Vida Ildikó selyemzsinórt kap?

Lavina indult, amely könnyen maga alá temetheti Vida Ildikó adóhatósági elnököt. Áfacsalási ügyben gyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezetője, egy másik eljárásban egy volt dolgozó ellen már vádat is emeltek, s miközben Vida mindent rendben talált saját háza táján, a nemzetgazdasági tárca egy héten belül másodszor rúgott bele a NAV-ba. A Korrupcióellenes Szövetség szerint nem maradhat következmények nélkül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adóhatóságot elmarasztaló jelentése sem, a NAV pedig, mint szervezet bizonyítottan korrupt.

Zéró tolerancia a NAV szabályszegő dolgozóival szemben - címmel adott ki közleményt csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Varga Mihály tárcája úgy fogalmazott: a NAV-nál, "mint az államkassza majd 93 százalékának bevételéért felelős szervezetnél alapvető követelmény az, hogy a hivatal összes dolgozója feddhetetlen legyen, és a jogszabályok maradéktalan betartásával végezze munkáját. A szabályokat megszegő alkalmazottakkal szemben zéró toleranciát kell alkalmazni."

Ezzel az NGM egy héten belül másodszor "üzent" Vida Ildikó adóhatósági elnöknek, hiszen múlt szerdán, miután az ÁSZ is kínos jelentést publikált a a NAV-ról, Varga Mihály tárcája közleményben utasította az adóhatóságot a súlyos hiányosságok és törvénytelenségek azonnali orvoslására. Az ÁSZ szerint ugyanis a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forint tartozást.

Vádat is emeltek

Tizenöt ember ellen emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség, egyikük a NAV volt alezredese, aki 2013. februári elfogása előtt két évig adott el adatokat olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál. A vádhatóság bűnszervezetben, üzletszerűen, az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat.

Sőt, miközben az áfacsalási botrány kirobbanása óta a NAV lényegében végig azt állította, semmi probléma az adóhatóság működésével, ezt pedig először egy két nap alatt elkészített, csak hosszú pereskedés után kiadott jelentéssel, majd pedig az amerikai kitiltási botrány nyomán indított, szintén önvizsgálat eredményeként született, s nyilvánosságra hozott jelentéssel igyekezett erősíteni. Csakhogy mindezeket nem csupán az ÁSZ cáfolta meg, hanem hétfőn a parlamentben Polt Péter is. A legfőbb ügyész ugyanis az áfacsalási botrány ügyében folyó nyomozásról azt mondta, "a hatóság gyanúsítottként felelősségre vonta a NAV egyik vezető tisztviselőjét hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt". Poltot az LMP-s Schiffer András kérdezte a Házban, úgy fogalmazva: a NAV-botrány kirobbanása óta keresik a "zöld dosszié" tartalmát, ám a legfőbb ügyész szerint az "nyitva van". Horváth András visszaéléseket bizonyító dokumentumait a rendőrség még 2013 decemberében lefoglalta, azóta húzódik az eljárás, amely a volt adóellenőr feljelentése alapján indult, s amelyet - mint Polt most közölte - többedszer hosszabbítottak meg júniusig. A feljelentés nyomán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál indult bűnügyben 2014. november 4-én hallgattak ki egy személyt gyanúsítottként. Öt pontban merült fel bűncselekmény gyanúja, ebből egy pontban nem tárható fel bűncselekmény a beszerzett bizonyítékok alapján, viszont további három tényállási pontban folytatódik a vizsgálat, ahogyan a vizsgálatok megakasztásával kapcsolatban is, amelyben a NAV-vezetőt meggyanúsították - ismertette Polt.

Noha többet a nyomozás érdekében nem árulnak el, önmagában a meggyanúsított NAV-vezető esete mégis sokatmondó. Mindez ugyanis üzenetértékű lehet Vida Ildikó számára. Megírtuk: a Simicska Lajos bizalmi emberének számító adóhatósági elnököt eddig sem az áfacsalási, sem a személyét érintő, súlyos korrupciógyanút jelentő kitiltási botrány ügyében nem vonta felelősségre a kormány, ám most, hogy a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere és Orbán Viktor nyilvánosan is összerúgták a port, fordulat állhat be. Simicska környezetéből ugyanakkor lapunk úgy értesült, nincs napirenden Vida menesztése, vagy legalábbis nem tudnak róla.

Jávor István, Vágó Gábor, Horváth András és Vancsura István a tegnapi sajtótájékoztatón FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Éppen a NAV-elnök és a szabályszegésekben érintettek felelősségre vonásának hiányát kifogásolja a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz), amely csütörtökön közölte: a mulasztás gyanúját is fölveti, hogy miközben súlyos korrupciógyanús belső és külső hiányosságokat tárt fel az ÁSZ, azok következményeit nem vizsgálták, ahogy a korrupciós kockázatokat sem. Vágó Gábor, a szervezet titkára szerint nyilvánvaló, hogy nem elegendő csak a szabályszerűséget vizsgálni az ÁSZ-nak, a rendszerszintű visszaéléseket is föl kell tárnia. Ráadásul számtalan ponton állapított meg szabályszegéseket is az ÁSZ, amelyekkel szemben - mint Vágó felhívta lapunk figyelmét - az NGM csütörtökön zéró toleranciát hirdetett, személyi következményekről mégsem tudni. Ugyanezt erősítette meg Horváth András is, a Kellesz elnöke szerint az ÁSZ éppen olyan szabálytalanságokat tárt fel, amelyek alátámasztják az általa nyilvánosságra hozott áfacsalási botrány mögött álló rendszermechanizmust. Vancsura István, a Kellesz elnökségi tagja ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: nemcsak az súlyos megállapítás, hogy hiányoznak a belső kontrollok az adóhatóságban, hanem hogy az NGM sem ellenőrizte a NAV-ot. Jávor István korrupciókutató szerint pedig csak felületes megállapításokat tett az ÁSZ, amely oksági viszonyokat nem tárt föl, holott a jelentés is erősíti az álláspontot: a NAV korrupt szervezet.

Véget vetne az önvizsgálatok korának az MSZP

Plenáris ülésre fogja kérni korrupcióellenes csomagját az MSZP-s Bárándy Gergely, miután az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége hétfőn elutasította a három javaslat napirendre vételét. A képviselő lapunknak elmondta: érthetetlennek tartja, hogy miért nem tud támogatni a Fidesz-KDNP három olyan törvényjavaslatot, amely egyértelmű eredményekkel szolgálna a közélet tisztábbá tételében. Az egyik arról szól, hogy az államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, miniszterelnöki megbízottak, miniszteri biztosok ne tudjanak egyszerre több állami pozíciót is betölteni. A másik a vagyonnyilatkozatok kérdésével foglalkozik, a harmadik pedig azt akarja elérni, hogy egyetlen állami szerv se folytathasson önvizsgálatot a működése szabályszerűségét érintően, hanem az ezeket felügyelő, illetékes miniszterek kötelessége legyen e hatóságok, hivatalok rendszeres vizsgálata, s az erről való beszámolás - ismertette Bárándy.