Előfizetés

A szegényeknek nincs happy end

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2015.03.16. 06:45
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Bodó Viktor rendező a Vígszínházban a Koldusoperával nagyjából ott folytatja, ahol A revizorral abbahagyta. A Koldusopera is - akárcsak a Gogol műve alapján született előadás - tele van poénnal, kiszólással, burleszk elemekkel. Csakhogy míg A revizornál szertelen politikai kabarét láthattunk, ahol a színházi kifejező eszközök gyakorlatilag nem ismertek határt, addig a Koldusoperánál az eszköztár Brecht szelleméhez hűen letisztultabb.

A Koldusoperán a Vígszínházban azonnal nevethetünk, ahogy felkonferálják a jeleneteket, színház a színházban effektekkel kikacsintanak az előadásból. Ezt Bodó Viktor rendező és színészei nagyon tudják és „le is tudják mozogni” – Duda Éva virtuóz koreográfiájával megsegítve. Itt is vannak kvázi bohóctréfák, ahogy korábban A revizorban, meglepő hangeffektek, az elején például a kikötő szó elhangzása esetén kapunk ilyet. Amikor viszont a Kolduskirály, Peacock alakítója kijön a nézőtérre és megkérdezi a közönség egyik tagját, hogy menyi pénzt adna egy koldusnak, akkor egy pillanat alatt megáll a levegő.

És ehhez hasonló drámai momentumok később is akadnak bőven az előadásban, miközben sokszor könnyesre röhögjük magunkat a szarkasztikus részeken. A Vígszínházban komoly hagyománya van a Koldusoperának, már a hazai ősbemutatót is itt tartották 1930-ban. De az 1990-ben Gothár Péter által rendezett változatban már több, a mostani produkcióban feladatot kapott színész is játszott. A Koldusoperáról aztán tényleg elmondható, hogy napjainkban is aktuális, hiszen nem szól másról, mint a hatalmi összefonódásokról, a korrupcióról és arról, hogy „előbb a has jön, aztán a morál”.

Csakhogy ezek a momentumok még nem elegendők ahhoz, hogy egy érvényes, újító szellemű előadás szülessen. A már említett színházi eszköztár mellett szükség van egy érvényes szöveg verzióra és ez a vígszínházi Koldusopera egyik legfőbb erénye, köszönhetően Bodó Viktornak, Róbert Júliának és Veress Annának, akik Eörsi István fordításának felhasználásával egy remek, néhol sziporkázó verziót készítettek, úgy, hogy közben sok tekintetben hűek maradtak az eredetihez. A szereplők mai szlenget beszélnek, úgy káromkodnak, ahogy a környezetünkben is halljuk.

A koronázási ünnepségből a mostani verzióban miniszterelnöki beiktatás lett, ami ráadásul a nemzeti ünnephez is kapcsolódik. A másik nagy érdem, ahogy főként a szövegnek és persze a rendezésnek köszönhetően a figurák maivá váltak. Hegedűs D. Géza copfos, szemüveges, fékezhetetlenül gátlástalan Peacock, az egész előadás motorja. Ha kell visszataszító, ha kell behízelgő, mindent és mindenkit a kezében tart, anyanyelve a zsarolás, ezzel sikerült felkapaszkodnia, zsarol szegényt, kurvát, bűnözőt, rendőrkapitányt, politikust.

A hajléktalanjait, akikből él, eszközként használja, ha kell, kivezényli őket tüntetni a Parlament elé. Nincs morálja, meggyőződése, csak az anyagi haszon hajtja, korunk hőse. Az egyik áthallásos jelenetben úgy zsarolja meg a rendőrkapitányt, Tigris Brown-t, hogy közben narancsot töm a szájába, aki aztán megeszi, majd a héját, mint egy futballista, cselezve kirugdossa a színpadról.

Peacock feleségét Börcsök Enikő adja, aki akárcsak Hegedűs D., perfekten beszéli Brecht és Bodó színházi nyelvét is, nem beszélve a zenés részeknél Kurt Weill dalairól. Börcsök kétszer is játszotta már korábban Pollyt, de most is nagyon jó őt nézni és hallgatni Peacocknéként, aki túlélésre rendezkedik be, ám a morál nélküliség nála mégis jár egyfajta eleganciával, szinte egyedül a társaságból, még akkor is, ha olykor az alkoholba menekül. Mészáros Máté nem kiköpött Bicska Maxi, pocakos, nem macsós, mégis sikerül neki elhitetni, hogy imádják a nők, mindenki eszén képes túljárni, és a végén ő röhöghet leginkább az egész vircsafton.

