Szijjártó a honvédelmi miniszter egyik tegnapi kijelentésére reagált ezzel, Hende Csaba ugyanis a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, a kormány szerdán dönt az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben tervezett magyar szerepvállalásról. A konzervatív német lap beszámolója szerint Hende közölte, hogy a kormány döntése után a törvényhozásnak hozzá kell járulnia a küldetéshez. A lap kiemelte, hogy a lakossághoz mérten éveken keresztül Magyarország nyújtotta a legnagyobb hozzájárulást a nemzetközi katonai műveletekhez, és jelenleg 770 magyar katona vesz részt nemzetközi küldetésekben. Ez a szám az Észak-Irakban tervezett szerepvállalás révén hamarosan 150-nel emelkedik.
A zárt ülés után Szijjártó bejelentette, hogy a honvéd vezérkar közeljövőben tervezett iraki helyszíni szemléje után is egyeztet a parlamenti illetékes bizottságaival. Bevallotta, hogy a misszióban való részvétel veszélyezteti az ország biztonságát, ezért az érintett tárcák és szolgálatok számításokat végeznek arról, hogy ennek milyen plusz forrásigényei vannak. A miniszter elmondta, az Egyesült Államok katonai szervétől a Honvédelmi Minisztériumhoz érkezett magyar szerepvállalásról szóló levelet megmutatta azoknak, akik kérték és megismételte, hogy az IS elleni fellépés nem ENSZ- vagy NATO-felhatalmazású, hanem az USA két ENSZ BT-határozatra hivatkozva vezeti a koalíciót.
A DK-s Vadai Ágnes szerint az említett levél további elemzést igényel, mert az az állítás, hogy egy "nagy politikai felkérés érkezett volna", ebben a formában nem igaz. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke arról beszélt, hogy az ülésen okosabbak lettek, de még nem elég okosak ahhoz, hogy dönteni tudjanak. További információk és egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy csak racionális mértékű kockázatnövekedést vállaljon az ország. Az LMP-s Szél Bernadett szerint egyre inkább látszik, hogy ez nem ésszerű és nem is végiggondolt döntés. Szijjártó közölte, meglehet a kétharmad a parlamentben.
