Kötélhúzás Amerika és Európa között

Lassan a magyar közvélemény is megismeri a TTIP, azaz az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és beruházási partnerség (azaz szerződés) körüli vitákat. Ha jelenlegi formájában elfogadnák e partnerséget, az EU és az Egyesült Államok között olyan szoros gazdasági együttműködés alakulna ki, amely messze túlmutatna a szabadkereskedelmi egyezményekkel járó, hagyományos vámmentességen.

Az amerikaiak többek között azt szeretnék elérni, hogy ha egy amerikai cég túl szigorúnak találja valamelyik európai ország szociális, környezetvédelmi vagy éppen élelmiszer-biztonsági előírásait, akkor egy harmadik ország bíróságán kényszeríthesse ki azok enyhítését.

Bár a tárgyalások nyilván még sokáig tartanak, az Európai Parlament májusban szavazást tart a tárgyalásokról. Ennek még nem lesz jogi érvénye, hiszen nincs is kész szerződéstervezet, de jelezni fogja egy későbbi, végleges szerződés EP-beli elfogadásának esélyeit. Múlt héten 375 civil szervezet közös levélben figyelmeztették az Európai Parlament képviselőit a TTIP veszélyeire. Másfélmillió uniós polgár alá is írta a levelükhöz kapcsolódó tiltakozó ívet.

A szerződés szerintük gyengítené a demokratikus döntéshozatalt Európában. Aláásná azokat a törvényeket, amelyek jelenleg az egészségügyet, a környezetvédelmet, az élelmiszer-biztonságot, a munkavállalók jogait szabályozzák és garantálják. A pénzügyi válság hatására az európai országok megszigorították a pénzintézetek működését: most ezeket a lakosság érdekeit védő intézkedéseket meg kellene szüntetni.

Az Európai Parlamentben a TTIP leglelkesebb támogatója a jobboldali Néppárt, amelynek a Fidesz is oszlopos tagja. Az Orbán-rezsim kétszínű játékot játszik, Brüsszelben nem mer szembe menni a néppárti TTIP-propagandistákkal, itthon viszont a „nemzeti függetlenséget” hangsúlyozza azzal, hogy hazánk GMO (genetikailag módosított élőlények)-mentességét meg kell tartani a szerződés elfogadása után is. Ez jogos kívánság, de ez csak apró részlete az egész partnerségnek.

A vita arról szól, hogy a szociális ellátásban, az egészségügyben, a szigorú élelmiszer-biztonságban és a pénzintézetek átláthatósága terén sikerül-e megőriznünk mindazt, amit „európai modellnek” nevezünk. Tény, hogy ezeknek a vívmányoknak egy részét a Fidesz-kormány már fel is számolta Magyarországon, de egyelőre tekintettel kell lennie az uniós előírásokra is. A TTIP elfogadása esetén már erre sem lennének rákényszerítve.

2015.03.10 06:38

Megkéseltek három nőt Nürnbergben, keresik a támadót

Publikálás dátuma
2018.12.14 14:27

Fotó: AFP/
Mindhárman súlyos sérülést szenvedtek, a környéken megerősítették a rendőri jelenlétet.
Megkéseltek három nőt csütörtök este Nürnbergben, a támadás során mindhárman súlyos sérülést szenvedtek – írja a német rendőrség közlése alapján a Washington Post. A támadások a város St. Johannis nevű kerületében történtek. A hatóságok jelenleg vizsgálják, hogy az eseteknél valóban ugyanaz volt-e a késelő. A sérültek nincsenek életveszélyes állapotban, de az egyik nőt a támadás után meg kellett műteni. A környéken megerősítették a rendőri jelenlétet, az elkövetőt továbbra is keresik. A hatóságok szerint nincs terrorizmusra utaló jel.
2018.12.14 14:27
Frissítve: 2018.12.14 15:02

Elkerüli a pápa Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:22

Fotó: AFP/ FILIPPO MONTEFORTE
A Szentszék nem állja az Orbán kormány menekültpolitikáját.
 Bár Áder János köztársasági elnök 2013. szeptemberi vatikáni látogatása során azt közölte, Ferenc pápa elfogadta a Magyarországra szóló meghívást, s 2016-ban hazánkba látogat, ehhez képest nemhogy azóta nem jött el Budapestre, egyelőre 2019-es programjában sem szerepel úticélként Magyarország, s várhatóan nem is lesz benne. Ennek az az oka, hogy a Szentszék egyértelmű nemtetszéssel veszi tudomásul az Orbán-kormány menekültellenes politikáját. Miközben Ferenc pápa rendre rámutat, a keresztények kötelessége a menekültek befogadása, megsegítése, a magyar kabinet rendre szembemegy a pápa tanításával. Annak is meglehetősen rossz visszhangja lehetett a Vatikánban, hogy Magyarország elsők között jelezte, nem támogatja az ENSZ hét elején aláírt menekültügyi megállapodását, miközben a Vatikán rendre azt szorgalmazta, minél több ország írja alá a világszervezet migrációs paktumát. A Vatikán csütörtöki bejelentése szerint Ferenc pápa május 5-7 között Bulgáriába, illetve Macedóniába látogat el. Bár a 2019-es program még nem teljes, valószínűtlen, hogy az év második felében ismét közép- kelet-európai vizitet iktatnának a programba. Eddig annyi bizonyos, hogy januárban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó helyszínére, Panamába látogat el a pápa, február elején az Arab Emírségekbe, Abu Dzabiba vezet az útja, március végén pedig kétnapos marokkói látogatás szerepel a programban. Az egyházfők közül eddig csak II. János Pál járt Bulgáriában, még 2002 májusában. Akkor három a kommunizmus idején meggyilkolt papot avatott boldoggá. Ferenc pápa bulgáriai látogatásának mottója „Béke a Földön”, amivel XXIII. János pápa 1963-as Pacem in terris enciklikájára utal. Mivel 2019-ben már aligha jön a magyar fővárosba Ferenc pápa, budapesti részről alighanem az a következő cél, hogy Ferenc pápát a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából csábítsák Budapestre.  
Témák
Szentszék
2018.12.14 10:22
Frissítve: 2018.12.14 12:04