A piszkos munkát másokkal végezteti, nyeglén morál nélküli, de mégis szerethető, sőt ugyanúgy hős, mint a Kolduskirály. Gyerekkori barátja a rendőrfőnök, Tigris Brown, a szputnyikos Hajduk Károly megformálásában szánalmas marionettfigura, akit többen is mozgatnak sikerrel. Érzelmeit felülírja a megfelelési kényszer, Készséggel igazodik a nagyobb karrier reményében. Szintén a hónap végén megszűnő Szputnyik Hajózási Társaság tagja a Pollyt játszó Pető Kata, aki több színből gyúrja össze a figurát, sikeresen megbirkózik a dalokkal is, leginkább akkor van elemében, amikor a rendező valamilyen eszközt kínál számára az elrajzoltabb játékmódra.

Kissé a rutinból építkezik a Maxit eláruló Kocsma Jenny-t megformáló Járó Zsuzsa, és főként a harcos jelentekben partnerré váló Réti Adrienn. Jankovics Péter adja Smith felügyelőt és a kikiáltót és az utóbbi szerepben nagy része van az előadás sikerében. A produkcióban tizenkét vígszínházi, és nyolc szputnyikos színész remek csapatmunkát nyújt. Nem fáradnak ki, végig képesek megtartani az előadás sodró ritmusát. Balázs Juli díszlete praktikus és jó játéklehetőséget teremt, Kiss Julcsi jelmezei sokszínűek és megjegyezhetők. Élvezetes, ahogy Dinyés Dániel és zenekara olykor a hagyományos zenészi szerepből is kilépve az előadás nélkülözhetetlen részévé válik.

„Mi egy tolvajkulcs egy részvényhez képest? Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest? Mi egy ember meggyilkolása egy ember munkába állításához képest”- kérdezi az előadás végén Bicska Maxi, aki aztán Tigris Brown szervírozásában a már beiktatott miniszterelnök kegyelméből érdemkeresztet, belvárosi engedményes árú ingatlant és plusz havi „tízmillát” kap lelépési díjként.

A szegények pedig megelégedhetnek az előadás búcsúdalával, mert, ahogy Peacock fogalmaz, „az életben nekik nincs happy end, az elnöki hírnökök roppant ritkán jönnek, és akit rúgnak, visszarúg a végén, ezért nem szabad túl buzgón üldözni a vétket. Megfagy magától, mint akármi más. A fagyra gondolj és az éjszakára. E Földön, mit betölt a jajgatás.”

A szombati bemutató végén rendőrök jelentek meg a színház előcsarnokában, de aki azt gondolta, hogy netán már a miniszterelnök küldte őket, és az alkotókért jöttek, megnyugodhat, mert csupán egy eltévedt nézőt kellett útbaigazítaniuk.

Paks II: a háromszög négyszögesítése

Publikálás dátuma
2015.03.16. 06:22
Fotó: Népszava
Megvolt az első csörte a paksi bővítés ürügyén a magyar kormány, valamint az Európai Bizottság között, és ebben a kabinet alulmaradt. Brüsszel állítólag már a múlt nyáron világossá tette, nem enged az uniós energiapolitika és biztonság alapelveiből. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa többször is hangoztatta: bármilyen energetikai projektet az energiaforrások diverzifikálásának alárendelten kell kezelni. Más gondok is veszélyeztetik azonban a paksi beruházást.

A kormány az uniós elvárásokat figyelmen kívül hagyva kötötte meg a beruházás szerződéseit, köztük a fűtőanyag-ellátásról szólót is, amelyben kizárólagosságot kapott a Roszatom egyik leányvállalata. Az uniós atomenergiai beruházások felett őrködő Euratom Ellátási Ügynökség azonban megkerülhetetlen, új erőművek esetében a harmadik országokkal kötött szerződésekhez szükséges a jóváhagyása. A Paksi fűtőelem-szállítási terveket a múlt hét végén az Európai Bizottsággal egyetértésben elutasította az ügynökség - közölte elsőként a Financial Times.

