Görögország;Európa Tanács;energiabiztonság;gyorssegély;

Családi fotó Brüsszelben FOTÓ: MTI/BOTÁR GERGELY

- Athén gyorssegélyt kér

Energiabiztonságról tárgyaltak az Európai Tanács tegnap kezdődött csúcsértekezletének első ülésén, majd este munkavacsorán tekintették át az ukrán válság, illetve az Oroszország elleni uniós szankciók kiterjesztésének kérdését. A legnehezebb probléma, a görög fizetőképesség sürgető ügye hivatalosan nem is szerepelt a napirenden, de alighanem erről tanácskoztak legintenzívebben.

Alekszisz Ciprasz, aki hírek szerint turistaosztályon utazott Brüsszelbe, azt várja a brüsszeli illetékesektől, hogy nyújtsanak rövid távú, áthidaló segélyt Athénnak, mivel két fizetési határidő is lejár ma, s a görög kormányfő szerint az EU elemi érdeke, hogy biztosítsa a görög gazdaság finanszírozhatóságát.

Ciprasz a hivatalos megbeszélések lezártával (lapzártánk után) ült tárgyalóasztalhoz Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia elnökkel, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Jeroen Dijsselbloemmel, az eurózóna vezetőjével, valamint Mario Draghival, az Európai Központi Bank (ECB) elnökével.

Cipras arról próbálta feltehetőleg győzködni az unió legbefolyásosabb döntéshozóit, hogy lazítsák a görög mentőprogram szigorú feltételeit. A túlélésért küzdő görög kormányfő azt akarta elérni, hogy Athén lehívhassa a trojka által folyósított mentőcsomag utolsó, 240 milliárd eurós részletét, de az uniós illetékesek a görög reformprogram elfogadásához kötnék a további kifizetéseket.

Juncker a francia Europe 1 rádiónak azt nyilatkozta: „Újra kifejtem Ciprasznak, amit már kétszer elmondtam, Görögországnak tartania kell magát az eurócsoport előtt 2012-ben tett vállalásaihoz.” Hasonló álláspontra helyezkedett Merkel kancellár is a brüsszeli csúcs előestéjén. Nem kizárt, hogy a végső döntés hétfőre húzódik át, amikorra Cipraszt Berlinbe várják.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke tudatta, azért szervezett külön találkozót a görög válságról, hogy a csúcson tartani tudják a hivatalos napirendet. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint annyira „veszélyes” a helyzet, hogy 2-3 milliárd eurós gyorssegélyt mindenképpen ki kell utalni Athénnak, hogy elkerüljék az összeomlást.

Brüsszelben nem vártak döntést az Oroszországgal szemben az ukrán válság miatt hozott szankciók meghosszabbításának vagy feloldásának kérdésében sem. A Huszonnyolcak diplomatái szerint a júniusban esedékes következő csúcsig elhalogatnák a kérdést, hogy 2015 végéig meghosszabbítják-e a Moszkva elleni szankciókat.

Diplomáciai körökből az szivárgott ki, hogy a szankciók kérdését összekapcsolják a minszki tűzszüneti megállapodás végrehajtásával. Ezt szorgalmazta a csúcs előtt közzétett nyilatkozatában az Európai Tanács elnöke, s Fererica Mogherini. az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.

Egyeztettek a visegrádiak

Orbán Viktor tegnap Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében informális beszélgetést folytatott Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős EU-biztossal, valamint kabinetjének tagjaival. Ezt követően a magyar kormányfő az Európai Néppárt csúcstalálkozóján vett részt. Az Európai Tanács ülése előtt egyeztetést tartottak a visegrádi országok vezetői - közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel.

Tusk a gyengülő euróról

Donald Tusk, a Tanács állandó elnöke a csúcs előtt a szociális partnerek képviselőivel találkozva elmondta, már látható jelei vannak az európai gazdasági helyzet javulásának. Csökkennek az olajárak, és sikeresnek ígérkezik a Stratégiai Befektetések Európai Alapja, amelybe máris sok milliárd euró áramlott be.

Az ET elnöke szerint az euró gyengülése is a gazdaságot segíti az export ösztönzése révén. Donald Tusk, aki nemrég Washingtonban Obama elnökkel is tárgyalt, elkötelezte magát a TTIP, az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és beruházási partnerség (egyezmény) megkötése mellett. A EP frakcióiban erről megoszlanak a vélemények.

Hegyi Gyula (Brüsszel)



Bár az utóbbi hetekben-hónapokban elsősorban a koszovói kivándorlásról volt szó a hazai és a nemzetközi sajtóban, valójában Bosznia-Hercegovinában semmivel sem szívderítőbb a helyzet. Drámai kivándorlás rázza meg az országot, ami ellen a helyi hatóságok nemcsak, hogy nem tudnak, mintha nem is akarnának tenni. Teljes családok hagynak el falvakat. Nem is annyira hosszabb távon különösen az jelenthet gondot, hogy a diplomások is tömegesen fordítanak hátat a balkáni országnak.