nyitott a román-német kapcsolatokban.

Bukarest külpolitikájában az utóbbi évtizedben abszolút prioritásnak számított az Egyesült Államokkal a deveselui rakétaelhárító pajzs kapcsán létrejött stratégiai partnerség, Johannis megválasztása óta azonban Románia Berlinhez közeledne, amit pozitívan fogad a német vezetés is. Johannis február végén hivatalos látogatást tett Berlinben, ahol Angela Merkel kancellárral és Joachim Gauck államfővel egyaránt találkozott, tegnap pedig a német diplomácia vezetője tárgyalt Bukarestben.

Frank-Walter Steinmeiert elsőként Klaus Johannis fogadta az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni palotában. A német diplomata ezután Victor Ponta miniszterelnökkel, majd Bogdan Aurescu külügyminiszterrel egyeztetett, többek között a német-román gazdasági kapcsolatok élénkítéséről.

Steinmeier bukaresti látogatását megelőzően jelezte, Németország lehetőségeket lát Romániában és készen áll arra is, hogy részt vegyen Romániában a NATO-erők integrációját szolgáló egységek, illetve a hadosztály szintű nemzetközi NATO-vezénylési központ létrehozásában is. Steinmeier Nagyszebenben zárta romániai látogatását, ahol a Romániai Németek Demokrata Fóruma megalakulásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségen átvette az egykori szász város díszpolgári címet.

Szerző
Frissítve: 2015.03.09. 21:43