Miután az Európai Bizottság nem fogadta el azt, hogy az orosz fél szállítsa a fűtőanyagot az új paksi erőműbe, alternatív beszerzési forrást kell keresni, ennek azonban többletköltségei lehetnek - mondta Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a HírTV Magyarország élőben című műsorában. Arra a felvetésre, hogy a szállító lehet-e az amerikai Westinghouse, a főigazgató elmondta: ez a cég jelenleg nem gyárt a Pakson megépíteni szándékozott típusú atomerőműhöz fűtőanyagot, de képes kifejleszteni, majd legyártani azt, ami emelheti is a költségeket.

Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos az Indexnek nem zárta ki, hogy más fűtőanyag-gyártók is szóba jöhetnek, akik képesek az új erőmű ellátását megoldani. A világon működő mintegy 440 atomerőművi blokkhoz a kazettákat több helyen gyártják, így az USA-ban, Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban, Oroszországban, Dél-Koreában, Kínában, Japánban, Nagy Britanniában. Különbségek vannak a technológiák, és értelemszerűen, a kondíciók között is.

A leggyakoribb nyomottvizes reaktorok nyugati, úgynevezett PWR és a keleti VVER típus kazettáinak kialakítása között két nagyon fontos eltérést emelt ki a kormánybiztos. Az egyik, hogy az orosz VVER reaktorokban egyenlő oldalú háromszög-rácsba rendezve, egymással párhuzamosan helyezkednek el az üzemanyag pálcák, míg a nyugati PWR reaktorokban négyszögrácsba rendezve vannak a pálcák. Ennek következtében a VVER reaktorok kazettái hatszög alakúak, míg a nyugati PWR reaktorokban négyszög alakú kazettákat alkalmaznak. Megfelelő fűtőanyagot kifejleszteni akár három évbe is telhet, arról nem is beszélve, hogy jelentős beruházás szükséges hozzá. Ráadásul a kereskedelmi kondíciók, árak mellett nagyon komoly műszaki és biztonsági kérdések is felmerülnek - tette hozzá. A korábban hírbe hozott amerikai beszállítóval kapcsolatban Aszódi megjegyezte: a Westinghouse kazettáival komoly műszaki problémák voltak a cseh temelini reaktorokban. A csehek végül áttértek orosz üzemanyagra.

Tíz helyett akár így 18 milliárd euróba is fájhatna Paks 2, de ez nem fog megtörténni - nyilatkozta Illés Zoltán, a Fidesz egykori környezetvédelmi államtitkára a Hír24-nek. Aszódival ellentétben úgy véli, lehetetlen egy orosz atomerőműbe máshonnan fűtőelemet hozni. És nem csak ezt a gondot látja Paks 2-vel kapcsolatban, szerinte a tervezési hiányosságok miatt is újabb vétó jöhet. Úgy véli hiányzik a tervekből annak a speciális héjszerkezetnek a megépítése, ami robbanás esetén megakadályozná, hogy szennyezőanyag jusson a légtérbe. Ez nincs benne az árban sem. Információi szerint az oroszok már jelezték, megépítenék, de az ára négymilliárd euró. Az erőmű költségvetése a kormány eredeti bejelentése szerint 10 milliárd euró. Putyin budapesti látogatásakor azonban már 14 milliárd eurós beruházásról beszélt. Ehhez jöhet még hozzá a szerkezet négymilliárd eurós költsége - összegezte számításait a volt államtitkár.

Az erőművet nem lehet itthon megépíteni úgy, hogy kimarad ez a lépés - hangoztatta Illés. Egyszerűen az uniós szabványok nem engedik. Most a fűtőelemek miatt kaszálta el az unió Paks 2-t. A következő lépés a tervezési hiányosságok miatti vétó lesz - vélte.

Paks II: a háromszög négyszögesítése

Publikálás dátuma
2015.03.16. 06:22
Fotó: Népszava
Megvolt az első csörte a paksi bővítés ürügyén a magyar kormány, valamint az Európai Bizottság között, és ebben a kabinet alulmaradt. Brüsszel állítólag már a múlt nyáron világossá tette, nem enged az uniós energiapolitika és biztonság alapelveiből. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa többször is hangoztatta: bármilyen energetikai projektet az energiaforrások diverzifikálásának alárendelten kell kezelni. Más gondok is veszélyeztetik azonban a paksi beruházást.

