Nem piacbarát az nhp+

Újabb "csodafegyvert"vetett be a jegybank. Már lehet igényelni a kereskedelmi bankoktól a Növekedési Hitelprogram Plusz (NHP+) elnevezésű kedvezményes hitelkonstrukciót, amelyet azoknak a vállalkozásoknak szánnak, amelyek a korábbi hitelbírálatokon könnyűnek találtattak. Az NHP+ piackonformnak aligha mondható, ám általa valamicskét nőhet a vállalati hitelállomány.

Azt ugyan merészség lenne állítani, hogy a tegnap indult NHP+ a bankokkal való kormányzati kiegyezés része, az azonban kétségtelen tény, hogy valamennyit javult a pénzintézetek tevékenységének és eredményességének kormányzati megítélése. Az MNB hétfőn kiadott közleményében jelentette be az NHP+ indulását, de valamennyi érintett tisztában van vele, hogy mire ebből ténylegesen pénz is lesz, addig 1-2 hónap is eltelhet.

A program lényege: az 500 milliárd forintos keretből egy-egy kis- és közepes vállalkozás legfeljebb 500 millió forintot kaphat ebben a konstrukcióban, és a felvett hitelből legalább 70 százaléknak valamilyen beruházásnál kell hasznosulnia, beleértve a lízinget is. Azt szeretné elérni a jegybank, hogy a hitelt ne egy korábbi kölcsön kiváltására, az uniós pályázatok előfinanszírozására fordítsák, vagy a forgóeszközként használják. Az NHP+ annyiban különbözik a korábban elindított NHP-től, hogy kifejezetten azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak szánják, amelyek hitelezését egyébként a kereskedelmi bankok saját hitelbírálati rendszerükben kockázatosnak ítélik meg. Éppen ezért az MNB legfeljebb 5 évig a hitelezési veszteségek 50 százalékát a bankoktól átvállalja, míg a másik 50 százalék kockázatát a hitelnyújtó kereskedelmi banknak kell vállalnia. Az MNB rendelkezései szerint a garancia évente legfeljebb az egyes hitelintézeteknél az ebben a konstrukcióban nyújtott hitelek 2,5 százalékát érheti el, öt év alatt legfeljebb 625 millió forintot.

Nem igazán piackonform a kockázatosabb kis- és közepes vállalkozások ilyen formájú hitelezése - mondta Népszavának Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint célszerűbb lenne inkább a vállalkozás kockázatát beárazni. Az MNB egy gordiuszi csomót szeretne átvágni: minél több céget hitelezni, ugyanakkor a kockázatokat sem növelni. Azt azonban szem előtt kell tartani - emlékeztetett a szakember -, hogy az MNB kockázatátvállalása az adófizetők pénzéből történik! Mivel továbbra is a kereskedelmi bankok döntenek a hitelek odaítéléséről, ezért vélhetően a kockázatkezelésük nem lesz lazább az NHP+ beindítása révén - mondta az elemző.

Török Zoltán is megerősítette, hogy az utóbbi időben növekedett a hitelkiáramlás, de a lehetőségekhez képest ez még korántsem elégséges. Érdemlegesen ezen az NHP+ aligha javít - vélte. Éppen ezért azt, hogy ez a hitelkonstrukció a GDP-hez évente 0,5 százalékkal járul hozzá, túlzottnak tartja az elemző, de a pontos mértéket nem könnyű meghatározni.

A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlyához képest rendkívül nagy arányban képviselteti magát az NHP-ban: az első fázisban 14 százalék, a másodikban 28 százalék az agrárium részesedése. A kihelyezett forrás legnagyobb része új hitel, azon belül is magas arányt képviselnek a beruházási hitelek. A második fázisban jelenleg 62 százalék a beruházási hitelek aránya - hangzott el egy múlt heti tanácskozáson. A traktorokból tavaly mintegy 75 százalékkal többet adtak el Magyarországon, mint egy évvel korábban, ez kétségtelenül a hitelprogramnak tulajdonítható.

Az idei év első két hónapjában kissé leült a 2013 vége óta elérhető NHP iránti érdeklődés, ezen valamit élénkíthet az NHP+. Javítja vállalkozások hitelhez jutási esélyeit, hogy a bankok maguk döntik el, hogy ügyfeleiket az NHP melyik konstrukciójába sorolják.