Bajban van a horvát vasút

Meghatározatlan időre leállítja a vonatközlekedést Zágráb és Split között a Horvát Vasutak Vállalat (HZ), helyette buszok viszik az utasokat – közölte a horvát sajtó.

A HZ közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy az állami vasutak nemrég szerkezet-átalakításon ment keresztül és 154 mozdonyvezetőt küldött el végkielégítéssel a vállalattól. A munkaviszonyban maradt dolgozóknak pedig ki kell használniuk a törvényben előírt szabadságukat, emiatt nincs, aki vezesse a mozdonyokat.

A közlemény kifejti, hogy a döntésre továbbá azért is szükség volt, mert a mozdonyvezetők elutasították a túlórákat. A vezetőség szerint a szakszervezet így próbál meg nyomást gyakorolni rájuk az átalakítások miatt.

Dalibor Petrovic, a mozdonyvezetők szakszervezetének elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott, nem arról van szó, hogy a mozdonyvezetők akarnak, vagy nem akarnak túlórázni, hanem, hogy nincsenek elegen. "A munkáltató, ha tud, készítsen egy ésszerűbb menetrendet, de nem fog tudni, ugyanis nincs elég mozdonyvezetője" – mondta.

A Horvát Turisztikai Szövetség az MTI kérdésére, hogy milyen hatással lesz a vonatok megszüntetése az idegenforgalomra, közleményben válaszolt, amelyben az áll, hogy a szövetség egy nemzeti turisztikai szervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy megteremtse és támogassa a horvát idegenforgalom identitását és tekintélyét, a Horvát Vasutak belső kollektív szerződésének tárgyalásaiba nem tud beleszólni.
"Ugyanakkor, szem előtt tartva a horvát idegenforgalom tekintélyét és a teljes turisztikai kínálatot, amely magába foglalja a minőségi közlekedést is a turisztikai célpontok között, bízik benne, hogy a vasúti közlekedés Dalmácia felé hamarosan visszaáll a rendes kerékvágásba" – hangsúlyozta a közlemény.

Szerző

Orbánnak senki nem mondhatja meg...

Publikálás dátuma
2015.03.20. 17:05
MTI Fotó: Mininiszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Magyar szempontból az energia ára a legfontosabb -  hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozásának végeztével pénteken.

A kormányfő elmondta, hogy ez az elfogadott zárónyilatkozatban kellő súllyal szerepel.
Másik fontos szempontként emelti ki a miniszterelnök, hogy a dokumentum garantálja: továbbra is tagállami hatáskörben marad az úgynevezett energiamix, az, hogy melyik ország milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét.
"Senki nem mondhatja meg Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el" - húzta alá a miniszterelnök.

A miniszterelnök a dokumentumról elmondta, hogy az csak a kereteket állítja fel, a konkrét jogszabály-tervezetekkel az Európai Bizottságnak kell majd előállnia. Pozitívumként említette a miniszterelnök, hogy a szöveg továbbra is a kormány- illetve államfők kezében hagyja az ellenőrzést.

Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány rugalmas az unión kívülről történő gázvásárlási szerződések transzparenciájának kérdésében; egyelőre arról van szó, hogy ha egy unión kívüli fél köt ilyen szerződést uniós tagállammal vagy vállalattal, akkor arról tájékoztatni kell Brüsszelt. Engedélyeztetésről, jóváhagyás követelményéről nincs szó - hangsúlyozta a miniszterelnök, később arra is utalva, hogy ez Magyarország számára elfogadhatatlan is volna. Ahogyan az is, ha Brüsszel bele akarna szólni Magyarország energiamixébe, vagy a folyamat kikerülne az állam- illetve kormányfők ellenőrzése alól, "és valahol az európai unió bürokratikus jogalkotás útvesztőjének alkudzsungelében" dőlne el, hogy mi történik Magyarországon. Mint fogalmazott: szerinte ezek egyelőre távoli veszélyt jelentenek, "nem reálisak".

A miniszterelnök a paksi bővítéssel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség által megvétózott fűtőanyag-szállítási szerződésről a kormány úgy gondolta, hogy elfogadható, de hagyott magának mozgásteret. Mint mondta: ami Finnországnak jó, az Magyarországnak is, nem ütközik a magyar érdekkel, Magyarország számára is elfogadható - utalva arra, hogy a finn Fennovaima is orosz atomerőművet épít, orosz fűtőanyag-ellátással, amelyet Brüsszel egy évvel korábban jóvá is hagyott.
A napirend másik kiemelt pontjával, az unió keleti szomszédságának kérdésével összefüggésben a miniszterelnök elmondta, jó lépésnek tartja, hogy az Európai Tanács összekötötte az Oroszországgal szemben bevezett szankciók sorsát az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott minszki megállapodásokéval.

A kormányfő szerint ez "jogiasítja", ésszerűbbé teszi a vitát, kikapcsol bizonyos történelmi reflexeket, nemzeti érdekeket, a szankciók sorsa körüli vita pedig egy ideológiai, geopolitikai vita helyett egy konkrét szerződés végrehatjásához kötődik. ű
"Ha a végrehajtás jól halad, akkor a szankciókat lehet csökkenteni, ha azonban ez nem történik meg, akkor lehet súlyosbítani" - magyarázta a miniszterelnök.

