brókerbotrány;Quaestor;

2015-03-11 21:15:00

Quaestor-ügy: hárítani nagyon tud a Fidesz

Semmi köze a Quaestor brókerbotrányának ahhoz, hogy a legutóbbi szocialista kormány alatt, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 17 milliárd forint hitelt adott a csoportnak a győri ETO Park megvalósításához. Ez nem függ össze a társaság értékpapír-kereskedelmi tevékenységével - tudtuk meg az ügyletet jól ismerő szakértőtől. 

A Duna-parti városban ma már egy stadion, luxusszálló és bevásárlóközpont működik eredményesen, magyarán a hitelezett projekt megvalósult. A Quaestor-csoport kizárólag e beruházásra használhatta fel a kölcsönt, semmilyen más ügyletet nem fedezhettek ebből, így a pénz nem „keveredhetett össze” a Quaestor 150 milliárdos fiktív kötvény-kibocsátásában (melyben úgy vettek fel 60 milliárd forintot az emberektől kötvényen keresztül, hogy az ezt intéző cégnek mindösszesen 10 millió forint jegyzett tőkéje van) semmiféle ügylettel.

Sőt, vélhetően azért, mert a tervek között sportcélú beruházás is volt, akkoriban még maga a Fidesz is melegen üdvözölte az MFB segítségnyújtását, a fejlesztési bank pedig éppen azért támogatta a beruházást, mert az akkori ellenzék sem emelt kifogást. Ugyanakkor az ügyletet aztán a 2010-es kormányváltás után helyzetbe kerülő új MFB-vezetés rossznak tartotta, kiemelve, hogy a kivitelező és a beruházó nagyjából ugyanaz a cégcsoport volt, és bár feljelentést is tett az MFB, mégsem lett semmi érdemi következménye az ügynek.

Magyarán a kormánypártok „érvrendszere” e ponton is megbukik az utóbbi hetek brókerbotrányaiban. A Fidesz ugyanis arra hivatkozva, hogy a Quaestor-csoport tulajdonosa a 2010 előtti, Gyurcsány-Bajnai-kormányokkal úgymond jó kapcsolatokkal rendelkezett, azt állította: „ez is azt bizonyítja, hogy a Quaestor-ügy már a harmadik szocialista brókerbotrány. (A kormánypárt sajátos terminológiájában első szocialista brókerbotránynak a Kulcsár-ügyet, másodiknak a Buda-Cash-t, míg harmadiknak a Quaestor csődjét tartja – a szerk.) Valójában azonban – mint megírtuk – a Quaestor tulajdonosát-vezérét éppenséggel  Fideszhez, fideszes politikusokhoz, illetve az Orbán-kormány alatt pozícióba került emberekhez kötik üzleti és baráti szálak, ráadásul a Quaestornál (s csakúgy, a Buda-Cash-nél) történtekben sokkal inkább a mai kormánypártok, sőt, Matolcsy György egykori nemzetgazdasági miniszter, mai jegybank-elnök felelőssége vethető fel.

Már csak azért is, mert a most a „nagy lebuktató” szerepében tetszelgő Magyar Nemzeti Bank, s annak Orbán Viktor „jobb kezeként” ismert elnöke az elmúlt pár hónapban többször is kapcsolatba került a Quaestor-csoporttal, nem éppen az ott zajló folyamatok kontrollálásával. Engedélyt adtak például a 70 milliárdos kötvényprogramjukra, egy bank megvásárlására, ellenőrizték is a brókercégüket, mégsem gáncsolták el a most bebukott vállalkozást. A Matolcsy által vezetett jegybank volt ugyanis, amely 2014. novemberben maga hagyta jóvá a Quaestor Financial Hrurira Kft. 70 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramját, de négy hónappal a csőd előtt szintén ez az MNB adta meg az engedélyt az egyébként 2008 óta zajló kötvénykibocsátások folytatására. Sőt, 2014. december 2-án a jegybank engedélyt adott arra, hogy a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. megvegye a Credigen Bank Zrt.-t, s ekkor még – érthetetlen módon – semmiféle visszásságra nem figyeltek fel.

 

Tarsoly egyértelműen a Fidesz embere
Miközben a Fidesz a szocialista kormányokkal való „jó kapcsolatát” firtatja, Tarsoly Csaba valójában leginkább Fidesz-közeli üzletember. A Quaestor-csoport a milliárdos vállalkozó tulajdonos-vezére éveken át üzlettársa volt például Kiss Szilárdnak, a januárban letartóztatott volt moszkvai mezőgazdasági attasénak, keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztosnak. Ugyanakkor Tarsolyt legtöbbször szintén Szijjártó Péter környezetében láthatta a nagyközönség (hosszú évek óta ismerik egymást, még Győrből, ahonnan Szijjártó is indult) az elmúlt években.
Főleg a 2010–2014-es Orbán-kormány idején, amikor Szijjártó még külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkárként és magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként járta a világot. A Quaestor-vezér a kormány keleti nyitásának egyik éllovasa, 2013 áprilisában például Szijjártó Péterrel és Kiss Szilárddal együtt nyitotta meg a Moszkvai Magyar Kereskedőházat. 
A moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. Az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház  Zrt. ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződés megkötésére nem került sor. 
De Szijjártó tavaly november végén egy másik fontos moszkvai megnyitón is részt vett: akkor már külügyminiszterként Kiss Szilárd orosz feleségévével, Jelena Cvetkova üzletasszonnyal együtt ünnepélyesen átadta a moszkvai magyar vízumközpontot. A szalagátvágásban segédkezett Tarsoly Csaba is, ugyanis a központot az egyedüli tulajdonában álló Visaworld-Center Kft. és Jelena Cvetkova hozta létre.