A kormány az uniós elvárásokat figyelmen kívül hagyva kötötte meg a beruházás szerződéseit, köztük a fűtőanyag-ellátásról szólót is, amelyben kizárólagosságot kapott a Roszatom egyik leányvállalata. Az uniós atomenergiai beruházások felett őrködő Euratom Ellátási Ügynökség azonban megkerülhetetlen, új erőművek esetében a harmadik országokkal kötött szerződésekhez szükséges a jóváhagyása. A Paksi fűtőelem-szállítási terveket a múlt hét végén az Európai Bizottsággal egyetértésben elutasította az ügynökség - közölte elsőként a Financial Times.

Miután az Európai Bizottság nem fogadta el azt, hogy az orosz fél szállítsa a fűtőanyagot az új paksi erőműbe, alternatív beszerzési forrást kell keresni, ennek azonban többletköltségei lehetnek - mondta Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a HírTV Magyarország élőben című műsorában. Arra a felvetésre, hogy a szállító lehet-e az amerikai Westinghouse, a főigazgató elmondta: ez a cég jelenleg nem gyárt a Pakson megépíteni szándékozott típusú atomerőműhöz fűtőanyagot, de képes kifejleszteni, majd legyártani azt, ami emelheti is a költségeket.

Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos az Indexnek nem zárta ki, hogy más fűtőanyag-gyártók is szóba jöhetnek, akik képesek az új erőmű ellátását megoldani. A világon működő mintegy 440 atomerőművi blokkhoz a kazettákat több helyen gyártják, így az USA-ban, Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban, Oroszországban, Dél-Koreában, Kínában, Japánban, Nagy Britanniában. Különbségek vannak a technológiák, és értelemszerűen, a kondíciók között is.

A leggyakoribb nyomottvizes reaktorok nyugati, úgynevezett PWR és a keleti VVER típus kazettáinak kialakítása között két nagyon fontos eltérést emelt ki a kormánybiztos. Az egyik, hogy az orosz VVER reaktorokban egyenlő oldalú háromszög-rácsba rendezve, egymással párhuzamosan helyezkednek el az üzemanyag pálcák, míg a nyugati PWR reaktorokban négyszögrácsba rendezve vannak a pálcák. Ennek következtében a VVER reaktorok kazettái hatszög alakúak, míg a nyugati PWR reaktorokban négyszög alakú kazettákat alkalmaznak. Megfelelő fűtőanyagot kifejleszteni akár három évbe is telhet, arról nem is beszélve, hogy jelentős beruházás szükséges hozzá. Ráadásul a kereskedelmi kondíciók, árak mellett nagyon komoly műszaki és biztonsági kérdések is felmerülnek - tette hozzá. A korábban hírbe hozott amerikai beszállítóval kapcsolatban Aszódi megjegyezte: a Westinghouse kazettáival komoly műszaki problémák voltak a cseh temelini reaktorokban. A csehek végül áttértek orosz üzemanyagra.

Tíz helyett akár így 18 milliárd euróba is fájhatna Paks 2, de ez nem fog megtörténni - nyilatkozta Illés Zoltán, a Fidesz egykori környezetvédelmi államtitkára a Hír24-nek. Aszódival ellentétben úgy véli, lehetetlen egy orosz atomerőműbe máshonnan fűtőelemet hozni. És nem csak ezt a gondot látja Paks 2-vel kapcsolatban, szerinte a tervezési hiányosságok miatt is újabb vétó jöhet. Úgy véli hiányzik a tervekből annak a speciális héjszerkezetnek a megépítése, ami robbanás esetén megakadályozná, hogy szennyezőanyag jusson a légtérbe. Ez nincs benne az árban sem. Információi szerint az oroszok már jelezték, megépítenék, de az ára négymilliárd euró. Az erőmű költségvetése a kormány eredeti bejelentése szerint 10 milliárd euró. Putyin budapesti látogatásakor azonban már 14 milliárd eurós beruházásról beszélt. Ehhez jöhet még hozzá a szerkezet négymilliárd eurós költsége - összegezte számításait a volt államtitkár.

Az erőművet nem lehet itthon megépíteni úgy, hogy kimarad ez a lépés - hangoztatta Illés. Egyszerűen az uniós szabványok nem engedik. Most a fűtőelemek miatt kaszálta el az unió Paks 2-t. A következő lépés a tervezési hiányosságok miatti vétó lesz - vélte.