A kormányfő ugyanakkor kitért arra is, hogy a zárónyilatkozat szövege azt nem tisztázza, hogy mi van akkor, ha Kijevnek nem sikerül teljesítenie azokat a feladatokat, amelyeket a megállapodások értelmében az év végéig meg kell tennie.

"És ott legalább annyi kétely van, mint más kérdésekben" - hangoztatta a kormányfő, kifejtve, hogy az ukránoknak szerinte nehéz dolguk lesz, bonyolult, önmagukban komoly intellektuális kihívást jelentő feladatokat kell végrehajtaniuk, mint például a decentralizáció és az autonómia kérdése, miközben a ország politikailag megosztott és félháborús helyzet uralkodik.

"Magyarország, amely a békében érdekelt, készen áll, hogy minden segítséget megadjon ehhez" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy komoly bajokat lát Ukrajnában a gazdasági mutatók és folyamatok terén, az a "kegyetlen" IMF-program pedig, amelyet Kijevnek végre kell hajtania, "felveti a szociális ellehetetlenülés problémáját", s Magyarország könnyedén válhat akaratlanul is ennek elszenvedőjévé. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy folyamatos az egyeztetés a parlamenti pártokkal, hogy mi legyen akkor, ha Ukrajnából tömegek indulnak meg Nyugat felé jobb szociális körülmények vagy a túlélés érdekében.

" Magyarországnak ezzel foglalkoznia kell. Nem akarok pánikot kelteni. Nincs itt az ideje annak, hogy erről nyíltan beszéljünk, de az országnak fel kell készülni arra is, hogy az ukrán gazdaság stabilizálása a következő néhány hónapban nem csak sikerrel járhat, hanem kudarccal is" - foglalt állást Orbán Viktor.
A görög válsággal összefüggésben a kormányfő arra álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországot minden más hatásnál komolyabban érinti, hogy a német gazdaság kilátásai javultak.
" Ha a német gazdaság jelentősen nő, akkor a magyar gazdaság még jelentősebb mértékben nő. Ez így van 15-20 éve" - emelte ki a miniszterlenök.

Orbán világossá tette azt is, hogy Magyarország érdekelt az eurózóna rendezett működésében, a görög válság megoldásában, de miután nem tagja az euróövezetnek, kellő körültekintéssel és visszafogottsággal vehet csak részt a vitában. Hozzátette: Magyarország számai a legjobbak között vannak.
" A magyar gazdaság makroszámai egy sikertörténet lenyomatai" - fogalmazott a miniszterelnök.

Szerző

Constantinescu: hiányzik a közös cél a román-magyar viszonyból

Emil Constantinescu szerint hiányzik a közös nagy cél, amelyik újra egymás mellé állíthatná a románokat és a magyarokat. A volt román államfő a fekete március évfordulója alkalmából szervezett marosvásárhelyi kerekasztal-beszélgetésen tekintette át a román-magyar viszony alakulását.

Emil Constantinescu úgy vélte, a román-magyar viszony rendezésében rendkívüli fontossággal bírt, hogy mindkét ország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozását tekintette céljának. A volt államfő szimbolikus jelentőségűnek tartotta, hogy az integrációban előbb járó Magyarország szószólója lett a nemzetközi szervezetekben Románia csatlakozásának.

Az elnöki tisztséget 1996 és 2000 között betöltő Emil Constantinescu szerint az 1990-es évek elején a hatalomban megmaradt kommunista struktúrák alakították a romániai viszonyokat. Szerinte a román-magyar kapcsolatok rendezésében óriási szerepe volt annak, hogy 1996-ban a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bevonták a kormányzásba. Ezzel Románia az etnikumok közti feszültségek kezelésének a példaországává vált - vélekedett.

Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke viszont arról beszélt, hogy aggasztóbbnak látja a romániai demokrácia és ezen belül a magyar közösség helyzetét, mint tíz évvel ezelőtt. Példaként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult konfliktust, a nemzeti szimbólumok elleni hatósági fellépéseket említette. „Fontos lenne továbbvinni azokat a dolgokat, amelyeket 1996-ban tudtunk, de azóta elfelejtettünk” - jelentette ki a politikus.

Frunda György, Victor Ponta román miniszterelnök tanácsadója elengedhetetlennek tartotta, hogy a bukaresti bányászjárások ügyészségi kivizsgálásának az újraindítása után a 25 évvel ezelőtti marosvásárhelyi véres összecsapás hátterének a feltárása is megtörténjen. Frunda nehezményezte, hogy leállt a legfelsőbb szintű magyar-román párbeszéd. Szerinte amikor a közös kormányülések határozták meg a kétoldalú kapcsolatokat, az utca embere szintjén is jobb volt a román-magyar kapcsolat. Úgy vélte, a két ország vezetői azzal mutathatnának jó példát, ha közösen néznék meg a román-magyar labdarúgó mérkőzéseket. Smaranda Enache emberi jogi harcos, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke úgy vélte, a véres marosvásárhelyi összecsapások idején is létezett egyfajta román-magyar szolidaritás, hiszen nem a román rendőrség, és nem a román hadsereg akadályozta meg a konfliktus kiteljesedését, hanem a románok és a magyarok bölcsessége.

A kerekasztal-beszélgetés végén Borbély László RMDSZ-alelnök, a szervező Bernády György Alapítvány elnöke megállapította, ma nincs nézetkülönbség abban, hogy 25 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen provokáció történt, és a provokátorok abban voltak érdekeltek, hogy Romániában ne legyen demokrácia sem a románok, sem a magyarok számára.

Szerző